Ennyi mikroműanyag van a budapesti csapvízben – Először végeztek pontos vizsgálatot

Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is - állapította meg a Greenpeace legújabb vizsgálata. A korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták.

A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált: érdemes lenne kivezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket visszahozni. A Greenpeace szerint ez lehetne az első lépés a tiszta, takarékos és fenntartható gazdaság felé.

Mikroműanyag-mérés a Dunában

A Greenpeace mikroműanyag-mérést végeztetett a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel a Dunában idén február 20-án és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben február 6-án.

A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok - a polietilén és a polipropilén - felelősek, melyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is. A Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat. 

A csapvíz vizsgálata

Budapesti csapvízben most először, a Greenpeace Magyarország megrendelésére vizsgáltak mikroműanyagot. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A laboratorium.hu szerint a német vízművekben átlagosan 1 köbméter ivóvízben 7 mikroműanyag darabot azonosítottak. 

A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek. A csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké. Egy 9 országból összegyűjtött, 259 palackozott vizet vizsgáló 2018-as kutatás átlagosan 325 részecskét talált literenként a palackozott ásványvízben, míg egy német kutatás átlagosan 14 részecskét mutatott ki az eldobható palackban forgalmazott vizsgált vizekben literenként.

A levegőben is több a mikroműanyag

A beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget. Francia és török kutatások is arról számoltak be, hogy a mikroműanyag-részecskék nagy mennyiségben kimutathatóak a beltéri levegőben. Emellett az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége is nagyobb, a Greenpeace boltokban kapható sókat vizsgált be 2018-ban. A vizsgált termékek 90%-ában volt kimutatható a mikroműanyag, átlagosan 506 darab kilogrammonként. Ez azt jelenti: egy lakos napi 1 dkg só fogyasztásával évente közel kétezer darab mikroműanyag-részecskét fogyaszthat el. 

A szervezetbe kerülő mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja. Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve, amiket számos egészségügyi problémával összekapcsoltak. Kutatások szerint ezek a belső, főleg a reproduktív szervek károsodását, elhízást, valamint a gyerekek fejlődésének késleltetését okozhatják.

Literenként 10 ezer mikroműanyag-részecske van a sarkvidéki hóban

Egy német-svéd kutatás során megvizsgálták ugyanis a sarkvidéki havat, és mikroműanyagot mutattak ki benne.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• mikroműanyag
• szennyeződés
• víz
• egészség
• csapvíz
• levegő
• étel
• egészségügyi hatás
• kutatások
• Életmód