Milyen mesét nézzen a gyerek, ami az agyi fejlődésre sem káros? Tarkovács Cecília válaszol

Egy mese elé beültetni a gyerkőcöket sok esetben kínál kellő megoldást az éppen kialakuló családi káosz megakadályozására. Na de milyen veszélyeket jelent a képernyőzés a kisgyerekek egészséges fejlődésére nézve, és hogyan lehet azokat a lehető legjobban minimalizálni? Tarkovács Cecília gyermeknevelési szakértőt, szülői coachot kérdeztük a témában.

A gyerekek agyi fejlődésének 90%-a az első öt életévben zajlik, de még inkább az első három évben. Ilyenkor kétszer olyan aktív az agyuk, mint a felnőtteké, mivel többet dolgozik, hiszen még nem tud igazán különbséget tenni abban, hogy mi a fontos információ, és mi nem az, ezért a virtuális világgal is könnyen túl- vagy helytelenül stimulálhatók. Következményképpen passzívabbá válhat fantáziájuk, és nagy eséllyel alakulhat ki valamilyen figyelemzavar is iskoláskorukra.

3 éves kor alatt nincs szükség képernyőzésre

Sok múlik a szülőkön és az általuk felállított szabályokon. Az agynak egyáltalán nincs szüksége képernyőnézésre az első három év folyamán, hiszen a gyerekek ilyenkor még nem igazán értik, amit látnak, a gyorsan mozgó képek és vibráló színek kötik le figyelmüket, ami miatt túlterhelődik az idegrendszerük, a gyerkőc fáradt és nyűgös lesz, de nehezebben tud majd elaludni.

Mivel a televíziók és a mobiltelefonok a mindennapok részét képezik, megszabadulni tőlük nem nagyon lehet, bizonyos szabályok betartásával ugyanakkor minimalizálhatók a károk. 

 Legyen lassú a mese!

- A gyors képváltású mesefilmeket egyre nehezebb kikerülni, pedig túlstimulálhatják az amúgy is szenzitív fejlődési állapotban lévő idegrendszert. Hozzászokva a gyerekek unalmasnak fogják találni a való világot, hiszen agyuk igényelni fogja ezt a mennyiségű és sebességű ingert ahhoz, hogy figyelmüket fókuszálni tudják. Vagyis a figyelem fenntartásához szükségük lesz további ingerekre, ami rossz szokások kialakulását vonja maga után, mint például a lábrázás vagy körömrágás - magyarázza Tarkovács Cecília, aki inkább azt javasolja, hogy maradjunk az olyan sebességű és jellegű mesefilmeknél, mint például a Barba család, a Bajkeverő majom vagy Peppa Malac.

Egy cselekmény, egy narrátor!

- 0-4 éves kor közötti gyerekeknél érdemes elhagyni a több szálon futó történeteket. Egy film legyen olyan, akár egy könyv. Legyen mesélője, aki elmagyarázza, ki mit lát, hall, érez, gondol. Szülőként pedig utólag beszélgessünk a gyerekkel a látottakról. Tegyük fel magunknak a kérdést: valóban megfelelő a gyerek aktuális érettségének? - világít rá a szakértő.

Figyeld meg, mit választasz! 

- Ma már egyre több mesefilm és -sorozat jelenik meg úgynevezett "oktató jellegű" felirattal, ami igen félrevezető. Ez a címke ugyanis egyrészt nem biztosít minket arról, hogy a gyerek tanulni fog a látottakból, másrészt, hogy mentes lenne egyéb káros hatásoktól. Már a gyors képváltások, villogó fények, intenzív színek, hangos háttérzenék megnyerik a gyerekek figyelmét, így maga a cselekmény kevésbé lesz jelentékeny. 

Pasztellszínek előnyben!

- Ma már egyre több rajzfilmet dolgoznak fel animációs formában, s ilyenkor a színeket is gyakran felélénkítik. Ezek az élénk színek viszont fölöslegesen és helytelenül stimulálják a kicsik agyát. A gyerekek éppen elég ingerrel vannak körülvéve napi szinten, ezért ha van rá lehetőség, ragaszkodjunk a pasztellszínű verziókhoz, ilyen például a Caillou, Micimackó, vagy Franklin - javasolja.

Figyeld a háttérzenét!

- Ma már a legtöbb mesében hallható egy szinte folyamatos, egyszerű digitális háttérzene, amely képes fenntartani a gyerekek figyelmét anélkül, hogy észrevennék. Ez a kicsik érzékeny idegrendszerére - a színekhez hasonlóan - negatív hatással van. Hozzászokva akár a csend megélése is gondot jelenthet a későbbiekben. 

Kornak megfelelő időlimit!

- A WHO ajánlása szerint a gyerekek első két életévében nem ajánlott a tévézés, 2-4 éves korban pedig maximum napi 60 perc képernyőnézés engedélyezése javasolt. Azonban miután a kijelzők már nem csak általunk érik a gyerekeket, lásd utcai reklámtáblák, intézményekben használt oktatófelületek, érdemes a képernyőnézést 30 percre maximalizálni. Vagyis egy nap, egy epizód. A többi alkalommal pedig inkább beszélgessünk, meséljünk, és ábrándozzunk gyerekeinkkel közösen, hiszen erre van a legnagyobb szükségük - javasolja a gyermeknevelési szakértő.

Miért hisztizik a gyerek?

Vannak szülők, akik úgy dolgozzák fel a gyerekük hisztijét, hogy egymás közt, némi humorral fűszerezve megosztják, milyen lehetetlen okból szakadt el a cérna a gyereknél. Ilyen fotók következnek.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• tévézés
• mese
• technika
• káros hatás
• Gyerek