Lehet, hogy valamelyik elődöd életét éled?

A családállítás módszerét Bert Hellinger német pszichoterapeuta dolgozta ki, nagyjából harminc évvel ezelőtt. Azt ismerte fel, hogy sok ember sorsát valamelyik felmenőjének nehéz sorsa is befolyásolhatja.

Ha az illető családtaggal valami életbevágóan rossz történt, a család - mint rendszer - működésében zavar keletkezik, amit egy később született leszármazott úgy próbál korrigálni, hogy ugyanúgy él, érez és viselkedik, mintha az a rossz dolog vele történt volna meg. Mintha átvette volna az illető sorsát, fogadalmat téve a lelkében: inkább én, mint te, majd én átélem helyetted, ha neked ez túl nehéz, segítek cipelni a terhet.

Tudatosan nem hozzáférhető

Egy ilyen fogadalom aztán kényszerítő erővel irányítja az életünket, illetve az egész család működését befolyásolhatja egészen addig, amíg a tagjai nem ismerik fel az anomáliát.

Az egyéni lelkiismereten túl működik ugyanis egy kollektív lelkiismeret is, vagyis szisztémikus emlékezet, mely az egyén számára tudatosan nem hozzáférhető. Ez az emlékezet tartalmaz mindent, ami a családunkban történt, mindent, amit a családtagok valaha is tettek. Velünk születik, és minden neveltetésnél mélyebben bevésődik.

A módszer alaptörvényei

Hellinger szerint minden családban hat az emberi alaprend, melynek meghatározó elemei a következők.

• Kötődés: ha valakivel életbevágóan rossz történik, vagy nehéz sors jutott neki, akkor egy később született másik családtag átveszi, sajátjaként éli meg ezt a nehéz sorsot.
• Odatartozás joga: a klán minden egyes tagjának egyenlő joga van ahhoz, hogy a többiek a családhoz tartozónak ismerjék el.
• Az adok-kapok elve: annak, amit adsz, és annak, amit kapsz, mindig ki kell egyenlítődnie, ez biztosítja a kapcsolatok fennmaradását, fejlődését.
• Érkezési sorrend hierarchiája: minden egyes tagnak megvan a maga helye a családban, akik pedig előbb születtek, bizonyos előjogokkal rendelkeznek. Egy gyerek például nem avatkozhat bele a szülei sorsába, azaz mindenki csak a saját, őt megillető helyen élhet teljes értékű életet.

Miért nevezzük felállításnak?

A téma hozója röviden megfogalmazza a kérdését, majd az állításvezető segítségével meghatározza az érintett személyeket. Ezt követően kiválasztja a csoportból ezek képviselőit, és az általuk alkotott körben elhelyezi, vagyis felállítja őket.

A csoportok tagjai általában nem ismerik egymást, továbbá kevés információt kapnak attól a személytől is, akinek a problémájával dolgoznak, kizárható tehát, hogy a képviselők eljátsszák mások élettörténetét. Csakis pillanatnyi érzéseikről beszélhetnek, agyalni, spekulálni, helyzetet elemezni tilos, a zsigeri érzések a fontosak.

A megszemélyesített családtagok viszonyáról az árulkodik, ha a megszemélyesítő például fázik, borzong, melege lesz, zsibbad az egyik karja, vonzza vagy taszítja valaki személye. Az állításvezető a szereplők mozgatásával és új elemek beállításával folyamatosan változtatja a kezdő képet, olyan állapot elérésére törekszik, melyben a feltett kérdésre megoldás mutatkozik. A végső fázisban a kérdező maga is beállhat a képviselője helyére, hogy belülről is megtapasztalhassa a kialakult helyzetet. A módszer lényege tehát: megmutatni, ami van, ami köt, ami hat.

Ki tartozik a családhoz, a klánhoz?

A vér szerinti rokonok, azaz testvérek, szülők, a szülők testvérei, nagyszülők, nagyszülők testvérei, dédszülők, és a többi. Nem vér szerinti klánhoz tartozók: a szülők előző fontos kapcsolatai, a nagyszülők előző fontos kapcsolatai, illetve mindenki, aki élet-halál kérdésben érintett, például családtagok megmentői vagy gyilkosai, a családtagok által megmentettek vagy megöltek, olyanok, akik nehéz sorsából a család valami módon profitált. A kötődés annál erősebb, minél közelebbi a rokonsági fok, és minél nehezebb - volt - az adott családtag sorsa.

Mit nevezünk nehéz sorsnak?

Ilyen, ha valaki nem tud megszületni - vetélés, abortusz -, vagy nem tud teljes életpályát leélni, mint a csecsemő-, gyermek- és fiatalkorban bekövetkezett halál, továbbá kitagadottság, pszichés, illetve más súlyos, halálos betegség, baleset, öngyilkosság, mozgáskorlátozottság, árvaság, örökbefogadás, a szülőktől vagy gyerekektől való elszakítottság, valamint háborús, politikai tragédiák, üldöztetések, kitelepítések esetén.

Honnan tudhatod, hogy szükséged van családfelállításra?

Ha párkapcsolati problémád van - nem tudsz kapcsolatot teremteni, illetve gyakran váltasz, esetleg nem tudod túltenni magad a szakításon -, ha nem találod a megfelelő munkahelyet, ha szorongsz a terhességtől, gyerekvállalástól, ha valami folyamatosan ismétlődik az életedben, például betegségek, balesetek, ha képtelen vagy elszakadni a szüleidtől, ha a pénz kifolyik a kezeid közül, illetve még ezernyi egyéb ok miatt nem azt a minőségű életet éled, amit szeretnél, akkor érdemes eljönnöd egy csoportba.

(%oldalmero(http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=42927&kampany=1698096&banner=1698095&ord=RANDOM_NUMBER)%)

• probléma
• lélek
• család
• sors
• élet
• családállítás
• hellinger
• féderer ágnes
• Lélek&Test