Munkamániás vagy?

A munkán kívül semmire nem jut időd? Állandóan rohansz, és folyamatosan a szakmai feladatokon jár az eszed? Ha ismerős a helyzet, érdemes elgondolkoznod: lehet, hogy téged is érint a különös függőségi állapot, mely a 20. században munkamánia néven vált ismertté. Természetesen mindenki életében lehetnek hajszoltabb időszakok, amikor a szakmai feladatok több időt és energiát vesznek el, mint kellene.

Ám, ha az állapot túl régóta - hónapok, netán évek óta - tart, talán érdemes szakember segítségét kérned, még mielőtt szembe kellene nézned a munkamániások legtipikusabb egészségügyi problémáival.

Tényleg munkamániás vagy?

Nem mindenki munkamániás, aki sokat dolgozik. Csak azért, mert nagy a teherbírásod, és jól teljesítesz a munkahelyeden, még nem szenvedsz pszichés betegségben. Baj akkor van, ha képtelen vagy lazítani, a munkahelyen kívül töltött időben pedig bűntudatod van. További intő jel lehet, ha azon kapod magad, hogy egy ideje mindent a feladatok elvégzésének rendelsz alá, és a munka már nem pénzkereseti lehetőségnek, eszköznek számít, hanem életed elsőrendű céljává vált.

További tünetek

• Nem bírod a semmittevést.
• Kollégáidat lustának tartod.
• Kínzó egzisztenciális félelem űz.
• Emberi kapcsolataid beszűkülnek.
• Akkor is túlórázol, ha nem indokolt.
• A baráti találkozókat a munkára hivatkozva mondod le.
• Örömet okoz, ha dolgozhatsz, nem szenvedsz a túlóráktól.
• Szeretnél mindent kézben tartani, mert más nem ért hozzá.

Veszélyes következmények

A munkamániások többsége jellemzően nem az alapbetegség miatt fordul orvoshoz. Sokkal gyakoribb, hogy már csak a függőség miatt kialakult egészségügyi panaszok bírják rá az érintettet, hogy szakembert keressen fel. A munkamánia ugyanis számos szervi, illetve pszichés problémát okozhat. Az ironikus mondás szerint a munka az öngyilkosság társadalmilag elismert formája, és, bár a kijelentésben nem kevés túlzás van, talán érdemes tiszteletben tartanod a saját határaidat. Így jó eséllyel elkerülheted az alábbi betegségeket is.

Kiégés

A szaknyelven burnout szindrómának hívott kiégés a munkamánia egyenes következménye lehet. A betegséget Herbert Freudenberger definiálta 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokban. Míg kezdetben főleg a szociális szférában dolgozókat - orvosokat, tanárokat - érintette a kiégés, ma már egyre szélesebb körben terjed. A munkával járó stressz, az állandó terhelés szellemi, illetve fizikai kimerültséghez vezethet. Ilyenkor egyre több időt vesz igénybe a feladatok teljesítése, romlik a munkahelyi teljesítmény, miközben a motiváció és az önértékelés egyre csökken.

A kiégés utolsó szakaszában a hivatástudat helyébe a hiábavalóság érzése lép. Mindennek egyenes következménye a reményvesztettség, az önpusztító szokások kialakulása, súlyos esetben pedig a kiégés akár munkaképtelenséghez is vezethet. A ’70-es évek végén még főleg azokat érintette a betegség, akik már évtizedek óta dolgoztak a szakmájukban, ma azonban már a húszas-harmincas korosztály is szenved a kiégéstől.

Gyomorfekély

Bár a gyomorfekélyért a szakemberek ma már nagyrészt a Helicobacter pylori nevű baktériumot teszik felelőssé, a lelki tényezők még mindig komoly szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A folyamatosan feszült lelkiállapot, a pihenésre való képtelenség hatására fokozódik a gyomorsav, illetve a pepszin nevű emésztőenzim termelődése. Ha a túlhajszoltság miatt nem jut energiád arra, hogy odafigyelj a helyes táplálkozásra, tovább ronthatod a helyzetet.

A betegség során a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, és az emésztőenzimek marják a gyomor falát, ami komoly fájdalommal jár. Mivel a probléma meglehetősen gyakori - a hazai lakosság 10%-érinti -, talán neked is érdemes elgondolkoznod rajta, hogyan csökkentheted életedben azokat a káros pszichés faktorokat, melyek a gyomorfekély kialakulásához vezetnek.

Mi a teendő?

Amennyiben szeretnéd elkerülni a munkamánia következtében kialakuló egészségügyi problémákat, figyelj oda fokozottabban a viselkedésedre, próbálj némi önkontrollt gyakorolni. Utazz el, kapcsold ki a mobilod, ne nézd az e-mailjeidet, és ne mondd a kollégáknak, hogy keressenek bátran.

A munkaidőn kívüli szabadidődre ugyanezek vonatkoznak. Próbáld tudatosan átszervezni az életedet, hagyj elég időt a feltöltődésre, estére beszélj meg baráti találkozót, vagy válassz valamilyen hobbit, sporttevékenységet ahelyett, hogy késő estig bent maradnál a munkahelyen. Amennyiben minden igyekezeted ellenére nem változik a helyzet, mindenképpen kérd pszichiáter vagy pszichológus segítségét.

• gyomorfekély
• pszichés betegség
• tünetek és betegségek
• munkahelyi ártalmak
• Életmód