Szemügyre véve a történelem előtti építményeket, a Stonehenge tagadhatatlanul kiemelkedik mind közül: körkörös szerkezetéből egyértelműen látszik, hogy nem véletlenül épült úgy, ahogy, és készítői magas szintű építészeti és csillagászati tudással rendelkezhettek.
A Salisbury-síkságon, Wiltshire-ben elhelyezkedő komplexum két körből áll, melyeket 4 méter magas, 2,1 méter széles vertikális és horizontális kövek alkotnak.
A szerkezet időszámításunk előtt 2-3 ezerben létesülhetett, a régészek feltételezése szerint több hullámban. Bár Anglia egyik legnépszerűbb látványosságát hosszú ideje vizsgálják, a mai napig misztikus maradt, és időről időre újabb, hozzá kapcsolódó információk derülnek ki egy különlegesen izgalmas puzzle darabjaiként.
8 érdekesség a Stonehenge-ről
Mi volt a Stonehenge feladata? Kik és miért hordták el a darabjait? Hogyan és mikor ábrázolták először a Stonehenge-et, és mit lehet tudni az építőiről? Érdekes megismerni a titkait.

Azt, hogy milyen célt szolgálhatott a Stonehenge, sokféleképpen magyarázzák. Van, aki szerint naptár, mások szerint rituális helyszín lehetett. Talán minden verzió igaz egy kicsit. Ha ugyanis az egykor különösen fontos időpontnak számító nyári napfordulókor észak-kelet felé nézünk a kör közepén állva, akkor nap éppen az úgynevezett Sarokkő vagy Napkő mögött megy le. A fontos szerepet betöltő kő 4,9 méter magas.

Bármilyen szerepet is töltött be a Stonehenge, megragadta az utókor figyelmét. Ez a kép a 14. században készült. A Stonehenge első ismert képi ábrázolása. Geoffrey of Monmouth 12. századi meséjéhez készült, mely arról szólt, hogyan segíthetett egy óriás Merlinnek, a varázslónak a helyszínre cipelni a köveket.

Ez a kép pedig Lucas de Heere 16. századi akvarellje, a Stonehenge köreinek első ismert, realisztikus megjelenítése.

A Stonehenge minden korban mást jelentett az emberek számára. A 19. században kedvelt piknikhelyszín volt, ahonnan örömest vittek magukkal egy-egy kődarabkát szuvenírként, antikvitás-üzleti portékaként az oda látogatók. A csonkítás sajnos nem volt újkeletű szokás, hiszen már a 12. századtól fogva gyakran tettek ilyet az emberek.
Korábbi cikkünkben többet is olvashatsz erről.

Azóta szerencsére már egészen másként viszonyulnak a kőkörökhöz. Tudományos, régészeti érdeklődés veszi körül, és egyre több érdekesség derül ki róla. Radarvizsgálatokkal
arra is rájöttek, hogy a Stonehenge nem annyi, amennyit látunk belőle: a képen látható alaprajzon pontozott oszlopok alatta helyezkednek el.

Érdekes kérdés, vajon miért alakíthatták ki a Stonehenge szerkezetét olyannak, amilyen. A kőkörben végzett mérések szerint ebben akusztikai megfontolás is szerepet játszhatott. Míg a bent elhangzottakat felerősítették a sziklák, kívülre semmi sem hallatszott ki a hangokból.
Akár azt is meghallgathatod, milyen lehetett a kőkörben az akusztika.

A Stonehenge környékén végzett feltárások során emberi maradványokat is találtak, amelyek a koruk alapján az építőké lehettek. Hála a fejlett tudománynak és technológiának, a képen látható arcot sikerült élethű formában rekonstruálni: íme, a kőkomplexum egyik építője. Az biztos, hogy ez egy
igazán különleges rekonstrukció.

Az emberi maradványokon túl használati tárgyak és feltételezhetően az építőkhöz tartozó kőkori házak romjai is előkerültek az ásatások során. A képen látható kunyhókat a leletek alapján építették fel, hogy megmutathassák, milyenek voltak a Stonehenge építőinek otthonai. Ráadásul akár
belülről is megtekinthetők az építmények.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció