Diétázol, alig eszel, mégis hízol? Íme, a tudományos magyarázat a stressz és a hízás összefüggése között

A túlzott munkahelyi elvárások, a magánéletbeli problémák, a létbizonytalanság és a befizetendő számlák világában sokan ki vagyunk téve a tartós stressznek. Amikor hosszabb ideig vagyunk idegesek, az agy külső támadásként érzékeli ezt, és beindul a szervezet védekező mechanizmusa: a stressz hatására egyre több energiát raktároz el zsír formájában a has és derék körül, ami lelassult anyagcserét, hízást von maga után.

Azt, hogy a stressz hizlal, már régóta tudjuk, de a krónikus, azaz állandó stressz hozzájárulhat a hosszú távú szív- és érrendszeri problémák kialakulásához, hiszen a kortizol hatására felgyorsul a szívverés, és a szívizom erősebb összehúzódásokat produkál. 

Hogyan hizlal a stressz?

A stressz által kiváltott magas vércukorszint miatt egyre több inzulin termelődik a szervezetben, melynek feladata, hogy a glükózt a sejtekbe szállítsa. A hormon ugyanakkor azért is felelős, hogy hozzájáruljon a zsírok raktározásához, de ha túl sok az inzulin, több zsírréteg halmozódik fel. 

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor éri stressz az embert, ugyanis ahhoz, hogy a hormonszint-növekedés hízást indítson el, arra van szükség, amikor alacsony a szervezet glükokortikoid-szintje. A glükokortikoidok olyan, mellékvese által termelt hormonok, amelyek a koleszterinből képződnek, többek között szabályozzák az anyagcserét vagy csökkentik a gyulladást.

Az ember glükokortikoid-szintje természetes ritmusban emelkedik és csökken a nap folyamán a belső biológiai óra szerint, reggel hat és kilenc óra között van jelen legnagyobb mennyiségben a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációja. Vagyis aki gyakran hánykolódik éjjel álmatlanul, nagyobb eséllyel van kitéve az elhízásnak. 

A stressz hatására megnövekszik a gyomorsav mennyisége is, amely hosszú távon refluxot, emésztési problémákat, puffadást okoz, nem beszélve arról, hogy stresszhelyzetben az ember "jutalmazó", cukorban gazdag ételeket kíván.

Amerikában 1995 és 2004 között 1355 alany súlygyarapodását és testtömegindexét vizsgálták a munkahelyi stressz, a pénzügyi helyzetek és társas kapcsolataik vonatkozásában, és párhuzamot találtak: az állandósult munkahelyi stressz miatt a férfiaknak az alacsony szociális támogatottság mellett magasabb volt a testtömegindexük és a derékbőségük, mint azoknak, akik alig voltak kitéve a munkahelyi ártalmaknak.   

A másik kísérletben szintén a stressz és hízás kapcsolatát vizsgálták. A kísérleti alanyokat véletlenszerűen két csoportba osztották, az egyik csoportban 22-en kaptak helyet, ők nyolchetes stresszkezelési gyakorlaton vettek részt, légzési és izomlazítási technikákat sajátítottak el, a másik csoport volt a kontrollcsoport, 23 résztvevővel. Nyolc hét után megállapították, hogy a stresszkezelő programban részt vevők szignifikánsan nagyobb BMI-csökkenést értek el a kontrollcsoporthoz képest, ez közel 2 kiló mínuszt jelentett. A testsúlycsökkenés mellett a program enyhített szorongásaikon is. 

Hogyan csökkentsd a stresszt az életedben?

Aludj legalább nyolc órát, és nagyjából mindig ugyanabban az időpontban feküdj le, hiszen a kortizolszint már akkor is emelkedhet, ha nagyon változó időben alszol. A rendszeres testmozgás a stresszlevezetés egyik kulcsa. Tudatosan próbálj meg arra is figyelni, hogy a negatív gondolatok ne vegyék át helyüket az elmédben, próbálj meg relaxálni, erre a futás vagy a jóga remek alkalmat kínál. További egyszerű, mégis hatékony módszerekért ide kattints.

A legjobb mozgásformák stressz és szorongás ellen

Már egy kis sétálás vagy fél óra kocogás is sokat segíthet, hogy az ember megszabaduljon a napi stressztől.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• fogyókúra
• stressz
• hízás
• kortizol
• Életmód