Sokan nem tudják, mi segít valójában a szemszárazságon: a szakember mondja el a helyes kezelési módszert

A szemfelszín betegsége és különösen a szárazszembetegség nagyon sok embert érint. Ma már nem ritka a fiatal korosztályokban sem. E betegségcsoport népbetegségnek tekinthető világszerte.  

Gyakorisága és súlyossága a kiterjedt számítógép- és mobiltelefon-használat mellett hatalmas ütemben növekszik. Noha a szemfelszínbetegség jelentős életminőség-csökkenéssel jár, a szemorvosi figyelem e betegségcsoportra viszonylag kicsi.

Egy, az életminőséget megrontó gyakori szembetegség

Prof. dr. Holló Gábornak, a Szemészeti Központ szemész szakorvosának, glaukómaspecialistájának tapasztalata szerint annak, hogy kevés figyelem vetül e betegségcsoportra, az az oka, hogy a betegség súlyos anatómiai eltérésekkel az esetek többségében nem jár, operálni nem lehet, és rövid, a betegek által nem szükségszerűen megértett utasítások megadásával a problémát sok szemorvos megoldottnak gondolja.

Sajnos a nem megfelelő kezelés a panaszok megmaradásához, romlásához és a szem súlyos diszkomfortérzéséhez vezet. Az életminőség megromlik, noha megfelelő kezeléssel ez nem következne be.

Mitől alakul ki a szárazszeműség?

A szemfelszín normális működéséhez a szemfelszín folyamatos könnyel fedettsége szükséges. A szemfelszínen folyamatosan jelen lévő könnyet a kötőhártya, valamint a szemhéjak szélén lévő apró mirigyek termelik.

A könny kívül a párolgást csökkentő zsíros lipidrétegből, alatta vastag vizes oldatrétegből és az azt a szemgolyóhoz tapasztó nyákos mucinózus rétegből áll. Ez a könnyfilm biztosítja a szemfelszín állandó nedvesen tartását.

Amennyiben a szemfelszín kiszárad, nagyon hamar, már 30 másodpercen belül jelentős diszkomfortérzés és szúró fájdalom jelenik meg. Ez könnyezést, a szem dörzsölésére irányuló ingert eredményez, majd a szem vörössé válását, fájdalmát és a látás elhomályosodását okozza.

Elég csak arra gondolni, hogy ha az ember nem pislog, és meredten néz valamit - mint egyes cowboyfilmekben a főhős -, akkor egy idő múlva a szemét nem tudja tovább nyitva tartani. Mintegy 20 másodperc alatt az egészséges könnyfilm is annyira elpárolog, hogy a diszkomfortérzés megjelenik.

Szárazszeműségben a könnyfilm összetevőinek mennyisége és minősége megromlik, így kevesebb és hamarabb elpárolgó könnyréteg jön létre. Az ilyen könnyfilm akár néhány másodperc alatt elpárolog, szabadon hagyva a szemfelszín érzőideg-végződéseit, melyek azonnal fájdalomérzéssel, diszkomfortérzéssel, könnyezéssel, a szem vörösségével és a látás homályossá válásával reagálnak.

A szárazszeműség változatos hátterű betegségcsoport. A jelen beszélgetés nem terjed ki a súlyos autoimmun betegség, maródás, égés vagy hegesedéseseredetű könnytermelés-csökkenésre.

A továbbiakban az esetek legnagyobb részét kitevő, döntően a könny fokozott elpárolgása és az életkor előrehaladtával romló könnytermelés következtében kialakuló formáról lesz szó. Ezen állapot régen az idősek betegsége volt, gyakran társulva csökkent ízületi folyadéktermeléssel, nyáltermeléssel.

Amikor a szárazszeműség ezen állapotokkal együtt jelentkezik, általában úgynevezett sicca szindrómáról beszélünk. Más esetekben a könnytermelés nem csökken jelentősen, a könnyfilm minősége sem sokkal rosszabb a normálisnál, azonban az életmód, mint például a munkakörülmények miatt a könnyfilm párolgása felgyorsul.

