65 év alattiakat is érinti a szív-érrendszeri probléma miatti halálozás: sokszor elkerülhető a tragédia

Arányaiban sokakat érint a szívinfarktus, a szívbillentyű-betegségek Magyarországon, sokan esnek át sztentbeültetésen és más szívműtéteken, mégis kevesen tudják pontosan, milyen életmódot kellene az ilyen események után folytatniuk.

Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kutatás tapasztalatai alapján a hosszú távú kardiológiai gondozás jelentőségéről beszélt.

Szinte nincs család, ahol ne lenne szív-érrendszeri betegség

Idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal kapcsolatos ismereteit mérte fel. Kiderült, hogy az 500 megkérdezett közül 24%-nyi felnőttet érint személyesen valamilyen kardiológiai betegség, 35% családjában pedig van ilyen beteg.

Az érintettek közül legtöbben magasvérnyomás-betegségről számoltak be, 68%, 31%-nál volt egyszerre jelen szív- és cukorbetegség, 13% már szívinfarktuson is átesett, 14%-nál történt sztentbeültetés, és nem ritka a szívritmuszavar, a szívbillentyű-probléma sem. 

A felnőtt válaszadók azt is megbecsülték, mennyire érintik őket az egyes rizikófaktorok. Legerősebben a stressz jelenléte volt a meghatározó, 83%, továbbá 68% vallotta, hogy gondot jelent neki a mozgásszegény életmód, 65% az elhízással küzd, ezenkívül a genetikai hajlam, a dohányzás és a cukorbetegség jelenléte sem elhanyagolható tényező.

Látható tehát, hogy a kardiológiai betegségek nagyarányú jelenléte mellett a rizikófaktorok ismerete is viszonylag általános, de vajon tudják-e pontosan a betegek, milyen életmóddal, milyen kardiológiai gondozás mellett élhetnek a legbiztonságosabban teljes életet? 

Hosszú távon is fontos a kardiológiai gondozás

Magyarországon a szív-érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken, aminek a koszorúsérbetegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka. Ennek ellenére azonban a korai, 65 éves életkor előtti, hazai szív-érrendszeri halálozás kétszerese az EU átlagának.

Ennek pedig nemcsak a rizikófaktorok magas aránya a magyarázata, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik. Egészen pontosan az, hogy a páciensek a néhány hetes rehabilitáció után nem tudják, pontosan milyen életmóddal élhetnének biztonságosan teljes életet, és igen gyorsan visszatérnek ahhoz az életvitelhez, ami végső soron az infarktus kialakulásához vezetett. 

- A kutatás egyik kérdésére, miszerint van-e a megkérdezetteknek a kezelőorvosuktól származó részletes tájékoztatása, előírása, amely a mozgásra és/vagy a táplálkozásra vonatkozik, elgondolkodtató válaszok születtek. A válaszadóknak kicsivel több mint 40%-a nem kapott erről tájékoztatást, és akik mégis, azoknak csupán 22%-a tartja azt be teljes mértékben - hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

- Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a szív-érrendszeri események után döntő jelentőségű lenne a hosszú távú kardiológiai gondozás, amely messze többet jelent a gyógyszerfelírásnál. A rendszeres kontrollok mellett ugyanis magában kellene, hogy foglalja az életvezetési támogatást, amelynek éppúgy része a táplálkozási és mozgási terv elkészítése, ellenőrzése, mint a stresszkezelésben való segítségnyújtás. A cél, hogy jóval kevesebb másodlagos szív-érrendszeri probléma alakuljon ki, a páciensek pedig magasabb életminőséggel, nagyobb biztonságban élhessenek!

Védik a szívet és az agyat, támogatják az immunrendszert

Az E-vitamin antioxidáns hatása miatt fontos az egészség megőrzésében, megfelelő táplálkozással fedezhető a napi szükséglet.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szívbetegség
• szív
• kardiológia
• kezelés
• életmód
• egészség
• Életmód