65 év alattiakat is érinti a szív-érrendszeri probléma miatti halálozás: sokszor elkerülhető a tragédia
Egy friss kutatásból világosan látszik, hogy a szív-érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak Magyarországon.

- Halványítja a mimikai ráncokat, feszesebbé teszi a bőrt: kíméletes lézeres bőrmegújító kezelés, ami nyáron is elvégezhető »
- Folyton ingadozik a testsúlya, és észbontóan nőies: a modell stílusát és őszinte fotóit imádják az Instán »
- A szűk szárú farmer még nem vonul vissza teljesen: ezekben a nőies összeállításokban igazán divatosan mutat »

- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
- Deutsch Anita párducmintás bikiniben: 48 évesen tökéletes az alakja a kommentelők szerint
Arányaiban sokakat érint a szívinfarktus, a szívbillentyű-betegségek Magyarországon, sokan esnek át sztentbeültetésen és más szívműtéteken, mégis kevesen tudják pontosan, milyen életmódot kellene az ilyen események után folytatniuk.
Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a kutatás tapasztalatai alapján a hosszú távú kardiológiai gondozás jelentőségéről beszélt.
Szinte nincs család, ahol ne lenne szív-érrendszeri betegség
Idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal kapcsolatos ismereteit mérte fel. Kiderült, hogy az 500 megkérdezett közül 24%-nyi felnőttet érint személyesen valamilyen kardiológiai betegség, 35% családjában pedig van ilyen beteg.

Az érintettek közül legtöbben magasvérnyomás-betegségről számoltak be, 68%, 31%-nál volt egyszerre jelen szív- és cukorbetegség, 13% már szívinfarktuson is átesett, 14%-nál történt sztentbeültetés, és nem ritka a szívritmuszavar, a szívbillentyű-probléma sem.
A felnőtt válaszadók azt is megbecsülték, mennyire érintik őket az egyes rizikófaktorok. Legerősebben a stressz jelenléte volt a meghatározó, 83%, továbbá 68% vallotta, hogy gondot jelent neki a mozgásszegény életmód, 65% az elhízással küzd, ezenkívül a genetikai hajlam, a dohányzás és a cukorbetegség jelenléte sem elhanyagolható tényező.
Látható tehát, hogy a kardiológiai betegségek nagyarányú jelenléte mellett a rizikófaktorok ismerete is viszonylag általános, de vajon tudják-e pontosan a betegek, milyen életmóddal, milyen kardiológiai gondozás mellett élhetnek a legbiztonságosabban teljes életet?
Hosszú távon is fontos a kardiológiai gondozás
Magyarországon a szív-érrendszeri halálozások száma 1990 óta fokozatosan csökken, aminek a koszorúsérbetegek világszínvonalú katéteres ellátása az oka. Ennek ellenére azonban a korai, 65 éves életkor előtti, hazai szív-érrendszeri halálozás kétszerese az EU átlagának.
Ennek pedig nemcsak a rizikófaktorok magas aránya a magyarázata, de az első infarktus utáni életmód is az okok közé tartozik. Egészen pontosan az, hogy a páciensek a néhány hetes rehabilitáció után nem tudják, pontosan milyen életmóddal élhetnének biztonságosan teljes életet, és igen gyorsan visszatérnek ahhoz az életvitelhez, ami végső soron az infarktus kialakulásához vezetett.
- A kutatás egyik kérdésére, miszerint van-e a megkérdezetteknek a kezelőorvosuktól származó részletes tájékoztatása, előírása, amely a mozgásra és/vagy a táplálkozásra vonatkozik, elgondolkodtató válaszok születtek. A válaszadóknak kicsivel több mint 40%-a nem kapott erről tájékoztatást, és akik mégis, azoknak csupán 22%-a tartja azt be teljes mértékben - hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

- Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a szív-érrendszeri események után döntő jelentőségű lenne a hosszú távú kardiológiai gondozás, amely messze többet jelent a gyógyszerfelírásnál. A rendszeres kontrollok mellett ugyanis magában kellene, hogy foglalja az életvezetési támogatást, amelynek éppúgy része a táplálkozási és mozgási terv elkészítése, ellenőrzése, mint a stresszkezelésben való segítségnyújtás. A cél, hogy jóval kevesebb másodlagos szív-érrendszeri probléma alakuljon ki, a páciensek pedig magasabb életminőséggel, nagyobb biztonságban élhessenek!
Védik a szívet és az agyat, támogatják az immunrendszert
Az E-vitamin antioxidáns hatása miatt fontos az egészség megőrzésében, megfelelő táplálkozással fedezhető a napi szükséglet.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)