A petefészekciszta 5 tünete

A felmérések azt mutatják, hogy minden második nőnél legalább egyszer fedeznek fel petefészekcisztát.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Mi a ciszta?

A ciszta kóros elváltozás, melynek saját hámbélése van, vékony kötőszövet veszi körül, és gázzal vagy folyadékkal – vizelet, víz, vér, váladék – töltött. Az esetek nagy részében jóindulatú, de ennek ellenére komoly panaszokat okozhat, hiszen nyomhatja a környezetében lévő szerveket.

A test bármely részében előfordulhat, de a leggyakrabban a petefészekben alakul ki.

A petefészek

A petefészek a méh két oldalán elhelyezkedő páros mirigy. Két fontos feladata van, melyeket a pubertás és a menopauza között végez:

  • Havonta egy petesejtet indít útjára – ezt a ciklikusságot az agyalapi mirigy irányítja,
  • valamint az ösztrogén és progeszteron női nemi hormonokat választja el.

A petefészekciszta

A petefészekben rendre jó- és rosszindulatú ciszták is megjelenhetnek. Általában minden második nő életében egyszer előfordul a ciszta megjelenése.

Jóindulatú

Normális körülmények között minden menstruációs ciklusban fejlődésnek indulnak tüszők, melyek közül csak az egyik érik meg teljesen valamelyik petefészekben. Ebben a tüszőben érik a petesejt, mely a menstruációs ciklus 14. napján kilökődik a méh felé, és alkalmassá válik a megtermékenyülésre. Ha a megtermékenyülés nem történik meg, akkor a tüsző elsorvad és eltűnik.

Vannak azonban olyan esetek is, mikor a tüsző nem reped meg, vagy megreped, de valamitől azonnal elzáródik, és a petesejt nem lökődik ki belőle. A tüsző nem zsugorodik és tűnik el, hanem megtelik folyadékkal, és tömlőt formál. Ez pedig nem más, mint maga a petefészekciszta. Ha csak folyadékot tartalmaz, akkor nem is okoz panaszt, ha azonban nagy mennyiségű hormon is található benne, akkor az egész test működésére hatással lehet.

Az esetek nagy részében nincs szükség műtéti beavatkozásra, hiszen a jóindulatú ciszta magától felszívódik. Ha azonban ez mégsem történik meg, akkor vagy a petevezetékkel együtt távolítják el, mely hosszútávon semmilyen hátrányt nem okoz, hiszen a másik oldali vezeték teljesen sértetlen marad, de ha van rá mód, akkor csak magát a cisztát veszik ki.

Rosszindulatú

A rosszindulatú petefészekciszta jellemzően a menopauza után jelentkezik, tehát az idősebb, középkorú nők a veszélyeztetettebbek. Ennek okozói:


  • elfajult méhlepény,
  • petefészket stimuláló hormonok,
  • öröklött, genetikai tényezők,
  • helytelen életmód – dohányzás, alkohol, stressz.

Tünetei

A ciszta sokszor semmilyen tünettel nem jár, így egyéb ellenőrző vizsgálatok során derül rá fény. Ha azonban mégis jelentkeznek panaszok, akkor azok az alábbiak lehetnek – természetesen ezek a tünetek még együttesen sem jelentik kizárólag ciszta jelenlétét.

  1. Bizonytalan jellegű gyomorpanaszok.
  2. Nehezen körülírható kismedencei fájdalmak.
  3. Alhasi feszülés, kisugárzó fájdalom.
  4. Attól függően, hogy milyen szervet nyom a nagyméretűre megnőtt ciszta, okozhat egyéb medencetájéki problémát is.
  5. Nagy mennyiségű hormontartalom esetén okozhatja a menstruáció késését vagy kimaradását is.
Ezt is szeretjük