A magyarok nagy része soha nem hallott még róla: a stroke és szívroham egyik önálló rizikófaktora ez

Közismert tény, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában a genetikai hajlam is szerepet játszhat, azonban azzal már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy a lipoprotein(a) emelkedett szintje is önálló rizikótényezőként növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Éppen ezért lenne fontos, hogy élete során legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a lipoprotein(a) szintjét.

Stroke és szívroham rizikófaktora

A 40 évnél idősebb magyar lakosság háromnegyede (75%) gondolja igaznak azt az állítást, hogy a genetikai hajlam is szerepet játszhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, valamint, hogy egészségesnek tűnő ember is lehet érintett a szív- és érrendszeri betegségekben. A Novartis Magyarország megbízásából végzett kutatásból azonban az is kiderült, hogy csupán a megkérdezettek 16 százaléka hallott már a lipoprotein(a)-ról (Lp(a)), ami egyfajta zsírfehérje, egyben a szív és érrendszeri megbetegedések egyik önálló rizikófaktora.

A lipoprotein(a) két fő részből áll: egy alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) részecskéből, ami hasonló a „rossz” koleszterinhez és egy, az LDL-részecskéhez kapcsolódó apolipoprotein(a) nevű fehérjéből. Az LDL-koleszterinnel ellentétben, amit az étrend és az életmód befolyásolhat, a vérben lévő Lp(a) mennyiségét elsősorban a gének határozzák meg, szintje kevésbé függ a diétától vagy életmódbeli szokásoktól. Ez azt jelenti, hogy még azok is magas Lp(a) szinttel rendelkezhetnek, akik egyébként alacsony LDL-koleszterinnel élnek és egészséges életmódot folytatnak.

Az emelkedett Lp(a) értékkel rendelkezőknél kétszer nagyobb az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus és stroke) kockázata, mint a normál értékkel rendelkező embereknél. Különösen azok számára fontos az Lp(a)-szint ellenőrzése, akiknek a családjában már előfordult szívbetegség. 

Az Lp(a) szintet egy egyszerű szűrővizsgálattal, vérmintából határozzák meg. A normál Lp(a) szint jellemzően 125 nmol/L (nanomol/liter) alatt van. Ennél magasabb érték fokozott rizikót jelenthet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.

Különösen fontos lehet a szűrés azok számára, akiknek a családjában korai életkorban (férfiaknál 55 év alatt, nőknél 65 év alatt) fordult már elő szívroham, stroke vagy más szív- és érrendszeri probléma. Azoknak is érdemes elvégeztetniük a vizsgálatot, akiknél már diagnosztizáltak szívbetegséget, szívrohamot vagy stroke, hiszen a magas Lp(a) szint hozzájárulhatott a probléma kialakulásához. 

„A lipoprotein(a) egy kevésbé ismert, ám rendkívül fontos rizikófaktor, amelynek vizsgálata és ismerete kulcsfontosságú lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Mivel az Lp(a) szintje genetikai alapon öröklődik, mindenkinek érdemes legalább egyszer megmérni az értékét. Az Lp(a) szint ellenőrzése segíthet az orvosoknak abban, hogy pontosabb képet kapjanak a páciens kockázati profiljáról, és időben megtegyék a megfelelő megelőző lépéseket” – hangsúlyozta Dr. Nagy Gergely György belgyógyász, kardiológus, aneszteziológus és intenzív terápiás orvos, centrumvezető főorvos.

Fotó: Getty Images Hungary

• stroke
• szívroham
• szív- és érrendszeri betegség
• genetika
• rizikó
• szívinfarktus
• érelmeszesedés
• megelőzés
• betegség
• Életmód