Így lenne csökkenthető a daganatok miatti halálesetek száma - Interjú az Onkológiai Intézet tudományos igazgatójával

Prof. Dr. Nagy Péterrel, az Onkológiai Intézet tudományos igazgatójával a Femina exkluzív interjújában a rák betegségről és az Intézetben folyó munkájáról beszélgettünk. Az interjú első részében a Nemzeti Tumorbiológiai Programról, az elmúlt évtizedekben jelentős, a rák gyógyításához kapcsolódó felfedezésekről és arról esett szó, hogy milyen terápiákat alkalmaznak napjainkban a betegség kezelése során. A beszélgetés első részét itt lehet elolvasni. 

A rák kutatása Magyarországon

Prof. Dr. Nagy Péter kémikusként indult, a molekulák, a molekuláris világ érdekelte mindig, és az, hogy ennek mi köze van az életünkhöz. A Phd után Amerikában biokémiával foglalkozott behatóbban, majd Új-Zélandra ment, a világ egyik vezető kutatójának a munkacsoportjába, ahol sejtbiológiát tanult.

A saját tudományos programja végül az Onkológiai Intézetben indult, amikor hazajött Új-Zélandról 2010-ben. Erős családi kötelékek, a barátok, a hazaszeretet, ami hazaszólította, illetve jött egy jó lehetőség az Intézetben. Kapott egy kutatócsoportot, egy osztályt, ami egyre nagyobb és sikeresebb lett, egyre több pályázatot nyertek el, egyre komolyabb eredményeket publikáltak. 2014-ben megkapta a nemzetközi kapcsolatok igazgatását és 2017-től lett az Onkológiai Intézet tudományos igazgatója.

Sokszor hallani, hogy a daganatos betegségek egy része genetikailag erősen meghatározott. Lehet ilyet mondani?

- Alapvetően a rák az egy életmódbetegség. Kétféleféle típusú génmutációt érdemes megkülönböztetni, az egyik az öröklődő úgynevezett csírasejtes mutációk, a másik pedig a szerzett úgynevezett szomatikus mutációk. Öröklődő lehet például a BRCA gén mutációja, amelynek egyes típusai nagy valószínűséget adnak a pácienseknek arra, hogy kialakuljon az élete folyamán az emlő vagy petefészek daganata.

Ilyenkor preventív beavatkozásokat is el szoktak végezni. Például ilyen Angelina Jolie esete, aki eltávolíttatta az emlőit azért, mert egy ilyen génmutáció azonosítottak nála. A csírasejtes génmutációk azonban relatíve ritkának tekinthetők, a kialakuló betegség ezek mentén a rákok körülbelül öt százalékát adják. A fennmaradó kilencvenöt százalékban az életmód által bevitt génmutációk eredményeként alakul ki a tumor.

Az Európai Rákellenes Kódex nagyon szépen összefoglalja, hogy mit ne csináljunk ahhoz, hogy elkerüljük a daganatos megbetegedés kialakulását. A kódex 5. verziójának kidolgozásában hazánkat volt szerencsém a döntéshozó tudományos bizottságban képviselni.

Ebben új elemként fog jelentkezni, hogy nemcsak laikusoknak lesz megfogalmazva, hogy hogyan kerüljék el a daganatos megbetegedés kialakulását, hanem a döntéshozóknak is tesz ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket érdemes bevezetni ahhoz, hogy megvédjük a lakosságot a rákos betegségek kialakulásától.

Októberben lesz nyilvános, de azt azért már most elmondhatom, hogy például a dohányzási pontnál új elemként be fog kerülni a kódexbe az is, hogy

nemcsak a dohánytermékek, hanem az azokat helyettesítő, alternatív termékek, például e-cigaretta, elfbar használata is nagy valószínűséggel tüdőrákot okoz.

A 16 pontban foglalt ajánlások közül természetesen az alkohol bevitel mérséklése, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás is nagyon fontosak, illetve a népegészségügyi szűrések is.

A nőket érintő, kiemelkedően magas számban előforduló emlődaganatok gyógyítása hol tart most, milyen eredmények vannak? Illetve sokakat érint a vastagbélrák, tüdőrák, férfiaknál a prosztatarák, a betegek milyen eséllyel gyógyulnak ma?

