Miért néznek egy irányba a kőemberek a Húsvét-szigeteken?

A Húsvét-szigetek, vagy az őslakosok nyelvén Rapa Nui legendás varázsát a közel kilencszáz darab monumentális kőszobor adja. Az óriási fejeket ábrázoló torzók, vagyis moaik titkát évszázadokon keresztül kutatták, és még ma is rejtély övezi kialakulásukat és céljukat.

A Húsvét-szigeteket a köznyelv tévesen többes számban használja, pedig mindössze egy szigetről van szó. Ez a vulkanikus eredetű földdarab a Csendes-óceán délkeleti részén fekszik, Óceániában. A polinéziai szigetvilághoz tartozik, de jogilag Chile kebelezte be 1888-ban, annak ellenére, hogy több mint háromezer kilométerre fekszik tőle.

Miért pont a húsvétról kapta a nevét?

1721-ben, a nagy földrajzi felfedezések kései korszakában a Holland Nyugat-indiai Társaság egy nagy expedíciót indít a déli kontinens felé. Három hajót indítanak útnak, kapitányként pedig Jakob Roggeveen admirálist bízzák meg. 1722 áprilisában, a Horn-fok megkerülése után váratlanul sziklás földdarab tárult a tengerészek szem elé. A parthoz közelítve meglepő látvány fogadta őket, mert a víz mellett, háttal a tengernek óriási szobrok sorakoznak. Roggeveen kapitány Húsvét-szigetnek nevezte a földet, mert éppen húsvét vasárnapja volt, amikor a lábukat rátették.

Az óriási kőfejek titka

Maga a sziget egy óriási vulkáni képződmény. A puha vulkáni tufából készült gigantikus moai szobrokat 1250 és 1500 között faragták ki az itt élő polinéz őslakosok. A vulkán oldalában található Rano Raraku-i kőbányában hatalmas vájatok vannak, mellettük évszázadokig kemény bazaltból és obszidiánból készült csákányok hevertek. Néprajzkutatók és antropológusok szerint az ősök emlékére faragták a kolosszusokat. Ha valaki meghalt, méltóságához illő szobrot kapott. A legnagyobb több mint tíz méter, és közel 80 tonna a súlya. Sokáig tartotta magát az elmélet, hogy a kőszobrok várnak valamire vagy valakire, a vadabbak szerint földönkívüliekre. 

Nem volt olyan nehéz kifaragni

 A Húsvét-szigetek szobrainak titka kutatók, tudósok és kalandorok százezreit mozgatta meg. Az egyik leghíresebb kísérletet Thor Heyerdahl norvég utazó, antropológus és régész végezte a szigeten. 1955-ben hat férfit kért fel arra, hogy a puha vulkáni kőzetből kifaragjanak egy olyan ötméteres szobrot, ami ugyanolyan, mint amilyet a polinézek készítettek. A munkások nem voltak képzett szakemberek, és így is mindössze három nap alatt kivésték a szobrot. Az ezzel kapcsolatos számításokat elemezve úgy tartják, hogy a közel ezer szobor kifaragása pár évszázadot vett igénybe, és felállításuk rámpákkal történt.

Nem csak fejük van

A szobrokkal kapcsolatban számtalan összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott. Főleg az foglalkoztatta az embereket, hogy miért csak fejük van, és mi lehet a föld alatt test gyanánt. Mivel a sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a Világörökség része, ma is komoly ásatások folynak ott. Jo Anne Van Tilburg, a Húsvét-szigeti Szoborprogram igazgatójának vezetésével több szobrot is kiemeltek a földből. A kutatások dokumentációjából kitűnik, hogy a fejek alatt hatalmas kőtestek is vannak, amelyeknek épen marad vésett felületei további fejtegetésekre adnak okot a misztikus építményekkel kapcsolatban. 

• érdekesség
• történelem
• húsvét sziget
• sziget
• utazás
• húsvét 2019
• Húsvét