Mennyi időt tölthet a szülei nélkül egy kétéves gyerek? Sok családban dilemma a nyaralás

Amikor a várva várt kicsi megérkezik a családba, az első év még csak róla szól. A szülők minden programot - a kezdeti időkben a zuhanyzást és az evést is - az ő napirendjéhez igazítanak. A második életév felé haladva azonban a szülők többségében erősödik a vágy, hogy kettesben is eltölthessenek néhány napot - netán egy teljes hetet.

A nyári hónapok ideális terepet biztosítanak egy pihentető utazáshoz, ám sokakban dilemmát okoz, vajon hány napra is hagyhatják a nagyszülőkre a kicsit. Hány éves kortól tervezhető egy gyerek nélküli egy-, netán kéthetes nyaralás? Cikkünkben Teveliné Horváth Melinda okleveles pszichológus, iskolapszichológus, sportszakpszichológus, pedagógus, life coach véleményét kérdeztük a témában.

- A nyári szabadságok idején sok szülőben felmerülhet a kérdés, hogy a gyerek hány éves korától lehet hosszabb időre - egy, esetleg két hétre - a kicsit a nagyszülőkre hagyva, kettesben elutazni?

- Elsősorban az egyéni beállítódástól függ, hogy mikor hagyhatjuk a nagyszülőkre a gyermeket, teljesen egyértelmű válasz nem adható. A döntés meghozásakor érdemes tekintetbe venni, hogy az adott gyermek mennyire ragaszkodó, szorongó, a hétköznapokban elég időt tölt-e a szüleivel, kielégül-e az az igénye, hogy anya, apa csak rá figyeljenek. Kérdés az is, hogy fokozatosan rá volt-e szoktatva a gyermek a nagyszülői felügyeletre, vagy hirtelen, első alkalommal kerül rá sor. Érdemes előzetesen kipróbálni, hogyan reagál, ha más vigyáz rá, és fokozatosan növelni az időmennyiséget, amit a szülő nélkül tölt. Kétéves korban már egy-két nagyinál alvós estét be lehet iktatni, amennyiben elég szoros a gyerek viszonya a nagyszülőkkel.

- Függ attól is, hogy a szülő mennyire érzékeny a dologra: ha az anya saját maga állandó lelkiismeret-furdalással küzd, hogy másra hagyta a gyermekét, és egyfolytában arra gondol, hogy mi lehet a gyermekkel, képtelen jól érezni magát, akkor nincs értelme erőltetni a gyermek nélküli utazást. Ám ha az anya érzi úgy, hogy szüksége van pihenésre, mert teljesen kimerítették a szülői teendők, akkor fontos, hogy a család támogassa ebben, és segítse, hogy legyen lehetősége regenerálódni. Ráadásul, ha az apával együtt is van lehetőségük elutazni, a köztük levő kapcsolat is erősödhet.

- Van-e olyan életkor, melynek betöltése után - kellő előkészítés mellett - már megkockáztatható egy gyerek nélküli, egyhetes nyaralás?

- Kisebb gyerekeknél az időérzék még nem alakult ki teljesen, ezért nehezen értik meg, hogy milyen hosszú ideig vannak a szülők távol. Eltérő a szakemberek véleménye az életkor tekintetében, de általában hároméves kor alatt nem ajánlják a tartósabb, egy-két hetes távollétet a szülőktől, sőt van, aki csak ötéves kortól javasolja ezt. Az elválásra hat hónapos és hároméves kor között a legérzékenyebbek a gyerekek, érdemes ezt az időszakot kiemelt figyelemmel kezelni. De természetesen nem szabad csak negatív oldaláról megközelíteni a kérdést. A későbbi életkorokban az önállóság kialakulásának szempontjából fontos lesz majd, hogy a gyermek a szüleitől távol is töltsön egy kis időt.

- Milyen negatív irányú változások történhetnek a kisgyerek lelkében, ha a kelleténél hosszabb időre kénytelen nélkülözni a szüleit egy nyaralás miatt?

- A hangsúly azon is van, hogy a gyermeknek milyen a kapcsolata azzal, akivel otthagyják. Mennyire ragaszkodik hozzá, helyileg a gyermek megszokott környezetében vigyáz-e rá, vagy ki van mozdítva onnan. Kérdés, hogy más elveket követ-e a nevelésben, vagy hajlandó a szülők által bevezetett szokás- és napirendet követni. Ha teljesen másképp alakul a gyermek napirendje, más szabályok mentén tölti a napjait, lehet, hogy nagyobb zűrzavar alakul ki, mint szerettük volna. Ilyenkor a visszaszoktatás is nehézséget okozhat. Amíg anya, apa távol van, és a visszatérését követően is szorongásos tünetek jelentkezhetnek a gyermeknél: attól félhet, hogy „elhagyják”, ezért még erősebben ragaszkodhat a szüleihez, mint előtte. Tartós távollétet követően akár regresszió is felléphet a fejlődésében, például a szobatisztasággal kapcsolatosan, de ezek inkább csak szélsőséges esetben fordulnak elő.

- Hogyan reagáljon a szülő, ha a visszatérést követően a gyerek elutasítóan vagy túlságosan érzékenyen viselkedik?

- Már akár nyaralás közben is tapasztalható, amikor a szülő telefonon vagy videóhívásban beszél a gyermekkel, hogy a kicsi érzelmileg érzékenyen reagál. A hazatérést követően a gyerek lehet dühös, elutasító, hisztis vagy éppen túlzottan ragaszkodó az anyával, apával. Fontos, hogy a szülő ne haraggal és büntetéssel reagáljon ezekre a jelenségekre, hanem megértően, nyugtassa meg a gyermeket, és próbáljon minél több időt vele tölteni.

Nyári programok gyerekeknek

Töltsétek tartalmasan a vakáció heteit különösebb rákészülés nélkül! Nem kellenek hozzá eget rengető ötletek, hiszen a gyerekek úgyis a mókázással együtt töltött pillanatokat élvezik leginkább.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• nyaralás
• kisgyerek
• szülő gyerek viszony
• szülő
• nyaralás gyerek nélkül
• interjú
• teveliné horváth melinda
• pszichológus
• Gyerek