Lányok haltak meg a kútvizes locsolástól: mégsem ez az egyetlen durva húsvéti szokás

A húsvéti ünnepkörnek számtalan szebbnél szebb hagyománya van, legyen szó a tojásdíszítésről és a különféle dekorációk üzenetéről, a virágvasárnap rituáléiról, a barka- és ételszentelésről, a nagypéntek babonáiról vagy a húsvétvasárnap összetartozást és reményt szimbolizáló szokásairól.

A húsvéthétfőn esedékes locsolás is ezek közé tartozhatna, mégis kevés hozzá hasonlóan megosztó népszokásunk akad: míg vannak, akik megőrzendő, fontos tradíciónak tartják, sokan gyomorgörccsel és szorongással gondolnak rá, még ha csak múltbéli élményeikről van is szó. 

Megosztó húsvéti hagyományok

A locsolkodás rítusa napjainkban is számos kérdést felvet, de régen sem volt minden jobb, a hideg vízzel való leborítás, a lefogás és a búvóhelyekről való kicibálás nemcsak hogy nem tartozott a finomabb udvarlási szokások vagy épp az évődés eszköztárába, de számos esetben okozott tragédiát. Nem ez azonban az egyetlen ellentmondásos húsvéti hagyomány, összegyűjtöttünk néhány ünnepi szokást, mely hasonlóan meghökkentő lehet.

Nem volt ritka a végzetes tüdőgyulladás

Korábbi cikkünkben mi is körüljártuk, hányféle vélemény él egymás mellett a locsolkodással kapcsolatban, és bár ellenzői ma is a mikrobántalmazás tankönyvi példájának tartják, egykor jóval súlyosabb kimenetele is lehetett. Annak idején a hajadon lányokat a tóba, folyóba vagy az itatóvályúba is belelökték, amihez képest a kútvizes locsolás még enyhébb is volt, mégis visszaemlékezések és korabeli feljegyzések is tanúsítanak olyan haláleseteket, melyek ehhez voltak köthetők. 

Egy olvasónk is beszámolt arról, hogy lánykorában nagyszülője testvére is így, tüdőgyulladás következtében vesztette életét, mint ahogy elhíresült esetté vált Fekete Róza, Rozika története is, aki az 1930-as években, 16 évesen hunyt el a húsvéti locsolkodás után pár héttel: „Rozikát, de még nagyanyót is megforgatja az udvaron hangoskodó vidám sereg, majd hirtelen mozdulattal felkapják a darázsderekú, pehelykönnyű leányzót és a kúthoz röpítik, közben már ömlik is egyik veder víz a másik után. Az ünnepi alkalomra gondosan előkészített népviselet, a vállkendő, de a keményített alsószoknya is csuromvizesen tapad a testéhez, pillanatok alatt teszik tönkre a jókedvű legények a hajnali készülődést. Másnap a mi gyönyörű Rozikánk belázasodott, és két hét alatt a tüdőgyulladás elvitte.”

Bár az eset nem volt szándékos, senki nem tett semmit az ellen, hogy az egyébként is hideg időben ne járjon így a fiatal lány, a hagyományokat nem kérdőjelezhették meg, sőt, tudták, hogy a locsolással, bármilyen szomorú is, valamilyen mértékben a lányok rátermettségét, életerejét és ellenálló képességét is megmérték.

Húsvéti korbácsolás

A húsvéti korbácsolás vagy vesszőzés Magyarországon sem ismeretlen, az ünnephez kötődő termékenységi és megtisztulási rítusok egyike volt, a lányokat megsibálták, hogy egészségesek, frissek, szépek legyenek. Főként a Dunántúlon volt elterjedt a szokás, a siba pedig négyszögűre font korbácsot jelentett, mellyel a legények húsvéthétfőn csapkodták meg a lányokat, alapesetben nem túl erőteljesen, majd a lányok szalagot kötöttek a sibára, és tojással, borral kínálták a fiúkat.

A vékony fűzfa vesszőkkel való korbácsolás Csehországban terjedt el igazán, de Szlovákiában sem ismeretlen. A pomlázka, vagyis a korbács hosszúsága fél métertől két méterig is terjedhetett, rá markolatot fontak, a végére pedig színes szalagokat tűztek. A több száz éves hagyományt követve ezzel vesszőzték meg a fiúk a lányokat, és bár a cél nem a fájdalom okozása volt, korabeli beszámolók szerint a dolog sok esetben elfajult, és valóságos verekedéssé alakult, melynek során a leányok is ugyanúgy vesszőzték a legényeket. Sajnos a tudósítások szerint a hagyomány alkalmat teremtett a sérelmek megtorlására is, a visszautasítások, a hűtlenségek és a keserűség okozta frusztráció levezetésére, mind a nőtlen legények, mind a férjek számára.

