Babával közlekedni Budapesten: hogyan oldható meg? Egy anya friss tapasztalatai

Néha az ember mérgelődik, amiért nem megy a mozgólépcső, vagy felbosszantja a buszon lévő tömeg. Érdemes azonban belegondolni, hogy amíg nem gyerekkel, nem babával közlekedünk, tulajdonképpen nincs vész.

Babával már minden más. A folyamatos figyelem mellett, amit a kicsire fordít az ember, meg kell küzdeni a babakocsival az aluljáró lépcsőinél, mert nincs mindenütt lift vagy segítő kéz, részletes útitervvel kell elindulni, kalkulálva az alacsony padlós járatok időpontjaival, vagy meg kell tanulni úgy jönni-menni, hogy a baba felsőtestre csatolva csüng.

Nem egyszerű, és csak bonyolódik a helyzet, ha már két csemetével jár-kel az ember. Gyesen lévő kolléganőnket, Esztit kérdeztük tapasztalatairól, ő hogyan boldogul a fővárosi közlekedéssel anyaként.

- Lehetséges, megoldható, vagy szinte lehetetlen kihívás babával közlekedni Budapesten?

- Mielőtt megszületett a fiam, szinte mindennap metróztam. Nem szerettem, de kétségkívül ez volt a leggyorsabb lehetőség. Az azóta eltelt két évben kevesebb mint húsz alkalommal szálltam metróra. Babakocsival szinte lehetetlen vállalkozás. 

- Mivel közlekedtek helyette?

- Inkább a 4-es, 6-os villamosra voksolunk, ha BKV-zni kell. A második és az utolsó előtti ajtón való felszálláskor viszonylag közel van a babakocsival vagy kerekesszékkel utazóknak kialakított, nagyobb hely. Ami persze a legritkább esetben szabad, és valahogy mindig úgy érzem, mintha nekem kellene elnézést kérnem a többi utastól azért, hogy nagyobb helyet foglalunk a babakocsival. Szóval hosszabb utakra inkább autóval megyünk.

- Babakocsiztok vagy babahordozóztok szívesebben?

- Felváltva használtuk a babakocsit és a hordozót. A fiam úgy egyéves koráig nagyon szerette a hordozót - a babakocsival ellentétben nemigen sírt benne -, de hosszabb utakra ritkán vállalkoztunk vele. Sajnos akárhová indultunk, nekem valahogy mindig sikerült egy minimum háromkilós motyót bepakolnom, amit már nem voltam hajlandó magamra aggatni úgy, hogy eleve rajtam volt egy öt-tíz kilós baba. Ahogy elmúlt egyéves, kapott egy biciklis ülést és egy sisakot, jó időben azóta is szívesen kerékpározunk.

- Hogyan lehetne jobb, könnyebb a fővárosban a babával való közlekedés?

- Nagyobb terek kialakítására lenne szükség a tömegközlekedési eszközökön, a metróhoz pedig liftek kellenének. Tudom, hogy a 4-es metró már akadálymentesített, de beleszaladtunk már olyan liftbe, ahol a kiszálláskor emberi vizelet és ürülékszag fogadott. 

- Segítőkészek az emberek? Sofőrök, más utasok, ellenőrök?

- Azt mondanám, az utasok hozzáállását leginkább a lassúság és a fásultság jellemzi. Lehet, hogy a lelkük mélyén segítőkészek lennének, de valahogy mindig az az érzésem, hogy egymásra várnak: majd a másik utas gyorsabban ugrik el a babakocsi útjából, vagy segít leemelni a kocsit a nem alacsony padlós buszról.

- Nagyon rossz vagy pozitív élményetek volt közlekedés közben?

- Igazán kirívó eset nem jut eszembe... talán a fent említett pisis-kakis dolgot mondanám negatívnak a liftnél.

• baba
• közlekedés
• budapest
• Gyerek