Ilyen például a tartós monitornézés, a mobiltelefonon a huzamosabb ideig végzett internetezés, a légkondicionáló használata, a száraz, meleg szoba télen és a száraz, meleg, napos környezet nyáron.

Ezekben az esetekben a könnyfilm felszakadása a fokozott párolgás miatt gyorsul fel elsősorban, míg a sicca szindrómában normál párolgási viszonyok esetén sem elégséges a könnyfilm mennyisége és minősége.

A könnyfilm állapotát rontó szemészeti terápiák

 A konzerválószert tartalmazó szemcseppek hosszú távú használata a könnyfilm minőségét mind egészséges könnyfilmű személyeken, mind szárazszeműségben lényegesen rontja. Ennek oka, hogy a leggyakrabban alkalmazott szemcsepp-konzerválószerek a könnyfilm termelését gátolják, és a könnyfilm elpárolgását detergens hatásuk miatt fokozzák.

Ez a hatás krónikus szemcsepphasználat esetén jelentős. Krónikus szemcsepphasználatra legtöbbször zöld hályog, más néven glaukóma kezelése kapcsán van szükség.

Mindez azt jelenti, hogy a szemfelszíni panaszok esetén a glaukómás betegnek célzott vizsgálatra van szüksége annak megállapítására, hogy az általa használt szemcseppek kiválthatók-e lézerkezeléssel, mint például szelektív lézer trabekuloplasztikával vagy teljesen konzerválószer-mentes szemcseppkezelési móddal.

Mit érez a szárazszeműségtől szenvedő beteg?

A szárazszeműség fentebb részletezett formáiban nagyjából hasonlóak a betegek panaszai. Legtöbbször azt észlelik, hogy a nap folyamán reggeltől estig haladva a tüneteik egyre romlanak. Ezen tünetek a hirtelen erőteljes könnyezést, a diszkomfort-, illetve szúró érzést, a szem egyre vörösebbé válását és a látás homályossá válását jelentik.

Nincsen ellentmondás abban, hogy szárazszembetegségben a könnytermelés csökken, illetve a könny minősége is romlik, és időnként erőteljes könnyezés is kialakul. A szárazszeműségben a könnyfilm alapelválasztása, alaptermelése az, ami károsodik.

A síráshoz szükséges könnyet termelő nagy könnymirigy könnytermelése nem változik meg. Ezért van az, hogy a szemfelszíni fájdalmat és diszkomfortérzést tapasztaló, szárazszeműségben szenvedő betegnél a panaszok bizonyos súlyosságánál hirtelen sírásjellegű, erős könnytermelés lép fel.

Ez a nagy könnymirigyből eredő, fájdalomra megjelenő könnyezés. A könnymirigy termelte könny azonban nem pótolja a hiányzó alap-könnyelválasztást.

A szárazszeműség a szem dörzsölésére ingerli a beteget. Ebből másodlagos szemészeti károsodások alakulnak ki az esetek nem kis részében. A szemek megdörzsölése lezárt szemhéjak esetén is ahhoz vezethet, hogy a szaruhártya hámrétege a dörzsölés során sérül, hiszen nincsen kellő nedvesítőréteg a szemhéj belső felszíne és a szaruhártya külső felszíne között.

Az így kialakult szaruhártya-hámhiányok rendkívül fájdalmasak, és jelentős szenvedést okoznak a betegeknek mindaddig, amíg meg nem gyógyulnak. A gyógyulás azonban csökkent könnyfilmréteg esetén elhúzódó lehet.

Az sem ritka, hogy a diszkomfortérzés következtében akaratlanul bekövetkező szemdörzsölés a kötőhártya ereiben vérzést eredményez, ami látványos kötőhártya-bevérzések formájában nyilvánul meg.

