Testen kívüli élményeket és hallucinációkat élhettek meg a kőkori barlangrajzok készítői
A különös rajzokat a fizikai körülményektől módosult tudatállapot következtében készíthették.
Fantasztikus élmény szemügyre venni a több tízezer éves barlangrajzokról készült fotókat, tudván, hogy azok a régmúltban élt elődeink kezeinek a munkája, gondolataik, mozdulataik megörökítése.
Elképzelni is lehetetlen, milyen élmény lehetett elsőként felfedezni és megpillantani ezeket az alkotásokat. A 19. században, szerte Európában, de főleg Spanyolországban és Franciaországban, sorra fedeztek fel ilyen ősi emlékeket. A képek zöme embereket, emberi kezeket és állatokat ábrázol, de előfordulnak geometriai, valamint absztrakt alakzatok is.
Ezért készültek a barlangok mélyére
Felmerül a kérdés, hogy vajon miért éppen a barlangok gyomrába, lejáratok nehezen megközelíthető mélységeibe készítették el ezeket képeket, ha a sziklafalak külső felére is rajzolhatták volna őket, fényes napvilágnál, könnyen megközelíthető helyen.
A válasz a Tel Aviv-i Egyetem kutatói szerint benne van a kérdésben: azért, mert mélyen voltak. Mélyen, azaz olyan helyeken, ahol rendkívül alacsony volt az oxigénszint. Ennek hatására a rajzolók módosult tudatállapotba kerülhettek, hallucinálhattak, és akár testen kívüli élményeik is lehettek, amit valószínűleg varázslatos transzállapotként élhettek meg.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Az, hogy a járatokba már természetes fény sem szűrődött be, további segítséget jelentett számukra a bódultság elérésében. Ahhoz, hogy jól lássanak, fáklyákra volt szükség, a rajta lobogó tűz pedig falta az oxigént. Az egyetem kutatóinak mérése szerint fáklyák használatával 15 perc alatt 21-ről 18%-ra csökkent egy barlang oxigénszintje.
A hipoxia tehát egy lehetséges magyarázat arra, hogy elődeink miért vonulhattak a barlang bejáratától távol eső, zegzugos barlangrészekbe rajzolni. Választásuk a kutatók meglátása alapján tudatos volt, mert megérthették, hogy minél lejjebb mennek, annál kevésbé fognak levegőt kapni.
Yafit Kedar, a Tel Aviv-i Egyetem szakértője szerint a rajzok elhelyezkedését az is magyarázza, hogy a barlangok a több tízezer éve élt emberek számára különleges jelentőségű helyek voltak. Úgy gondoltak rájuk, mint az alvilág átjáróira, és a rajzolás során ott próbálhatták felvenni a kapcsolatot a természetfeletti, alvilági erőkkel.
A Chauvet-barlang rajzai
Elképesztő rajztehetségre vallanak a chauvet-i barlangrajzok, melyek sok titkot hagytak maguk után.
Lenyűgözőek a francia barlang 36 ezer éves rajzai: senki sem tudja, miért jöttek létre a nagyszerű alkotások
Nézegess képeket!
Elolvasom