Óraátállítás: ezt a korosztályt zavarja össze leginkább az alvásspecialista szerint

A téli és a nyári időszámítás közötti váltás minden korosztály szervezetét megviseli, de a kamaszok és a fiatal felnőttek tolerálják legrosszabbul Reuben Brody viselkedésterapeuta-alvásspecialista szerint. 2026-ban március 28-ról március 29-re virradó éjszaka hajnali 2:00 órakor állítjuk előre az órákat 3:00 órára – tehát egy órával kevesebbet alszunk.

Mi értelme az óraátállításnak?

A nyári időszámítást azért vezették be, hogy jobban kihasználjuk a természetes nappali fényt, ezáltal energiát takarítsunk meg. Ha este tovább van világos, kevesebb világításra van szükség. Hazánkban először az első világháború idején alkalmazták (főként szén, később áram megtakarításra), mai formájában 1980-ban tért vissza Magyarországra, illetve Európába – ekkor az 1970-es évek olajválsága utáni energiatakarékossági törekvések miatt került elő. Ma jóval kevesebb energiamegtakarítással jár az óraátállítás, mint a kezdetekben, ugyanakkor a szervezetre gyakorolt egészségügyi hatásait érdemes komolyan venni.

Ezt a korosztályt zavarja meg leginkább az óraátállítás

Az éjszakai alvás alapvetően két szakaszra tagolható: az egyik a NREM (Non-Rapid Eye Movement, azaz gyors szemmozgás nélküli), a másik a REM (Rapid Eye Movement, vagyis gyors szemmozgásos) fázis. Ez a két fázis váltakozik az éjszaka során: előbbi a mélyalvás szakasza, mely elengedhetetlen a fizikai regenerálódáshoz, utóbbiban pedig álmodunk, illetve nagyrészt ekkor történik az érzelmi feldolgozás, valamint a nappal tanultak memorizálása. Az alvásciklusok 90 perces időközönként ismétlődnek éjszakánként háromszor-négyszer, a REM leghosszabb szakaszai pedig közelebb vannak az ébredésünkhöz.

- Alvásigényünk mennyisége és ideje életkortól függően változik. A felnőtteknek, középkorúaknak jellemzően napi 7-9 óra alvásra van szükségük, ők általában korábban fekszenek le és korábban kelnek fel. A kamaszok szervezete azonban még ennél több, akár 10 óra alvást is igényelhet, ráadásul cirkadián ritmusuk későbbi lefekvést és ebből adódóan későbbi ébredést diktál. Ezért a fiatalabbak egy igencsak kritikus órát veszítenek a tavaszi óraátállításkor – magyarázza Reuben Brody.

Mivel a civilizált világban a kamaszkor elhúzódik, a fiatalok gyakran egyetemre járnak, a diákévek folytatódnak, így a kamaszokra jellemző ritmus - késői fekvés, késői kelés - a húszas éveik elején járó fiatal felnőttekre is jellemző. Tehát mind a kamaszokat, mind a huszonéveseket igen érzékenyen érinti a tavaszi óraátállítás.

Kép: Getty Images

• óraátállítás
• kamasz
• alvásigény
• egészséges alvás
• Életmód