Valódi keresztre feszítés a Fülöp-szigeteken

Nemcsak a régmúlt hagyományai voltak gyakran erőszakosabbak a kelleténél, de ma is léteznek olyan szokások, melyek a brutalitás felé hajlanak. Passiójátékok keretében a világ számtalan pontján idézik meg Jézus keresztútját és keresztre feszítését, mely utóbbi az ókorban a legszörnyűbb kivégzési formát jelentette.

Sok helyen az előadások részét képezi például az önostorozás is, sehol nem mennek azonban olyan messzire, mint a Fülöp-szigeteken, ahol a több mint fél évszázados múltra visszatekintő passiójáték végén valóban keresztre feszítik az önként jelentkezőket, kezüket és lábukat körülbelül 10 centis szögekkel átütve.

A résztvevők nem töltenek túl sok időt a kereszten, és egészségügyi személyzet kíséri a történéseket, nem véletlen azonban, hogy a helyi vallási vezetők helytelenítik a hagyományt, és úgy tartják, cirkusszá változtatja a nagyhetet, a babonás hit pedig, amit képvisel, a Biblia tanításaival is szöges ellentétben áll. Ha többet szeretnél megtudni erről a furcsa hagyományról, például azt, a komoly fájdalom ellenére miért vállalják a jelentkezők, olvasd el korábbi, erről szóló cikkünket!

Új-zélandi nyúlmészárlás

Már több mint 25 éve tartja magát az új-zélandi Alexandra környékén a hagyomány, miszerint húsvét alkalmából olyan nagyszabású vadászatot rendeznek, melynek keretében több száz lövész verseng csapatokban, ki tud több nyulat és vadállatot lemészárolni.

A trófea komoly pénzjutalommal jár, az indok pedig az, hogy a nyúl nem őshonos, hanem invazív kártevőnek számít a szigeten, és igen komoly károkat okoz a helyi gazdáknak, mivel nincs igazán természetes ellensége. A nyúlvadászat során több mint tízezer nyuszit ölnek meg minden évben, emellett számtalan oposszumot, pulykát, vadon élő kecskét és vaddisznót. Még ha azonban az ok érthető is, az, hogy fesztivált rendeznek belőle, amit ráadásul a húsvéttal kötnek össze, és gyerekeket szórakoztatnak vele, nem véletlenül ellentmondásos.

Spanyolországban kegyelmet kapnak a bűnözők

Csaknem háromszáz éves múltra tekint vissza a spanyol hagyomány, mely szerint a nagyhét alkalmával minden évben bűnözőknek kegyelmeznek meg, országszerte körülbelül 15 rabot engednek ki a börtönökből. Mindezzel megemlékeznek arról is, hogy Pilátus Jézust akarta elengedni, aki helyett végül a nép Barabbást kiáltott, de egy 1759-es történés is közrejátszott a szokás elterjedésében.

III. Károly spanyol király a pestisjárvány miatt betiltotta az ünnepi körmenetet, aminek azonban a malagai rabok nem örültek, és arra kérték őreiket, engedjék ki őket, hogy hordozhassák Krisztust. Utóbbiak azonban nem engedtek nekik, így a rabok fellázadtak, megszöktek, megtartották a város történetének leghosszabb körmenetét, majd visszatértek celláikba. Néhány nappal később csodával határos módon a pestisjárványnak vége lett, a bűnbocsánat pedig hagyománnyá vált, és a mai napig él, egyedül a spanyol polgárháború idejére szakadt meg.

Bár szigorúan csak olyan raboknak adnak kegyelmet, akiket kisebb, nem erőszakos, általában droggal kapcsolatos enyhébb esetek miatt ítéltek el, sokak szerint a vallásnak nem kellene ilyen mértékben szerepet játszania a büntetés-végrehajtásban, még ha csak kismértékben is, de kijátszva a jogrendszert.

Képek: Getty Images Hungary.

• hagyomány
• népszokás
• megosztó
• húsvéti hagyomány
• fülöp-szigetek
• új-zéland
• spanyolország
• csehország
• locsolkodás
• Húsvét