Mi történik a gyerek agyával netezés közben? A neurális hálók is sérülhetnek

Amerikai felmérések szerint egy gyermek átlagosan hét órát tölt az online kütyük képernyői előtt, a digitális világban. Megdöbbentő a szám.

Internet hatása gyerekek agyára
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A mai modern, internetközpontú társadalom olyan nemzedéket bocsát ki magából, melynek tagjai virtuálisan élik meg a mindennapjaikat. A Z generáció tagjait, vagyis a szaknyelv megfogalmazása szerinti digitális bennszülötteket sajátságos módon fejleszti, de egyben károsítja is a konstans netezés.

Az online világ teljesen átformálja a valós személyiségünket, jelenti ki Tari Annamária pszichológus egyik előadásában. Miért lenne ez másként a gyerekeknél, főleg a kisebbeknél, akik személyiségfejlődésük kezdeti és legkritikusabb szakaszában vannak?

Ez történik a gyerek agyával netezés közben

Egyre több kutatás erősíti meg azt a tényt, hogy az online eszközök, telefonok, tabletek képernyője előtt töltött túl sok idő káros következményekkel jár, főleg, ha a gyerek legfogékonyabb életszakaszában válik általánossá. Abban pszichológusok és pedagógusok is egyetértenek, hogy a virtuális tanulás számos olyan előnnyel is jár, amit a hagyományos pedagógiai módszerek nem tudnak nyújtani.

Ám ezzel párhuzamosan egyre több aggasztó vélemény jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a kognitív fejlődést gátolja és torzítja a túlzásba vitt digitálismédia-felhasználás. Az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánügyi Minisztériumának becslése szerint a kiskorú gyerekek napi hét órát töltenek elektronikus és online média előtt. A szám döbbenetes, és nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a szülők, amit nyernek a réven, azt elveszítik a vámon.

A kisgyerekekre nézve a legkárosabb

Dr. Aric Sigman, a Brit Pszichológiai Társaság tagja szerint, ha a szülő egy-öt éves korú gyermek kezébe ad tabletet vagy okostelefont, szinte szándékosan károsíthatja átmenetileg gyerekének fejlődő agyát. Az online térben lévő létezés leginkább azokat a képességeket gátolja, melyeket a szülő az eszközzel fejleszteni kíván.

Vagyis a figyelem fókuszálását, a koncentrálást és más gyerekek bevonását társas interakciókba. Ezzel együtt csökken a másik fél, óvodai játszótárs vagy utcabéli barát attitűdjének érzékelése, a velük való kommunikáció és a szókincs fejlődése, jelenti ki a szakterület kutatója.

Sok szülő mondja: "Bezzeg az én időmben!" - ha más nem is, az biztosan elmondható, hogy régen sokkal jobb, közösséget formáló, barátságokat alakító, emberi játékok voltak népszerűek. 

10 játék, amit te is imádtál gyerekkorodban - Hány volt meg belőlük?

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az online gyerekek agyi működése

A születés utáni első négy évben a gyerekek agya különösen érzékeny a környezet behatásaira. Ezt a szakaszt a szakirodalom kritikus időszaknak hívja, mivel az itt rögzült agyi változások állandó alapul szolgálnak minden későbbi, erre a szintre ráépülő agyi funkciónak. Annak érdekében, hogy az agy neurális hálója ebben a kritikus időszakban normálisan kifejlődjön, az evolúció évszázadai során kialakult - és jól beváló - sémát kellene követni. Ezek a lényeges ingerek a digitális környezetből nem jönnek át.

A túl sok netezés során a gyermek nem kapja meg a valós interakciókat a valós világból - vagyis a beszélgetést, érintést, érzést, képeket és hangokat, illatokat és egyéb érzékszervi benyomásokat. A tabletek a több művelet egyszerre történő feldolgozásának képességét stimulálják, vagyis azt, amire a fejlődő agynak pont nincs szüksége.

Negatív neurológiai folyamatokat generál

A neurológiai képalkotást kutató orvosok bebizonyították, hogy a túl sok netezés a gyerekeknél is negatív strukturális és funkcionális változásokat hoz létre. A Psychology Today egyik tanulmánya szerint az érzékelési túlterhelés alváshiányt és hangulatváltozásokat okoz a kisgyerekeknél. Ezt elektronikus képernyő szindrómának hívják.

Klinikai kísérletek alapján kimutatták, hogy a mértéktelen netezés révén az agy szürkeállományában, ahol a valós élmények feldolgozása történt, szövetvesztés és sorvadás figyelhető meg. Az insula, ami a gyerekek fejlődési képességéért felelős, nem fejlődik rendesen. Ez az agyi terület pedig olyan készségeket fejleszt, mint az empátia és együttérzés, valamint az érzelmek kimutatása és integrálása.

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

A valódi életet nem lehet be- és kikapcsolni

Az agy frontális lebenye a társadalmi interakciókért felelős terület, itt fejlődik ki a mély kapcsolatokra való képesség. Nem meglepő, hogy ez az agyi rész is a korai gyermekkorban alakul ki, és minősége egyértelműen az autentikus és emberi kölcsönhatásoktól függ.

Ha a kisgyermek ezt az időszakot az iPhone vagy tablet monitorjába bámulva tölti, akkor az agyi, jellem- és pszichés fejlődés legfontosabb önépítő szakaszát állítja le. A felelős szülőnek kötelező lenne a hét helyett az optimális egy órára korlátozni az online kütyük használatát, illetve megértetni a gyerekkel a virtuális és a valós világ közötti határokat és különbséget.  

Dr. Vekerdy Tamás Facebook-oldalán olvasható

A göttingeni egyetem vizsgálata is megállapította, hogy manapság azért problematikus bizonyos neuronpályák kiépülése a gyermeki agyban, mert a gyerekek nem mozognak eleget. Kevés a nagy és kis mozgás, nem elég jó a finom koordináció. Például - idézve a vizsgálatvezető professzort - "a gyerekek nem másznak fára". A fára mászás sokféle mozgás összerendezését igényli, gondot okozhat, ha ez hiányzik. Régen a mezőn, a nagy udvaron, az autóközlekedést nélkülöző, széles falusi utcákon rengeteg mozgás volt.

És: ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért van mostanában annyi beszédhibás gyerek, miért szorulnak egyre többen logopédusra, akkor is azt mondhatjuk röviden: mert keveset és rosszul mozognak. A képernyő előtt ülő gyereknek nincs módja a mozgásra, ami önmagában is duzzasztja az agressziót. Nem tud játszani, nem tudja kanalizálni, levezetni az aktivitását, így feszült és agresszív lesz.

Ezt is szeretjük