10 tünet, ami Parkinson-kórra figyelmeztethet: a szaglás romlása és a székrekedés is utalhat rá

A Parkinson-kór korai tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, és nem könnyű felismerni őket.

Parkinson-kór korai jelei
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri megbetegedés, ami eleinte főként mozgással kapcsolatos és enyhébb idegrendszeri panaszokat okoz, később a mindennapokat jelentősen befolyásoló további kellemetlenségekhez vezethet. A kezelőorvos által ajánlott terápiákkal, felírt gyógyszerekkel viszont lassítható az állapotromlás, és megőrizhető az életminőség.

A kór hátterében meghúzódó pontos okok jelenleg még nem ismertek, kialakulásában a kutatások szerint genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Általában 50-60 éves kor felett jelentkezik, de korábban is előfordul. A progresszió többnyire lassú, a tünetek eleinte nem kifejezetten látványosak, ráadásul egyénenként eltérőek lehetnek.

A Parkinson-kór korai jelei

A Parkinson-kór progresszív degeneratív idegrendszeri megbetegedés, amelyet a dopamintermelő sejtek fokozatos károsodása, pusztulása jellemez. A dopamin egy olyan ingerületátvivő vegyület, ami a szervezet jelátviteli rendszereiben, így például a mozgás kivitelezésében játszik fontos szerepet. A kór a férfiak körében valamelyest gyakoribb, de a nőket is érinti.

Mivel a betegség lassú lefolyású, a nagyobb, specifikusabb, könnyebben észlelhető panaszok sem a kezdeti stádiumban jelentkeznek, azonban vannak olyan jelek, amelyek valószínűsíthetik a Parkinson-kór meglétét, ezeket gyűjtötte össze a Parkinson’s Foundation. A tünetek felismerése a kezelés korai elkezdése, az állapotromlás késleltetése miatt különösen fontos.

Tremor: a tremor nem más, mint az akaratlagosan nem befolyásolható remegés, ami alig észrevehető lehet. Nyugalomban, általában az ujjakban jelentkezik, de az áll is érintett lehet. Remegés előfordulhat a vércukorszint leesésekor és megerőltető testmozgás után is.

Romló szaglás: a betegek felfigyelhetnek rá, hogy nem érzik olyan dolgok illatát, szagát, amiket korábban igen, illetve nem tudják megkülönböztetni őket.

Mozgásproblémák: jellemző az ízületek, korai stádiumban a vállak és a csípők merevsége. Járás közben elmaradhat a szinkinézis, azaz a végtagok együttmozgása, a karok lendítése.

A kézírás megváltozása:  az érintettek írásképe megváltozhat, a betűk egyre kisebbé válnak, a szavak összetorlódhatnak. Az apróbetűs írás a mikrográfia. Az írás a kor előrehaladtával betegség nélkül is átalakulhat az ízületi problémák és a romló látás következtében.

Emésztési panaszok: a lassuló bélmozgás miatt székrekedés jelentkezhet. Fontos megjegyezni, hogy a kevés folyadékfogyasztás és a rostszegény étrend is ilyen hatással bír.

A hang megváltozása: a hangszín megváltozhat, halkabb, rekedtebb lehet.

Alvásproblémák: a parkinsonos betegeknél azt figyelték meg, hogy éjszaka sokszor mocorognak, alvás közben hirtelen mozdulatokat tesznek, esetleg beszélnek álmukban, erről a partnerük számol be. Mindemellett többen nehezen alszanak el, és sokszor felébrednek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A testtartás megváltozása: jellemző a görnyedt, hajlott testtartás, ám ez is több dolog tünete lehet, fájdalom, csontritkulás is állhat a hátterében.

Kifejezéstelen arc: Parkinson-kór esetén a bradikinézia (meglassulás) része a mimika csökkenése, az arc maszkszerűvé, kifejezéstelenné válása.

Szédülés: a betegek felállás után gyakran szédülnek, olykor el is ájulhatnak, vérnyomásuk ingadozhat, hirtelen leeshet. Ez különösen akkor érdekes, ha nincs a háttérben kezeletlen vérnyomásprobléma, illetve ha gyakran fordul elő.

A kezelés összetett feladat

A betegség későbbi szakaszában tovább lassul a mozgás, csoszogó, apró lépésű lehet a járás, egyensúlyzavarok jelentkezhetnek, és egyre kifejezettebb az izmok feszülése, rigiditása. Vizelettartási és rágási nehézségekkel, valamint hanyatló kognitív képességekkel, például romló memóriával is szembenézhetnek az érintettek. A helyzet a családtagoknak sem könnyű, különösen azért, mert a betegek gyakran szoronganak, és depresszióval küzdenek, ami a fizikai tüneteken, a kezelés eredményességén is ronthat. A terápia több szakterület bevonását igényli, fontos részét képezi a gyógyszeres kezelés, a vezetett testmozgás és a mentális segítségnyújtás is.

A szaglásvesztés okai

Olykor egy elhúzódó influenza, esetleg egy kitartó nátha következtében kevésbé érezni az illatokat és szagokat, és ami még kellemetlenebb, az ízeket is. Az öregedés természetes velejárója a szagláscsökkenés, de mi a helyzet akkor, ha az életkor, illetve ismert megbetegedés nem indokolná a szaglásban és ízlelésben beálló negatív változásokat?

Nem csak a megfázás vezet szaglásvesztéshez: cukorbetegség és szklerózis multiplex tünete is lehet

A szaglásvesztés hátterében számos tényező állhat, akár súlyos kórképek is.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük