4 gyakori tévhit a sokak által szedett gyógyszerekről - Könnyen elvérezhet, aki véralvadásgátlót szed?
Sokan szednek véralvadásgátló készítményeket, mégis számos tévhit kering a gyógyszerekről.

gyógyszer
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A véralvadásgátlók igen fontos szerepet töltenek be az életveszélyes vérrögök prevenciójában és a trombózis terápiájában.

Vannak, akik vonakodva alkalmazzák, melynek főleg az az oka, hogy sok a körülöttük keringő tévhit. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadás-specialistája összeszedte a véralvadásgátlókkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

Tévhitek a véralvadásgátlókról

Hígítja a vért

A véralvadásgátlókat sokat nevezik vérhígítóknak - ez okozza a legtöbb tévedést, ugyanis nem hígítják a vért, a viszkozitása nem változik. A véralvadási kaszkádra hatnak, ami által megakadályozzák a fokozott vérrögképződést, és így a trombózist. Az alvadékonyság csökken. Az, hogy sérüléskor esetleg erősebben vérzik, az nem amiatt van, mert a vér túlságosan híg, hanem mert lassabban alvad, mivel a véralvadásgátlók a vérzékenység, véralvadás egyensúlyát kissé a vérzékenység irányába tolják.

Könnyebb elvérezni

Sokan tartanak attól, ha véralvadásgátlót szednek, akkor könnyen elvérezhetnek, ha esetleg baleset éri őket, vagy nagyobb vérvesztéssel kell számolniuk, ha például fogászati kezelésen vesznek részt. Ez utóbbi esetben lehet előre gondolkozni, ugyanis a kezeléstől függ, hogy mit is kell tenni a véralvadásgátló terápiában. Ha nem invazív a fogászati kezelés, akkor ugyanúgy folytathatja a gyógyszert, ám ha komolyabb beavatkozás szükséges, akkor indokolt lehet ideiglenesen a terápia felfüggesztése, ezért előtte mindenképp tájékoztatni kell az orvost és fogorvost.

Nem tervezett műtét, esetleg baleset esetén természetesen nincs lehetőség előre tervezni, de szerencsére ekkor sem kell tartani attól, hogy elvérzik, ugyanis ilyenkor az orvos úgynevezett antidotumot ad, amely semlegesíti a véralvadásgátló hatását, ráadásul, ha kell, lehetőség van még olyan alvadási faktorok pótlására is, amelyek még inkább segítik az alvadást.

Nem lehet K-vitamin-tartalmú ételeket enni

Igaz, hogy ha valaki régebbi típusú véralvadásgátlót szed (kumarinszármazék), akkor oda kell figyelnie a K-vitamin bevitelére, de ez nem azt jelenti, hogy nem ehet olyan ételeket, melyekben megtalálható. A narancs, málna, brokkoli például igen nagy mennyiségben tartalmazzák. A lényeg csupán az, hogy az érintettek naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint juttassanak be.

Az aszpirin megvéd

Az aszpirin artériás trombózis, szívinfarktus, stroke ellen valóban hatásos lehet, hiszen a vérlemezkék összecsapódását gátolja (thrombotica-aggregáció). Viszont ehhez két dolgot is érdemes tudni: az egyik az, hogy igen sokaknál van aszpirinrezisztencia vagy úgynevezett Non-responderség, amikor a szer nem képes megfelelően kifejteni a hatását, így kialakulhat az artériában vérrög. A másik, hogy az aszpirin csakis az artériás trombózis ellen véd, a vénákban kialakuló mélyvénás trombózis ellen nem, mivel akkor a vérrögök más úton képződnek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mikor van szükség laboratóriumi ellenőrzésre?

Extrém testsúly vagy súlyos egyéb betegség, például vesebetegség esetén néha mérni kell a plazmaszintet. Továbbá, bár INR-ellenőrzésre valóban nincs szükség - szemben a kumarinszármazékokkal -, ám érdemes NOAC-szerek esetén is pár vizsgálatot elvégezni: fontos például a vesefunkciók, a májfunkciók vizsgálata, valamint a hemoglobin mennyiségének mérése is. Ezeket érdemes minimum évente ellenőriztetni, mivel ezek befolyásolhatják a terápiát - javasolja prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadás-specialistája.

8 táplálék, ami fiatalon tartja az érrendszert

A megfelelően összeállított étrend többféleképpen is támogathatja az érrendszert. Emeli például a hasznos HDL-koleszterin szintjét, csökkenti az érelmeszesedésben jelentős szerepet játszó LDL-koleszterin és a trigliceridek mennyiségét.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük