Miért jár lábujjhegyen a gyerek? Aggódni csak ilyenkor kell
Kell szakemberhez fordulni, ha lábujjhegyen jár a gyerek?
A gyerekek mozgásában lehetnek bizonyos jelek, melyek láttán az arra érzékeny szülők megrémülnek. Ilyenek például a kezek röpködő mozdulatai vagy épp a lábujjhegyen járás. Bár ezek valóban utalhatnak autizmus spektrumzavarra, de jelenlétük nem egyenlő a diagnózissal. A lábujjhegyen járásnak például van egy egészen egyszerű magyarázata.
Ezért jár lábujjhegyen a gyerek
A gyerek mozgásfejlődésének van egy megszokott – nagyjából minden gyereknél ugyanolyan sorrendben lejátszódó folyamata: a csecsemő először a fejét emeli, alkaron támaszkodik, átfordul, hason kúszik, mászik, majd 10-11 hónapos kora körül feltérdel, feláll. 12-18 hónapos kora körül pedig jár: először, bútorról bútorra, majd oldalazva, végül már segítség nélkül is.
A 10-12 hónapos babák esetében, amikor a kicsik állással próbálkoznak, gyakori a lábujjhegyen járás. Ennek oka, hogy ilyenkor a kicsi gyakorolja, próbálgatja, mekkora erő, milyen koordináció kell a mozgás megfelelő kivitelezéséhez. Az ekkortájt gyakori lábujjhegyen járás teljesen normális, és rendszerint magától elmúlik. A lábujjhegyen járás többek között fejleszti az egyensúlyrendszert, segíti a szenzomotoros fejlődést, az izomtónus akaratlagos szabályozását, fontos része az izomerő-szabályozás tanulásának.
Előfordulhat, hogy a gyerek már túl van az első lépéseken, és a lábujjhegyen járás csak azt követően indul el. Ilyenkor az egyensúlyfejlődés, a gyorsaság vagy az ugrás tanulása okozhatja a sűrűbb előfordulását.
Aggódni csak ilyenkor kell
Érdemes figyelni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik a lábujjhegyen járás. Ha a függőleges helyzetben töltött idő több mint 30%-ában lábujjhegyen jár a gyerek, mindenképp érdemes résen lenni. Ha pedig 50% körüli ez az arány, akkor indokolt a szakember felkeresése. A védőnő, a háziorvos tovább irányíthat ortopéd orvoshoz, gyógytornászhoz vagy akár neurológushoz is.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Ez állhat a gyakori lábujjhegyen járás mögött
Ha a gyerek sokat lábujjhegyezik, annak többféle oka lehet, melyek közül az autizmus spektrumzavar csak egy. Állhat a háttérben idegrendszeri éretlenség, koordinációs problémák, ortopédiai problémák – például bokabedőlés –, térdfájdalom is. De okozhatja feszesebb vagy letapadt izomzat, illetve akár épp ellenkezőleg: lazább izomzat is, melyet a gyerek kompenzálni szeretne. Lazább ízületek is felelhetnek a gyakori lábujjhegyen járásáért: ilyenkor a gyerek stabilizálni szeretne, melynek következtében a kelleténél több erőt fejt ki.
Jót tesz az agynak, fejleszti az idegrendszert: mikor lehet szükség a gyereknél TSMT-tornára?
Nem véletlenül nevezik okosító tornának is, a TSMT számos gyerekkori problémán segíthet.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
- történelem
- mozgásfejlődés