A Q10-koenzim hiányát gyógyszerek is okozhatják: 9 étel, ami újra feltölti a raktárakat

A Q10-koenzim, azaz röviden CoQ10 fő forrása a bioszintézis, hiányának kialakulásához két fő ok vezethet: egyrészről a bioszintézis csökkenése, aktivitásának romlása, másrészről a szervezet általi fokozott felhasználás.

Ismertek olyan kóros állapotok, genetikai hibák, illetve életmódbeli tényezők, nem megfelelően összeállított étrend, melyek már fiatalkorban csökkent endogén termelődéshez vezetnek. A genetikai ok háttere igen összetett, hiszen létrejöttét számos gén hibája okozhatja, valamint ismertek olyan állapotok, melyek indirekt módon befolyásolhatják a bioszintézis folyamatát - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közleményében.

A Q10-koenzim hiánya

Ennek komoly jelei mutatkoznak már idejekorán a fáradékonyságban, a krónikus szív-érrendszeri betegségek korai kialakulásában egyaránt. A szakirodalomban található továbbá olyan adat, vizsgálati eredmény, mely a gyógyszerekkel történő interakció jelentőségét emeli ki.

Ezen vizsgálatok alapját az a tény szolgáltatja, miszerint a CoQ10 bioszintetikus útvonala megegyezik a koleszterinével. Így az erre ható egyes inhibitor gyógyszercsoportok, úgymint a béta-blokkolók, vérnyomáscsökkentők, sztatinok, valamint egyéb koleszterinszint-csökkentő  gyógyszerek gátolhatják, valamint jelentősen csökkenthetik a CoQ10 endogén termelődését.

A témában legkiemelkedőbb figyelmet a sztatinok kapják, mivel egyes eredmények alapján akár 40%-kal csökkenthetik a Q10-koenzim szérumkoncentráció-szintjét. Számos kutatás folyik az egyes krónikus betegségek, daganat, szív- és érrendszeri betegségek CoQ10-termelődésre, -koncentrációra gyakorolt hatásáról is. A feltételezések szerint egyes kórképek csökkenthetik az endogén bioszintézist, egyben növelhetik a szervezet CoQ10-igényét, így jelentős szerepet játszhatnak a CoQ10-hiányos állapot kialakulásában, következményeiben.

Mivel a CoQ10-nek nincsen ajánlott napi beviteli mennyisége, így a „megfigyelt biztonságos szint” kockázatbecslési módszer alkalmazásával a napi maximum 1200 mg fogyasztásának biztonságossága bizonyított, mivel a vizsgálatokban alkalmazott dózis általánosan 50-1200 mg. Elmondható ugyanakkor, hogy több dokumentált esetben az ennél jóval nagyobb terápiás dózis esetében, maximum 3600 mg/nap, sem okozott toxicitást vagy detektáltak súlyos mellékhatásokat, néhány esetben ugyanakkor emésztőrendszeri tünetek, hasmenés fordultak elő.

A CoQ10 lehetséges forrásai és bevitele

A belső elválasztás, termelődés zavara, valamint csökkent plazmakoncentráció esetén lehetőség nyílik külső forrású CoQ10-pótlásra, mely a táplálékból, valamint az étrend-kiegészítőkből származhat. 

Az élelmiszerek közül az állati eredetű nyersanyagok CoQ10-tartalma a legjelentősebb, így a különböző típusú húsok és belsőségek, marha-, sertés-, baromfiszív és -máj, valamint a hal CoQ10-tartalma meghaladja az 50 mg/kg mennyiséget. A tejtermékek jóval csekélyebb, míg egyes növények és növényi olajok számottevő Q10-tartalommal rendelkeznek. Jelentős forrásként megemlíthető a petrezselyem és a perilla, azaz fekete csalán vagy kínai bazsalikom. A brokkoli, az avokádó, a szőlő és a karfiol közepes CoQ10-források. Sajnálatosan az egyéb vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségek és gyümölcsök nagy része csekély CoQ10-tartalommal bír.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a szakirodalomban jelentős eltérések figyelhetőek meg az egyes nyersanyagok CoQ10-tartalmával kapcsolatosan, így azok pontos meghatározására még további vizsgálatok szükségesek.

Az étrend-kiegészítőkből származó CoQ10-pótlás lehetősége sokáig kérdéses volt, mivel felfedezését követően jó ideig nem tudott a gyógyszeripar megfelelő felszívódási és hasznosulási tulajdonságokkal rendelkező formulát létrehozni. Mára azonban ez a probléma megoldódott, mivel a technológia fejlődésének köszönhetően a forgalomban elérhető formulák nagy részének molekulaszerkezete megegyezik az emberi szervezet által termelt endogén koenzim szerkezetével, így felszívódása és hasznosulása is optimális.

Felmerülhet a kérdés, hogy a külső forrásból, adott mennyiségben bevitt CoQ10 milyen formában befolyásolja az endogén termelést, plazmakoncentrációt? A válasz igen kedvező, hiszen a külsőleg szervezetünkbe juttatott CoQ10 nem gátolja vagy befolyásolja negatívan az endogén termelést, mindemellett a plazmakoncentrációt megemeli, további energiát juttatva ezzel szervezetünknek.

A klinikai alkalmazás területein jelenleg is folynak kutatások a pontos terápiás dózis meghatározásának tekintetében, ugyanakkor az már alapvetésként szolgál, hogy egyes kórképek esetében nagyobb dózisra van szükség, mint az étrend-kiegészítőként ajánlható 20-30 mg-os anyagmennyiség. Magyarországon a CoQ10 étrend-kiegészítő formulája mellett már gyógyszerként is regisztrálva van.

A koenzim-Q10 előnyei

A CoQ10 képes csökkenteni ezzel a szív- és érrendszeri stresszt és az erek bélhámjának zavarát. Metaanalízisek eredményei alapján ismert tény - a primer prevencióban alkalmazható - szisztolés és diasztolés vérnyomáscsökkentő hatása, valamint az összkoleszterinszintre és az LDL/HDL-koleszterin-arányra gyakorolt kedvező hatása.

Tovább szakirodalmi adatok alapján a szupplementáció további előnyökkel járhat, úgymint az immunrendszer működésének javulása, a migrén kialakulásának megelőzése, továbbá időskorban lassíthatja a makula degenerációját és egyes idegrendszert érintő betegségek kialakulását. Daganatprevenciós, valamint gyulladáscsökkentő tulajdonsággal rendelkezhet, szerepet játszhat a Parkinson-kór lefolyási gyorsaságának csökkentésében.

8 figyelmeztető jel a bőrön, ami a szervezet tápanyaghiányára utal

A változatos, egészséges étkezés mellett ritkább, de még így is előfordulhat, hogy valamelyik tápanyagból hiányt szenved a szervezet.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• q10 koenzim
• hiánybetegség
• tünetek és betegségek
• szívbetegség
• egészség
• Életmód