A földre esett, majd vérezni kezdett az ostya: Ferenc pápa is tanúja volt a furcsa jelenségnek

„Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad, és én őbenne.” János evangéliuma szerint így hangzottak Jézus tanítványaihoz intézett szavai, kapcsolódva az utolsó vacsora kenyérrel és borral végzett szertartásához, mely a modern kori szentmiséknek is központi eleme. A katolikus dogma szerint azonban ez korántsem csak szimbolikus emlékezés.

Az Oltáriszentség vagy Eucharisztia a legfontosabb szentségnek számít az egyház szemében, úgy tartják ugyanis, a szertartás során abban valóságosan is jelen lesz Jézus Krisztus, a kenyér vagy ostya és a bor átlényegül, azok szubsztanciája megszűnik, helyükre pedig Jézus testének és vérének szubsztanciája kerül. 

Az egyházi tanítások szerint ez már önmagában is csoda, melynek érzékelése és elfogadása elsősorban hit kérdése, hisz a bor és a kenyér láthatóan nem alakul át, legalábbis az esetek döntő többségében. Számon tartanak azonban úgynevezett eucharisztikus csodákat is, melyek során a beszámolók szerint az átváltozás érzékszervekkel felfoghatóan is megtörtént. A történelem során számtalan ilyen eseményt feljegyeztek, a 21. században azonban kifejezetten jól dokumentált és tudományosan vizsgált esetek is előfordultak.

Az eucharisztikus csodák

Eucharisztikus csodának általánosságban azokat a megmagyarázhatatlan jelenségeket nevezik, melyek a liturgia során átváltoztatott ostyához kötődnek, legyen szó látomásokról, az ostya lebegéséről, eltűnéséről, majd előkerüléséről, századokon át megmaradt sértetlenségéről, vagy épp arról, hogy hosszú ideig képes volt egy adott személy számára egyedüli táplálékként szolgálni.

A leghíresebbnek és legnagyobbnak számító csodák során azonban az ostya vöröses elszíneződést mutatott, vérezni kezdett, vagy hússzerű anyaggá alakult át. Az elszíneződést az utólagos vizsgálatok alapján több esetben okozhatta gomba-, illetve baktériumtelepek megjelenése, vannak azonban olyan példák is, melyekre máig nincs magyarázat. Ilyen a Buenos Aires-i eucharisztikus csoda is, mely az elmúlt évtizedek egyik legismertebbjének számít, részben azért is, mert Ferenc pápa neve is feltűnik az események sorában.

Vérző ostya Buenos Airesben

A Buenos Aires-i Szent Mária-plébánia három eucharisztikus csodának is helyszíne volt, 1996-hoz köthető azonban a legutóbbi, amikor is mise után egy megszentelt ostyát találtak a templom hátsó részében, egy gyertyatartó tövéhez esve. A megszentelt ostyákat a legnagyobb szentségtörés lenne kidobni, ezért Alejandro Pezet atya az előírásoknak megfelelően szentelt vízbe helyezte, hogy feloldódjon. 

Nem sokkal később azonban megdöbbentő felfedezést tettek, az ostyán sötétvörös, vérnek látszó foltok jelentek meg. Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires akkori segédpüspöke, majd érseke, akit ma Ferenc pápaként ismerünk, amint értesült az esetről, elrendelte a látottak pontos dokumentálását, hivatásos fotósokkal készíttetett képeket az ostya átalakulásáról, melynek mérete napról napra nagyobb lett. Ekkor még nem hozták nyilvánosságra az esetet, az ostyát továbbra is a szentelt vízben tartották, az azonban évek alatt sem bomlott le, minek következtében 1999-ben tudományos vizsgálatot indítottak Ricardo Castañon Gómez bolíviai klinikai pszichológus vezetésével.

Nincs magyarázat arra, amit a tudósok találtak

Az ostyából vett mintát több tudós is megvizsgálta anélkül, hogy tudott volna annak eredetéről, többek között egy San Franciscó-i törvényszéki laboratóriumba, dr. Edoardo Linolinak az olaszországi Arezzóba, az ausztráliai Sydney Egyetemre, valamint a Columbia Egyetem kardiológusának és törvényszéki patológusának, dr. Frederick Zugibének is küldtek mintát.

A vizsgálatok megállapították, hogy a minta emberi DNS-t tartalmaz, azonban nem elegendőt a teljes DNS-profil létrehozásához, emellett bőrt, vért, szívizomszövetet és fehérvérsejteket is azonosítottak. Dr. Frederick Zugibe patológiai leírása szerint a szövet gyulladásos állapotú szívizomsejteket tartalmaz, valamint élő fehérvérsejteket. Zugibe szerint a szívizom rendkívüli stressz jeleit mutatta. Az anekdota szerint, mikor a tudóssal közölték, hogy a minta egy átváltoztatott ostyából származik, öt percig döbbenten hallgatott, majd azt mondta, nincs tudományos magyarázat minderre. A hivatalos patológiai jelentés ide kattintva olvasható.

A katolikus egyház még nem ismerte el

A katolikus egyház nagyon óvatosan áll a hasonló jelenségekhez, és igyekszik kizárni a természetes magyarázatokat, megelőzve a támadásokat és a hamis csodák keltette felbolydulást, így ezt sem ismerték el hivatalosan, többek közt arra hivatkozva, hogy túl sok idő telt el az elváltozás megjelenése és a vizsgálatok között.

A Journal of Forensic Science and Research című folyóiratban 2024-ben megjelent egy tanulmány, mely több ponton is kritikával élt a vizsgálatokkal kapcsolatban, többek közt felvetve azt is, hogy mikrobiológusok és mikológusok véleményét is ki kellett volna kérni, illetve vaktesztet kellett volna alkalmazni kontroll üveglemezekkel az értelmezési torzítás elkerülése érdekében. 

Ahogy a bölcsesség tartja, nem a csodák teremtenek hitet, hanem a hit teremt csodákat, így, míg a hívők a torinói lepel vérmintáival azonosítják az ostyán azonosított AB vércsoportot, a hiányzó DNS-töredékeket pedig Jézus isteni mivoltával magyarázzák, az említett tanulmány tudósai ugyanezekért a szennyeződéseket és a baktériumok jelenlétét okolják.

És, bár nem ismerték el hivatalos csodának, a Buenos Aires-i eset bekerült a Vatikán Kommunikációs Dicasteriumának 2018-ban készült, eucharisztikus csodákról szóló dokumentumfilmjébe is. Ha szeretnél többet megtudni az eucharisztikus csodákról, és megnéznéd a Buenos Aires-i átváltozásról készült képeket is, kattints ide!

Képek: Getty Images Hungary.

• csoda
• jézus
• vallás
• ferenc pápa
• Húsvét