Otthonszülés ma, Magyarországon: ki és milyen feltételekkel teheti meg?

A 2003-ban és 2007-ben két tragikusan végződő otthonszülést kísérő Geréb Ágnes ügyét 2014-es perújítási kérelme után újratárgyalták, és a napokban két év szabadságvesztésre ítélték, illetve tíz évre eltiltották hivatása gyakorlásától.

Az ítélet rendkívül megosztó, és sokan nem is tudják, hogy Geréb Ágnesnek is köszönhetően az otthonszülés 2011-től legális Magyarországon. Utánanéztünk, milyen lehetőségei vannak hazánkban azoknak a kismamáknak, akik intézményen kívül szeretnének életet adni gyermeküknek.

Hol szülhet egy magyar nő?

Magyarországon a szülések túlnyomó többsége állami üzemeltetésű kórházakban zajlik. Akik megengedhetik maguknak, magánkórházba is vonulhatnak, ahol szebb és barátságosabb körülmények között hozhatják világra gyermeküket. Akadnak azonban olyan kismamák is, akik számára a kórházi környezet kényelmetlen, frusztráló, a szülés alatti ellazulást akadályozó tényező, és szívesebben adnának életet otthonukban a gyermeküknek.

Az otthonszülésről

A kismama komfortérzetét javító otthoni körülmények sokak szerint nem biztonságosak, sőt, életveszélyesek, hiszen nincs jelen ugyanaz a műszeres felkészültség, melyre egy esetlegesen felmerülő komplikáció során szükség lenne. Ezzel szemben a WHO - Egészségügyi Világszervezet - szerint az otthoni és kórházi szülések teljesen egyenrangúak. A szervezet a magyarországi, inkább tartózkodó, mint támogató hozzáállást az otthonszülések kapcsán korábban helytelenítette is. Mód ugyanakkor hazánkban is van arra, hogy a kismamák otthon szüljenek. Az erre vonatkozó előírásokat a Magyarországon hatályban lévő 35/2011. (III. 21.) Kormányrendelet foglalja magában.

Eszerint intézményen kívül szövődménymentes terhesség esetén 18. életévét betöltött, első szülés esetén negyvenéves kor alatti nő szülhet. Otthonszülésre a terhesség 37. és 41. hete közt van mód. A magzat koponyavégű fekvésű kell, hogy legyen.

Kizáró ok lehet szülészeti vagy általános kórelőzmény, mely az anya vagy a magzat életét veszélyeztető betegség, korábbi szülésnél fellépő vállelakadás, negyedfokú gátsérülés, császármetszés vagy korábbi méhműtét, a kismama lázas állapota, HIV- vagy hepatitis B-C fertőzés, drog-, alkohol- vagy erős dohányfüggőség, placentarendellenesség vagy az anya várandósság alatt kialakult betegsége, például terhességi cukorbetegség vagy terhességi magas vérnyomás.

Kizáró ok az idő előtti burokrepedés, illetve az is, ha a magzat gyaníthatóan betegen vagy 4000 grammnál nagyobb súllyal születik, ha ikerterhességről van szó, vagy mesterséges úton történt megtermékenyítés eredménye a várandósság. A további kizáró okokat az említett részletezi.

Ha a feltételeknek minden tekintetben megfelelt, a várandós nő megbízási szerződést köt az ellátási tevékenységre vonatkozó működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, mely biztosítja a szülést vezető felelős személy és egy legalább kétéves neonatológiai tapasztalattal rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász jelenlétét.

A kismamának a terhesség 36. hetéig kell nyilatkoznia, hogy igénybe venné a szolgáltatást, és neki kell kijelölnie a szülést levezető felelős személyt - helyettesét a szolgáltató jelöli ki. A szülést levezető személy szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő szakképesítéssel rendelkező, egészségügyi dolgozókról vezetett nyilvántartásban szereplő szakember kell, hogy legyen. A megbízásról szóló adatlapot a felelős személlyel közösen kell kitöltenie, majd a felelős személynek kell négy példányban eljuttatnia az egészségügyi szolgáltatóhoz.

A szülésre csak olyan helyszínen kerülhet sor, mely megfelel a tárgyi és higiénés feltételeknek, és ahonnan egy felmerülő probléma esetén a szülő nő 20 percen belül a kijelölt háttérkórházba szállítható. A felelős személynek a terhesség 38. hetéig ismét meg kell győződnie a helyszín alkalmasságáról. Ha a helyszín nem felel meg, fekvőbeteg-intézményt kell javasolnia, és értesítenie kell az előzőleg megjelölt háttérkórházat is.

A felelős személynek írásbeli tájékoztatást kell adnia az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről és kizáró okairól, a háttérkórházba vagy fekvőbeteg-intézetbe való szállítás indokairól és ennek megtagadása esetén a következményekről. A várandós anyának ezt alá kell írnia.

Ha a feltételek a szülés megindulása előtt közvetlenül nem állnak rendelkezésre, vagy van bármilyen kizáró ok, a felelős személynek intézményt kell javasolnia, és értesítenie kell a háttérkórházat. Csak akkor kezdhető meg a szülésnél való közreműködés, ha minden kívánt feltétel adott. A szülés tárgyi feltételeiről a felelős személy gondoskodik. Ilyenek a magzati szívműködés megfigyelésére szolgáló berendezés, a sztetoszkóp, a lélegeztető ballon, a maszkok, az infúziós eszközök. A teljes lista a 2011/35-ös kormányrendelet 3. mellékletében megtalálható.

Amennyiben komplikáció lép fel, az anyát és a babát a felelős személy vagy a csecsemő- és gyermekgyógyász döntése alapján mentőszolgálattal vagy őket nem veszélyeztető módon a megjelölt háttérkórházba kell juttatni. A kórházba szállításra okot adó tényezőket a 2011/35-ös kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza. Ilyenek egyebek mellett a fekvési rendellenesség, a kóros magzati szívhangeltérés, az erős vérzés, a szülés egyes szakaszainak elhúzódása, az anyánál, illetve a babánál a szülés után fellépő rendellenes, illetve életveszélyes állapotok.

A beszállítás helyszínéül szolgáló háttérkórházban a felelős személy is meg kell, hogy jelenjen, és át kell adnia az egészségügyi dokumentációt is. Az anya és a baba beszállításáról a felelős személy előre köteles értesíteni a háttérkórházat. Ha a megadott háttérkórház a felelős személy és a csecsemő- és gyermekgyógyász megítélése szerint nem rendelkezne a szükséges felszereltséggel, akkor egy másik, azzal rendelkező kórházba kell juttatniuk az anyát és a babát.

A lezajlott szülésről a felelős személy 72 órán belül értesíteni köteles a házi gyermekorvost és a védőnőt. Szintén 72 órán belül a felelős személy és a csecsemő- és gyermekgyógyász két példányban elkészíti az intézeten kívül született csecsemő vizsgálati lapját, mely minden eseményt és vizsgálati eredményt tartalmaz. 48 órán belül a felelős személy az anyakönyveztetéshez szükséges dokumentumot is ki kell, hogy állítsa két példányban. Az egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgáltató is megőrzi, és biztosít egy példányt az anya számára is.

Az újszülöttet a csecsemő- és gyermekgyógyász a szülés utáni 24 órán belül köteles megvizsgálni. A szülés után a felelős személy három óráig köteles az anya és a baba mellett maradni, majd három napon keresztül - az első és harmadik napon személyesen - ellenőriznie kell az állapotukat. Ha problémát észlel, a felelős személynek intézkednie kell az anya és a baba haladéktalan háttérkórházba juttatásáról. Az újszülött ellátását a szülést követő negyedik napon a házi gyermekorvos veszi át.

Otthonszülés és születésotthon

A fogalom eredeti értelmében vett születésházak német minta alapján terjedtek el. Ezek olyan házak, ahol a rideg kórházi körülményektől távol maradva, otthonos körülmények közt szülhetnek, akiknek a lakókörülményei nem feleltek volna meg egy otthonszülés követelményeinek.

Ilyen A Te Születésed hódmezővásárhelyi intézménye. Otthonszülés-lebonyolítást kínáló szolgáltató a Bábakalács Születésház, illetve az Életfa Babapraxis.

Szakértő szemmel

Aki szülni készül, fontos, hogy tájékozódjon a lehetőségeiről, beleértve az otthonszülés lehetőségét is. Egy általunk megkérdezett, születéseknél segítő dúla, Farkas Babett így vélekedik:

- Alapjában véve azt gondolom, hogy mindenki ott szüljön, ahol biztonságban érzi magát. Ez a legfontosabb. Ha nem érzi veszélyeztetve magát a vajúdó nő, akkor tud ellazulni, akkor tud befelé figyelni. Számomra evidens, hogy mindenki a legjobbat szeretné a kisbabájának, és ez alapján hoz döntést. Nekem a kórház adna nagyobb biztonságot, de attól megértem azokat is, akik máshogy döntenek. 

A dúla Geréb Ágnes ügyében is állást foglalt:

- Utólag nem lehet már azt eldönteni, hogy elkerülhető lett volna-e például egy császármetszés, ha az anya otthon vajúdik, biztonságos, saját közegében. Vagy, hogy egy szép, háborítatlan otthonszülés vajon a kórházban is komplikációmentesen zajlott volna-e le. Ezek találgatások. Geréb Ágnes lehet, hogy mulasztott, lehet, hogy nem. Ezt nem nekem kell eldöntenem.

Amit biztosan tudok, hogy önzetlenül harcolt a szülő nők jogaiért. Nagy úttörő ő, hálásak lehetünk neki sok mindenért. A legfontosabb számomra az, hogy neki köszönhetjük, hogy az apákat is beengedik, így a gyermekük születésének tanúi, részesei lehetnek! Ő nem a kórházi protokollt helyezte előtérbe, hanem a vajúdó nő érdekeit - mondta Farkas Babett.

• otthonszülés
• szülés
• magyarország
• Gyerek