Ezek természetesen orvosilag elkülönítendőek az egyéb kötőhártyavérzésektől, és alapos, érdemi szemészeti vizsgálatot indokolnak. A szemek tartós dörzsölése a szemhéjak lazulásához és emiatt hibás szemhéjállás kialakulásához is vezethet.

A nap folyamán megjelenő panaszoknak és azok súlyosbodásának az az oka, hogy a szemfelszíni irritáció a nap folyamán egyre fokozódik a megfelelő szemfelszíni nedvesítés hiányában. Így a reggeli órákban még szinte panaszmentes lehet a beteg, délutánra, estére azonban jelentősen romlik az állapota.

Ennek megfelelően szükséges az állapot kezelése, ami nem pusztán a könny pótlását jelenti, hanem a könnyfilm állandó fenntartásának szükségességét is.

Hogyan kezelje a beteg a szárazszeműségét?

A szárazszeműség alapproblémája nem befolyásolható. Ez azt jelenti, hogy annak, akinek csökkent mennyiségű és gyenge minőségű könnye termelődik, a könnytermelését megjavítani, gyógyítani nem lehet.

Amit lehet tenni, az a könnyréteg megfelelő pótlása és a fokozott párolgást eredményező környezet kerülése. Számos korszerű konzerválószer-mentes műkönny kapható Magyarországon is.

A betegek számára nem az fontos igazán, hogy melyik készítményt alkalmazzák, hanem az, hogy hányszor, milyen sűrűn cseppentenek. A napi háromszori, ötszöri cseppentés szárazszeműségben az esetek legnagyobb részében elégtelen kezelés.

A műkönnycseppek lényegesen lassabban párolognak el, mint az ember saját könnye, ezért nem kell őket percenként alkalmazni. Ám nem alkalmasak arra, hogy sok órán keresztül bevonják a szemfelszínt, mivel előbb-utóbb ezek is elpárolognak.

A fő szabály az, hogy a szárazszeműségben szenvedő beteg reggel hideg csapvízzel mosson arcot, ezáltal az éjszaka felgyülemlett és kikristályosodott könnymaradékot a szem sarkaiból eltávolítja. Megjegyzendő, hogy ezek a kristályok a rossz könnyminőség miatt alakulnak ki, és zavaró, szúró érzést keltenek.

Ezután óránként cseppentsen a beteg mindkét szemébe a nap során. Ne hagyjon ki cseppentési időszakokat, mert akkor a panaszok megjelennek, és a műkönny a már kialakult szemfelszíni panaszokat nem fogja meggyógyítani rövid idő alatt.

Tartós számítógépes vagy mobiltelefonon végzett munka mellett, varráskor, olvasáskor, tévénézéskor a tevékenység megkezdése előtt, majd fél-egy óránként közben is alkalmaznia kell a betegnek műkönnycseppet.

A szárazszeműségben szenvedő betegnek célszerű kerülnie a légkondicionáló használatát, mivel az áramló levegő fokozza a párolgást. Emellett célszerű párásítani a helyiséget, melyben sokat tartózkodik, és érdemes a fent említett műkönnycseppentési gyakoriságot betartani - mondja prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája.

Összességében a szárazszeműség kezelése sikeres lehet az esetek legnagyobb részében. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szárazszeműséghez társuló panaszok nem kizárólag szemszárazság esetén jelenhetnek meg.

Érdemi szemorvosi vizsgálattal kell tisztázni a panaszok hátterét, mert el kell különíteni a csupán szárazszeműségből eredő panaszokat a zöld hályog, a magas szemnyomás, a szemfelszínsérülés, a szem gyulladásos betegségei, valamint a látóideget érintő egyes neurológiai betegségek okozta hasonló panaszoktól.

Egyszerű praktikák krónikus szemszárazság ellen

A zavaró tüneteket könnyedén tudod csillapítani.

Képek forrása: Getty Images

• szemszárazság
• szem
• szembetegség
• egészségügy
• egészség
• tünetek és betegségek
• Életmód