Évente 12 ezer ember korai haláláért felelős, mégsem foglalkozunk vele: miért ennyire káros a zajszennyezés?

Nyílt titok, hogy a városi életnek, bár kényelmes, számos hátulütője van. A tömeg, a természet hiánya, a folyamatos sietség és idegeskedés mellett a szmog is egészségügyi problémákat okozhat. A levegő- és fényszennyezésen túl a zajszennyezés is kifejezetten káros, de annyira jelen van az emberek mindennapjaiban, hogy sokan már nem is veszik észre.

Lehet, hogy nem tűnik nagy horderejű problémának, de nem árt tudni, hogy a szakemberek szerint szorongáshoz, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, valamint alvászavarokhoz vezethet, a gyermekek körében pedig kognitív károsodást idézhet elő.

Nem szabad alábecsülni

A különböző, esetenként zavaró hangok állandóan körbeveszik az embert, legyen szó a szomszédból átszűrődő zörejekről vagy a gépjárművek, különösen a repülőgépek és az építkezések zajáról. Bár ezek nem mindig fülsiketítően hangosak, összeadódva terhelést jelenthetnek a környezet és az ember számára is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Európa lakosságának mintegy 20 százaléka van kitéve hosszú távon az egészségre nézve káros mértékű zajszintnek.

A részben a zajexpozíció miatt kialakuló betegségek révén a szennyezés ezen formája a becslések szerint évente 12 ezer korai halálesethez járul hozzá. Kétségtelen, hogy a levegőszennyezés még jelentősebb egészségkárosító tényező, de a zajt sem szabad alábecsülni, főleg, hogy úgy tűnik, a mentális jóllétre kifejezetten negatív hatással van.

A zajszennyezés egészségkárosító hatásai

Az agy folyamatosan, még az alvás során is monitorozza a hangokat, mint a potenciális veszély jeleit. Ennek eredményeként az állandó zajok, illetve a túlzottan hangosak stresszhez, szorongáshoz vezethetnek, az érintettek idegesek, frusztráltak lehetnek, a stressztűrő képességük lecsökkenhet. Az pedig, hogy úgy érezhetik - a legtöbbször teljes joggal -, hogy nem tudják kontrollálni a zavaró körülményt, nem tudnak mit tenni ellene, tovább ronthatja a mentális állapotukat.

A zajok többféleképpen avatkozhatnak be az alvásba: nehezíthetik az álomba merülést, kikényszeríthetik az éjszakai ébredést, illetve a túl korai felkelést, valamint az alvás mélységét és a REM-alvás arányát is megváltoztathatják. Akadályozzák a minőségi, kielégítő pihenést, ami rövid távon koncentrációzavart okozhat, hosszú távon viszont már súlyos egészségügyi problémákat is. 

A mentális egészség zavarai egy idő után fizikai tünetekben is megnyilvánulhatnak, illetve azoktól függetlenül is megbetegítheti a testet a zajterhelés. A szakemberek szerint emelheti a vérnyomást, fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, azt feltételezik, hogy ez a stresszhormon szintjének növekedésével hozható összefüggésbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a közlekedés (légi és úti) zajának való kitettség egyértelmű összefüggést mutat a magasvérnyomás-betegség és az iszkémiás (a szívizom elégtelen vérellátásával járó) szívbetegség egyre gyakoribb előfordulásával.

A gyerekekre nézve különösen veszélyes!

A gyermekek a felnőtteknél is jóval érzékenyebbek a zajexpozícióra, jobban fenyegeti őket a tartós halláskárosodás is. A kéretlen zajok az iskolában és otthon megakadályozhatják a koncentrációt, a tanulást, ronthatják a kognitív teljesítményt, beavatkozhatnak a kommunikáció fejlődésébe. Mindez együttvéve a gyermek viselkedésére, személyiségére, kapcsolatteremtési képességére nézve is negatív lehet. Továbbá a fiatalokat is fenyegeti a magas vérnyomás kialakulása, ami sokáig felderítetlenül maradva további bonyodalmakhoz vezethet. 

Az egyén leginkább a saját otthonában védekezhet a zajterhelés ellen. A hangos háztartási eszközök cseréje, a televízió, rádió lehalkítása vagy kikapcsolása, a szigetelés, a szőnyegek és függönyök, éjszaka a füldugó használata mind segíthetnek. Emellett érdemes tudatosan törekedni rá, hogy jusson napközben idő a csendben végzett tevékenységekre, kreatív hobbikra, olvasásra is. Mindez persze nem oldja meg a problémát, az egyes országok és városok vezetésének is aktív szerepet kell vállalniuk a zajszennyezés visszaszorítását szolgáló törekvések, cselekvések kivitelezésében.

Fülcsengés okai

A fülcsengés bárkivel előfordulhat, ám az esetek túlnyomó többségében a jelenség megmarad egyszerű kellemetlenség szintjén. A gyakoriságról, az intenzivitásról vagy a csengés időtartamáról azonban a háttérben álló okokra is lehet következtetni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• zaj
• zajszennyezés
• hallás károsodás
• szív- és érrendszeri betegség
• stressz
• alvászavar
• Életmód