Súlyos betegséget jelezhet a felálláskor jelentkező szédülés: mikor kell orvoshoz fordulni vele?

Minden bizonnyal sokan tapasztalták már, hogy miután hirtelen felállnak, enyhe szédülés fogja el őket, úgy érzik, hogy egy pillanatra elsötétül előttük a világ. 

A jelenség, amely a testhelyzet változtatása miatti vérnyomásesés hatására következik be, kifejezetten gyakori, és általában nem ad okot különösebb aggódásra. Amennyiben viszont krónikussá válik, a háttérben megbújó betegséget jelezhet - ilyenkor már nem érdemes félvállról venni. 

Ezért jelentkezik szédülés felálláskor

A fekvésből, ülésből történő felkelés után a gravitáció hatására a vér az alsó végtagokba és a hasba áramlik, kevesebb vér jut vissza a szívbe, és csökken a vérnyomás. A szív és a nyak közelében található speciális sejtek, baroreceptorok jeleket küldenek az agyba, amely arra utasítja a szívet, hogy gyorsabban verjen, több vért pumpáljon. A baroreceptorok szűkítik az ereket, növelik a vérnyomást. Amennyiben valami beleavatkozik a folyamatba, akadályozza a hatékonyságát, ortosztatikus hipotónia lép fel. Ennek leggyakoribb jelei a szédülés, homályos látás, gyengeség, zavarodottság, illetve az ájulás. 

Ha néha jelentkezik a kellemetlenség, többnyire ártalmatlan okok húzódnak meg mögötte, ilyen például a folyadékhiány, az alacsony vércukorszint vagy a túlmelegedés. Az idősebb korosztályban előfordul az étkezést követő alacsony vérnyomás, ami szintén hozzájárulhat a panasz megjelenéséhez. Vannak azonban betegségek is, amelyek fokozhatják a valószínűségét.

Szívproblémák: bizonyos szívvel kapcsolatos kórképek alacsony vérnyomáshoz vezethetnek, ilyenek a kórósan alacsony szívverés, vagyis a bradycardia, a szívbillentyű-betegségek, a szívroham és a szívelégtelenség.

Hormonális rendellenességek: pajzsmirigybetegségek, mellékvese-elégtelenség (Addison-kór) és hipoglikémia, vagyis az alacsony vércukorszint is okozhatnak ortosztatikus hipotóniát.

Idegrendszeri zavarok: egyes idegrendszeri betegségek nehezíthetik a szervezet vérnyomás-szabályozását. Ide sorolható egyebek mellett a Parkinson-kór, a multiszisztémás atrófia (MSA), illetve a Lewy-testes demencia is. 

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amennyiben gyakorivá válik a panasz, érdemes szakemberhez fordulni. Kifejezetten fontos ez akkor, ha eszméletvesztés is kíséri a tüneteket. Az ortosztatikus hipotónia különösen jellemző a 65 év felettieknél, ekkor a baroreceptorok lassulhatnak, és a szívnek is nehezebb felvennie a ritmust, hogy kompenzálja a vérnyomáscsökkenést. Ráadásul bizonyos gyógyszerek, magas vérnyomás és szívbetegségek, Parkinson-kór kezelésében alkalmazott készítmények fokozhatják a valószínűségét.

Az alkoholfogyasztás, valamint a hosszas ágynyugalom szintén hozzájárulhat a felálláskor tapasztalt szédüléshez. 

Az ortosztatikus hipotónia elesésekhez vezethet, ami csontritkulás esetén a csonttörések valószínűségét növeli, a vérnyomás-ingadozás növelheti a stroke kockázatát, illetve szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezői között is szerepel. 

8 egészséges, magnéziumban gazdag étel

Az alacsony magnéziumszint többek között a depresszió, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét növelheti, hiányában változatos tünetek, fejfájás, izomgörcsök, szívritmuszavarok léphetnek fel, továbbá ingerlékenység, gyengeség és a koncentráció zavara jelentkezhet.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• szédülés
• szédülés okai
• ortosztatikus hipotónia
• Életmód