Különös betegségtől szenvedett Sissi, de mégsem az okozta vesztét: 6 érdekes tény a népszerű uralkodóról

Sissi, azaz Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, a Habsburg Monarchia egyik legismertebb alakja. Személyisége és élete a mai napig megosztja az embereket, hiszen a hivatalos ábrázolásai mellett számos rejtett vonása, belső küzdelme is megmaradt az utókor számára.

Sissi betegsége

Erzsébet Amália Eugénia, vagy ahogy a világ ismeri, Sissi, 1837-ben született Bajorországban. Fiatalon, mindössze tizenhat éves korában ment feleségül Ferenc József osztrák császárhoz, akivel közös életük nemcsak a magánéletükben, hanem politikailag is összefonódott Magyarországgal. Sissi különösen kötődött Magyarországhoz, ahol kedvelték és tisztelték őt. Ezt a kötődést nemcsak az ország iránti szeretete és érdeklődése erősítette, hanem az is, hogy hozzájárult a kiegyezés létrejöttéhez, amely révén Magyarország és Ausztria egyenrangú felekké váltak az Osztrák–Magyar Monarchiában.

A császárné élete korántsem volt olyan mesés, mint ahogyan azt a későbbi filmek bemutatták. Sissi, bár a birodalom egyik legszebb nőjeként tartották számon, mélyen boldogtalan volt, és több pszichés betegséggel is küzdött. Az egyik ilyen a mai szóhasználattal anorexia nervosa néven ismert étkezési rendellenesség volt. A császárné állandóan aggodalmaskodott a külseje miatt, és szigorú diétákat tartott, hogy megőrizze karcsúságát. Ez az önsanyargatás nemcsak a testi egészségére volt káros hatással, hanem mentálisan is súlyosan terhelte.

Sissi egészsége azonban nemcsak az anorexia miatt romlott. Már fiatal korától kezdve küzdött különböző betegségekkel, amelyek közül a legsúlyosabb a tuberkulózis, azaz a gümőkór volt - bár érdekesség, hogy a viktoriánus kor férfijának egy tuberkulózisban szenvedő nőnél semmi sem volt vonzóbb, erről korábban írtunk.

Az orvosai hosszú ideig attól tartottak, hogy a tüdőbetegség, amely akkoriban gyógyíthatatlannak számított, végzetes kimenetelű lesz számára. Ennek hatására a császárné gyakran utazott távoli, enyhe éghajlatú helyekre, mint például Madeira és Korfu, hogy enyhítse tüneteit és erősítse szervezetét. Azonban ezek a hosszú távollétek tovább mélyítették magányát és elszigeteltségét.

Sissi szépségkultusza

Sissi megszállottan ügyelt külsejére, ami az élete központi elemévé vált. 1,72 méteres magasságához képest mindössze 50 kilogrammot nyomott, ami az akkori arisztokratikus körökben is rendkívül vékonynak számított. Hajápolási szokásai, arcmaszkjai és szigorú diétái ma is ismert példák arra, hogyan próbálta megőrizni fiatalságát és szépségét. Ugyanakkor az őt körülölelő szépségkultusz csak fokozta lelki terheit, mivel egyre inkább eltávolodott a valóságtól és saját családjától - arról, hogy miért nem mutatta meg a fogait soha Sissi, korábban írtunk.

A népszerű uralkodóné nem csupán szépségével, hanem viselkedésével is szembement a korabeli udvari normákkal. Szabadságvágyát és lázadó természetét nemcsak az mutatta, hogy elfordult a hivatalos bécsi udvari élettől, hanem az is, hogy nyíltan támogatta a magyar ügyeket, és közeli kapcsolatot ápolt a magyar politikusokkal. Sőt, különös érdeklődést mutatott a görög kultúra iránt is, amit azzal koronázott meg, hogy felépíttette az Ahílio, régiesen az Achilleion palotát Korfun, amelyet kedvenc hőse, Achilles tiszteletére emeltetett.

Sissi és a családi veszteségek

Az uralkodóné életében a legnagyobb csapást fia, Rudolf trónörökös öngyilkossága jelentette. Rudolf 1889-ben a Mayerling-tragédiában vetett véget életének, ami Sissit mély depresszióba taszította. Ettől kezdve csak feketében járt, és végleg elzárkózott a nyilvánosság elől. Az anyai szerepében már korábban is hiányosságokat mutató császárné teljesen magába zárkózott, és egyre inkább elvesztette az életkedvét.

A Sissi elleni végzetes támadás

Sissi halála ugyanolyan tragikus volt, mint élete. 1898-ban Genfbe utazott, ahol inkognitóban, Hohenems grófnő néven tartózkodott. Azonban kiléte nem maradt titokban, és szeptember 10-én egy olasz anarchista, Luigi Lucheni a szállodája előtt halálos szúrást ejtett rajta egy hegyes reszelővel. A támadás gyorsan végzett vele, hiszen a szúrás közvetlenül a szívét érte. Bár életét hosszú évekig kísérte a betegség és a szenvedés, végül nem ezek, hanem egy merénylet oltotta ki életét.

Sissi élete tele volt ellentmondásokkal: egyszerre volt a szépség és a boldogtalanság jelképe, a szabadságvágy és a kötelességtudat megtestesítője. Bár a hivatalos történelem és a filmek idealizálták alakját, valójában egy olyan nő volt, aki életének nagy részét lelki és testi betegségekkel küzdve élte le. Az utókor számára Sissi nemcsak egy romantikus alak, hanem egy olyan ember, aki minden fényűzés ellenére sem találta meg a belső békét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• sissi
• betegség
• tuberkulózis
• tüdőbetegség
• mentális betegség
• anorexia
• Életmód