- Valóban az emlődaganat a leggyakrabban előforduló ráktípus a hölgyek körében. Vannak agresszívabb és kevésbé agresszív emlőrák típusok is, de általánosságban elmondható, hogy

az emlőrák mára már jól gyógyító betegség, és a betegeknek több mint nyolcvan százalékánál el lehet érni az ötéves túlélést.

Mindig attól függ a prognózis, hogy milyen korai stádiumban fedezik fel a betegséget.

A terápiákra általánosságban igaz, hogy minél később fedezik fel a daganatot, annál kevésbé hatékonyak. Ha a diagnóziskor már áttétet adott a daganat, akkor az már nehéz helyzet. Oda kell figyelni magunkra.

Mondok egy példát. A vastagbéldaganatok a kialakulásuk késői szakaszában adnak csak könnyen észlelhető tüneteket. Ezért érdemes a szűrésekre elmenni! A hazai népegészségügyi vastagbélszűrés első fázisában a székletben keresik a rejtett vérzést, és ha az jelen van, csak akkor javasolt megcsinálni a vastagbéltükrözést, amitől sokan félnek, de ez is ok nélküli.

Fontos tudni, hogy a daganat kialakulását úgynevezett polipok kialakulása előzi meg, és ha azokat a szűrés folyamán lecsipkedik, akkor megelőzhető a daganat kialakulása. Tehát nagyon nagy eredményeket lehet elérni azzal, hogyha az ember elmegy a szűrésekre, és figyel magára. Ez életeket ment!

A férfiaknál a prosztata daganata is egy olyan betegség, ami nagyon jó gyógyulási esélyekkel kecsegtet. Minél később fedezik föl viszont, ebben az esetben is annál rosszabb a helyzet.

Azt is meg kell említeni, hogy sajnos vannak nagyon rossz prognózisú rákok is, például a hasnyálmirigyrák, vagy a tüdőrák, ahol a tudománynak még nagyon sok dolga van a gyógyítás frontján. A megelőzés viszont itt is rendkívül hatékony.

A tüdőrák például, ahogy említettem, egyértelműen a dohányzási szokásokkal van összefüggésben, ezt az is jól mutatja, hogy Európában a nőknél meredeken növekszik a tüdőrák előfordulása, a férfiaknál pedig a dohányzási szokások alakulásának megfelelően csökken.

A kemoterápia kapcsán időnként hallani gátló félelmekről, sőt, akadnak olyan rákdiagnózist kapó betegek is, akik pont emiatt nem hajlandók felvenni ezt a terápiát.

- A betegnek ehhez joga van, de mindenképpen érdemes a kezelőorvosra hallgatni, mert ők tudják, hogy mi a protokoll szerint leginkább hatékony terápia az adott betegségben. Fontos kiemelni, hogy klinikai kutatásoknak köszönhetően már

léteznek olyan betegségek, ahol a kemoterápiás szerek megfelelő kombinációban való alkalmazásával a beteg teljesen meggyógyítható.

Például a Hodgkin-limfómás vagy a gyermekkori akut limfoid leukémiás betegek nagy százaléka időben elkezdett kombinált kemoterápiás kezelés hatására meggyógyul. Nagyon sok paramétert mérlegelve döntik el az orvosok, hogy mi a kezelésnek a menete, ezt érdemes betartani, mert ők nagyon sok tudás alakulása mentén határozzák meg a betegutat.

Vannak betegek, akiket nagyon megrémiszthet az is, hogy mennyi orvos nézi a leletüket.

- Ilyenkor ki kell emelni, hogy ez nem feltétlenül arról szól, hogy annyira súlyos az állapot, hogy már hat orvos nézegeti.

A rák nagyon összetett betegség, az egyik legbonyolultabb betegségtípus.

Mondok egy példát. Az első teljes genomját vizsgált tüdőrákos betegnél, harmincezer génmutációt találtak, ami a betegségével összefüggésbe hozható volt. El lehet képzelni, hogyha harmincezer génmutáció van egy ilyen betegség hátterében, akkor nincsen két olyan beteg, akinek ugyanaz a harmincezer génmutációja lenne.

Viszont, mivel mára sokkal többet tudunk a betegségről, ezért a tumor viselkedését és gyógyítását tekintve sokkal több altípus különíthető el, mint korábban. Fontos, hogy csak akkor érdemes elkülöníteni ezeket az altípusokat, hogyha valóban van a gyógyítás tekintetében relevanciájuk. Tehát, hogyha például van olyan gyógyszer vagy olyan eljárás, amivel mondjuk a betegség hátterében meghúzódó génelváltozást azonosítani lehet, és azt célzottan lehet terápiás úton kezelni is.

A nemzetközi és itthoni kutatások tükrében, milyen esély van a rák elleni gyógyszer vagy a teljes gyógyulást adó terápiás módszer felfedezésére?

- A rák ellenszere, ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni, nagyon távlati dolog, mert ahogy azt az előbb is mondtam, ahányféle rák, annyiféle betegségről beszélünk. Nagyon sok áttörés volt az elmúlt 20 évben a tudomány világában, ami a gyógyításban már alkalmazott, és komoly eredményeket is mutat. Az, hogy tovább élünk, hogy a várható élettartam kitolódik, az annak is köszönhető, hogy a gyógymódok hatékonyabbak, és persze annak is, hogy tudatosabban élünk.

A prevenciót ismételten fontos hangsúlyozni, mert az a jövő. Tehát ha az életmódját az ember jól választja meg, és megpróbálja megelőzni a betegséget, azzal rengeteget tehet az egészsége megőrzéséért, és ha a betegség mégis kialakul, akkor annak a gyógyításának könnyítéséért is. Az az általános nézet, hogy a daganatos halálozási adatok ötven százalékkal csökkenthetők lennének Európa-szerte, ha az emberek a rákellenes kódex szerint élnének.

A rákbetegség korábban is volt, mondjuk több száz vagy ezer éve, csak nem tudtak róla?

- Igen, a rák valószínűleg a kezdetektől velünk van, csak régen az emberek kevesebb ideig éltek, korábban meghaltak például fertőzésekben, háborúkban, így nem volt ideje kifejlődni. A rák alapvetően inkább egy időskori betegség, ahogy mondtam, az életmódnak köszönhetően akkumulálódó génmutációk sorozatának eredményeként alakul ki.

Nemzetközi viszonylatban a magyarországi rákkutatás milyen eredményeket tudhat magáénak, és milyen irányok, célkitűzések vannak?

- Általánosságban elmondható, hogy valóban vannak szenzációs eredmények a rákkutatás területén hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Jó ezt látni, és a gyógyítási adatok is ezt igazolják most már. Ennek ellenére a komplexitásából következően azt gondolom, hogy ez a betegség az életünk végéig el fog látni feladattal, és nem csak minket, hanem a következő generációkat is.

Az intézeten belül a rákkutatási tevékenységek evolúciójának területén komoly eredménynek tekintem azt, hogy mára a klinikusok és a kutatók szorosan együttműködnek, mindenki ugyanannak a célnak, a gyógyítás hatékonyságának a növelése érdekében.

Kézzelfogható és gazdaságilag, társadalmilag is értékelhető eredményeink vannak, továbbá kis szerénytelenséggel az is elmondható, hogy figyel ránk a világ.

A szakma vezető lapjaiban tudunk publikálni, és jelen vagyunk Európa meghatározó konzorciális kutatási programjaiban (14 nemzetközi pályázatunk fut jelenleg).

Amiben nagyon jó lenne még fejlődni, az ahogy már említettem, a technológia transzfer, az innovációs lánc folyamatai. Óriási áttörést jelentene például az alapkutatási eredményeinket odáig elvinni, hogy létrehozzuk az első magyar fejlesztésű törzskönyvezett onkológiai gyógyszert.

A kutatócsoportomnak a fent említett két gyógyszerjelöltje egerekben már hatékonynak bizonyult, úgyhogy most a biztonságossági állatkísérletek folynak. Ha minden jól megy, akkor három-négy év múlva elkezdhetjük az emberben az első klinikai vizsgálatokat is. Úgyhogy sosincs megállás, menni kell előre, és azt gondolom, jó úton haladunk.

Fotó: Onkológiai Intézet, Getty Images Hungary

• rák
• kutatások
• gyógyszer
• egyetem
• tudomány
• daganat
• onkológia
• genetika
• génmutáció
• mellrák
• életmód
• dohányzás
• vastagbélrák
• prosztatarák
• szűrővizsgálat
• kolonoszkópia
• megelőzés
• európa
• tüdőrák
• beteg
• betegség
• terápia
• exkluzív
• Életmód