Mire utalhat, ha harap a gyerek? 5 ok az olykor kissé kellemetlen jelenség hátterében
Sok kicsinek van harapós korszaka, ez több dologra is visszavezethető.

harap a gyerek
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A legtöbb szülő szégyenkezik, vagy zavarba jön, ha a gyermeke megharap valakit, a játszótársát, egy rokont vagy a család ismerősét. Sokan az okozott fájdalom miatt érzik magukat kellemetlenül, mások amiatt aggódnak, hogy mi lehet a háttérben, vagy milyen fényt vet rájuk az incidens. 

Bármennyire is bosszantó tud lenni, a harapást többnyire nem rossz szándékkal követik el, természetes dolog, amit a kicsik előbb-utóbb kinőnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez olyan szokás, amit bátorítani kellene. 

Miért harapnak a kicsik?

A harapás kisgyermekkorban nagyon gyakori, a babák és az egy-két éves csemeték előszeretettel mélyesztik bele a fogukat jóformán bármibe és bárkibe. Ennek számos oka lehet, míg eleinte általában a világ felfedezésének igénye, esetleg a fájdalomcsillapítás hajtja őket, később már az áldozat reakciójára is kíváncsiak lehetnek. A jelenség hátterében például a következő tényezők húzódhatnak meg:

Csillapítják a fájdalmukat: a körülbelül 3-6 hónapos kor környékén kezdődő fogzás nem könnyű időszak a kicsik életében. A fogcsírák növekedésével, az első fogak kibukkanásával az ínyük érzékennyé és duzzadttá válhat. A szülők gyakran azt figyelik meg, hogy gyermekük ingerlékenyebb, többet nyáladzik, és mindent megrágcsál. Harapdálja a játékokat, szájába veszi az öklét, és bizony olykor a körülötte lévőket is megkóstolja. Ezzel a kellemetlen érzést próbálják meg csillapítani. 

Felfedezik a világot: a kisgyerekek minél többet szeretnének megtapasztalni a világból, a felfedezéshez pedig korántsem csak a szemüket használják, mindent alaposan megtapogatnak, a legkisebbek pedig azzal a lendülettel a szájukba is veszik, és ha egy-két foguk előbújt már, meg is harapdálják érdeklődésük tárgyát. 

Kíváncsiak a reakcióra: ahogy olykor a nagyobbak a határok próbálgatása közben nézik, hogy meddig mehetnek el, úgy a kicsik is kíváncsiak rá, hogy melyik akciójuk milyen reakciót vált ki a környezetükből. Az is előfordulhat, hogy élvezik a meglepett kiáltásokat, és nem érzékelik, hogy fájdalmat okoztak a megharapottnak. 

Figyelemre vágynak: a gyerkőcök sok csintalanságot elkövetnek annak érdekében, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ha mellőzöttnek érzik magukat, függetlenül attól, hogy ez valóban így van-e, a rosszalkodástól sem riadnak vissza, és az sem zavarja őket, ha az így kivívott figyelembe egy jó adag rosszallás is vegyül. A harapásra jó eséllyel felkapják a fejüket a szenvedő alanyok. 

Érzelmeket fejeznek ki: a harapással a kicsik olykor az érzelmeiket fejezik ki. Lehetnek zavarodottak olyan, számukra új helyzetben, amelyben nem tudják, hogy miként viselkedjenek, átélhetnek stresszt, dühöt, de akár más, erőteljes pozitív érzelmeket is, amiket pillanatnyilag még nem tudnak másképp kifejezésre juttatni. Éppen ezért egyes szakemberek a harapást a beszédfejlődés késésével is kapcsolatba hozták, ekkor a kicsik nem képesek artikulálni az érzéseiket, vágyaikat. 

Mit tehetnek a szülők?

A szülők gyakran tanácstalanok egy ilyen helyzetben, mivel tudják, hogy nem szándékos fájdalomokozásról van szó, mégis ijesztő lehet, ha a gyermekük így közeledik feléjük vagy a többi emberhez. A szakértők szerint fontos, hogy a szülő ilyenkor nyugodt és határozott legyen. Egyszerűen és világosan el kell mondania a kicsinek, hogy ne harapjon, és hogy ez fájdalmat okoz. Érdemes kerülni a hosszas magyarázatokat addig, amíg a gyerek nem elég nagy ahhoz, hogy valóban meg is értse azokat. A figyelmet ajánlott az áldozatra fordítani, különösen akkor, ha egy másik kisgyerek az. Ebbe beletartozik az érintett terület lemosása és a csemete megnyugtatása is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Előfordul, hogy a harapós fél megvigasztalására is szükség van, mert összezavarodik, megrémül attól, hogy akaratán kívül fájdalmat okozott valakinek. Ha a kicsi egy meglehetősen gyakori játszótéri konfliktust kívánt megoldani a harapással, például azt, hogy a többiek elvették a játékát, a harapás helyett más alternatívát is felmutathatnak neki a felnőttek. Amennyiben már beszél néhány szót, akkor többek között az is megoldás lehet, ha megtanítják neki, hogyan fejezheti ki, hogy az adott játékra most ő tart igényt, és nem szeretné, ha elvennék tőle. 

A harapás miatt önmagában nem kell aggódni. Gyanakvásra adhat okot, ha más, agressziót mutató viselkedéssel, például verekedéssel társul, kezelhetetlenné, egyre gyakoribbá válik, vagy makacsul tartja magát még az óvodáskorban is. Ilyenkor szakember felkeresése lehet indokolt. 

Mit tehet a szülő, ha megüti a gyerek?

Egyszerre megdöbbentő, ijesztő, és lelkileg is megviseli a szülőt, ha gyermeke megüti, ám nagyon fontos, hogy az apa vagy az anya, aki jogosan érez ijedséget, döbbenetet és lelki fájdalmat, az ütés mögé próbáljon lesni, és módot találjon a gyerek viselkedésének orvoslására.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük