Idegrendszeri problémák, gyengébb látás, fertőzések

A zsírok egészségtelen ételként élnek a köztudatban - holott egészségtelen étel nincs, csak egészségtelen étrend. A zsírokat alkotó zsírsavakra pedig már a méhen belüli élet során szüksége van az emberi szervezetnek, és ez a későbbiek során sem változik.

Két dolog azonban nem mindegy. Az, hogy mennyi, illetve milyen minőségű zsírokat adsz a gyereknek. Cikkünkből mindkét kérdésre választ kaphatsz.

Ha a gyerek nem kap elég zsírsavat

A zsírsavakra minden életkorban szükség van, a kisgyerekek étrendjében pedig különös jelentőséggel bírnak. Hiányuk negatív hatással van az idegrendszerre, de zsírsavak híján a retina sem fejlődik megfelelően, aminek következtében különféle látásproblémák jelentkezhetnek. Mindemellett a gyerkőc a zsírsavak által nyújtott védelemtől is elesik, így hajlamosabbá válhat a fertőzésekre, a későbbiek során pedig a szív- és érrendszeri betegségekre.

Mennyi zsírsavra van szüksége a gyereknek?

Az egy-három éves korosztály napi energiaszükségletének harmadát a zsiradékbevitel adja, ez mennyisében körülbelül 40 grammot jelent - tehát kisgyerekek esetében sem fér bele a rendszeres bő zsírban sült húsok és a krumpli fogyasztása, zsíros sütemények, olajos chipsek gyakori adása.

Főzéshez, főzelékek dúsítására egy-egy kiskanál jó minőségű olaj viszont nemcsak hogy belefér, de nagy szüksége is van rá a fejlődő szervezetnek. Ahogy a csemete nő, ezt a mennyiséget fokozatosan növelheted, persze nem grammra kimérve. A felnőtt ember számára javasolt napi mennyiség egy-két teáskanál - ami a gyerekek esetében egyfajta viszonyítási pontként szolgálhat.

A minőség is fontos

A zsírok zsírsavakból épülnek fel, amelyek hosszabb-rövidebb szénláncokból állnak. A különböző típusú zsírsavaknak pedig más-más élettani hatása van.

Telített zsírsavak

Ha a szénlánc nem tartalmaz kettős kötést, telített zsírsavakról beszélünk. Nagyobb arányban a vajban és a sertészsírban fordulnak elő. Ezeket a típusú zsírokat mértékkel kell adni a kicsinek, ám az étrendből kizárni csak betegség esetén, orvosi vagy dietetikusi tanácsra szükséges.

Telítetlen zsírsavak

A telítetlen vagy esszenciális zsírsavak lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek is, attól függően, hogy egy, kettő vagy több kettős kötést tartalmaznak. Főként növényi olajokban fordulnak elő - az emberi szervezet nem, illetve csak kis mennyiségben tudja előállítani őket. Ilyen a linolsav - omega-6 -, ami a napraforgóolajra jellemző, vagy az alfa-linolénsav - omega-3 -, ami például a repceolajban található meg. Szintén esszenciális zsírsav az EPA és DHA - ezek a tengeri halak olajában előforduló omega-3 típusú zsírsavak.

Mi a helyes arány?

Az étrendnek telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat körülbelül 30-30-30%-os arányban kell tartalmaznia. Természetesen nem kell fejből tudnod, hogy egy-egy olajfajtában melyik zsírsavból mennyi található - a legjobb, ha mindig más és más főző- és salátaolajat vásárolsz. Remek választás az olajkeverékek használata. Ha a gyerek nem szereti a halat, akkor jó alternatíva lehet a lenmagolaj, mert jelentős alfa-linolénsav-fogyasztás mellett szervezete valamennyi EPA előállítására képes lehet.

A harmadik típus: a transzzsírsavak

Kutatások szerint a transzzsírsavak a szív- és érrendszerre négyszer-ötször ártalmasabbak a telített zsíroknál. A telítetlen zsírsavtartalmú növényi olajok hidrogénezése során keletkezhetnek nagyobb mennyiségben, így régen főleg margarinokban fordultak elő, de a gyártástechnológia fejlődése folytán ezek az élelmiszerek ma már elfogadható, 1% alatti mennyiségben tartalmazzák a transzzsírsavakat.

Az igazi veszélyt a chipsek, krékerek, olajban sültek, félkész vagy készételek, édességek, cukrászsütemények jelentik, különösen az egy és három év között korosztály számára.

A növényi olajok nem tartalmaznak transzzsírsavakat, de magas és hosszan tartó hőkezelés hatására keletkezhetnek bennük ilyenek. Kerüld a sütőolaj sokszor való felhasználását. Ha mégis két-háromszor szeretnél sütni benne, akkor használat után szűrőpapíron szűrd át. Az olajat ne hevítsd túl sütéskor se, de még jobb, ha a kíméletesebb konyhatechnológiaként a párolást választod.

Forrás: Kisbögre és Tudomány

• baba
• zsír
• olaj
• gyerek étrend
• kisgyerek
• a gyerek fejlődése
• Gyerek