„Ha családom lesz, én soha…” - Elképzelés és a valóság 5 gyakorló anyukától

Olyan jó ábrándozni róla, milyenek is lesznek majd a gyerekeink, milyen lesz a magunk által teremtett családban élni. Egészen addig, míg meg nem születnek a csemeték. Ezt követően az illúzióink valahogy évről évre fogynak.

A következőkben kisgyerekes édesanyákat kérdeztünk arról, milyennek képzelték a családi életet, és milyen is az a valóságban. Csak hogy ne érezd magad egyedül.

Zita: rend és tisztaság lesz

- Három gyerekünk van. Amíg egy sem volt, úgy gondoltam, nálunk a lakásban mindig rend és tisztaság, az asztalon mindennap friss, tápláló főtt kaja lesz. Ezzel szemben a valóság: kupi, sarokba söprés, az ebédet pedig sokszor rendelem.

A gyerekek születése előtt sokat jöttünk-mentünk, élénk társasági életet éltünk. Valamiért szentül hittem, hogy ezen a családdá válás mit sem változtat majd: ugyanúgy összejárunk majd a barátokkal, minden jó programon részt veszünk. Ám valóság azt mutatja, hogy a gyerektelen barátok eltűntek, a gyerekeim társaságban nem úgy viselkednek, amit vállalhatónak érzek, így szabadidőnkben jóval kevesebb helyre megyünk, mint szeretnénk, mert voltaképpen örülünk, ha van egy kis nyugi.

Niki: nem alszik közöttünk

- Nálunk inkább a férjemnek voltak előzetes elképzelései a családi élettel kapcsolatban. Kizártnak tartotta, hogy a születendő babánk majd közöttünk alszik. Ha úgy vesszük, ez bejött: a férjem egy éve a nappaliban alszik.

Eszter: sokat leszünk együtt

- Valamiért úgy képzeltem, ha családom lesz, én soha nem is foglalkozom mással a hétvégéken, csak velük. Azt gondoltam, négyesben töltjük majd a szombat-vasárnapot, nevetve szedjük a virágot a réten, kirándulunk, csónakázunk stb. Ehhez képest a férjem sokszor szombaton is dolgozik, a gyerekek gyakran betegek, és bár van családi segítségem, a hétköznap elmaradt munkáimat valahogy mégis sokszor az esti órákba vagy a vasárnapba kell beleszuszakolnom. Persze kicsik még, van idő a sok-sok családi együttlétre. De vajon 15 évesen akarnak majd vadasparkba jönni velünk?

Éva: társaságba járunk

- Úgy képzeletem, ha gyerekeink lesznek, akkor is sok-sok baráti összejövetelen veszünk részt.  Sütögetünk a kertben, együtt kirándulunk, de vagy valamilyen betegség szól közbe, vagy az egyéb programok miatt nem sikerül összeegyeztetni a találkákat. A szinglik és a gyerektelen párok szinte teljesen kikopnak az életünkből, amit nagyon sajnálok.

Lilla: sok időnk lesz

- A legfőbb illúzióm az volt a családi élettel kapcsolatban, hogy mivel amíg kicsik a gyerekek, nem dolgozom, végre lesz időnk egy csomó dologra. Sokat kézműveskedünk majd, varrok a lányoknak kisruhát, sőt teszek el befőttet. Hát persze…

- Arról is sokszor ábrándoztam, hogy utazó család leszünk, bejárjuk az országot. Meg a világot. Azt gondoltam, babával is simán lehet lakóautózni. De autóban üvöltős gyerekeink lettek. Meg Covid.

A hétköznapokban gyakran még az ennél egyszerűbb tervek kivitelezése is kudarcba fullad. Úgy képzeltem, mindig együtt eszünk majd, négyesben. Ehhez képest örülök, ha egyenként össze lehet szedni mindenkit a vacsorához.

Neked is ismerősek a következő rajzok?

Az argentin illusztrátor, Natalia Sabransky célja, hogy más anyák is lássák a rajzait, és tudják, nincsenek egyedül a világban.

Képek: Getty Images Hungary

• család
• illúzió
• elképzelés
• valóság
• Gyerek