5 tünet, ami a kialakuló stroke-ot jelzi: a memóriazavartól az egyensúlyvesztésig

Stroke esetén mindössze néhány óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása maradandó károsodás elszenvedése nélkül.

Azoknál akik már egyszer átestek stroke-on, az egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata: korai felismerésével, megfelelő terápiával, gyakori ellenőrzéssel és orvossal való rendszeres egyeztetéssel sokat lehet tenni a betegség kedvezőbb kimeneteléért, a jobb életminőség eléréséért és a másodlagos stroke megelőzéséért.

Röviden a stoke-ról

A stroke során az agy vérellátási zavara okoz fennakadást az agy működésében, ez pedig maradandó károsodást eredményezhet, vagy akár halálos kimenetelű is lehet. A stroke-nak két alapvető típusa létezik: 

• Agyi infarktus (iszkémiás stroke), amely során az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek 80%-ában fordul elő). 
• Agyvérzés (vérzéses stroke), ekkor az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt - ez az esetek 20%-ában fordul elő.

Iszkémiás stroke esetén mindössze három óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Ez az idő különösen jelentős a stroke kimenetelének szempontjából, mivel a percek múlásával egyre több idegsejt sérülhet. Minél később kerül sor a beteg ellátásra, annál súlyosabbak lehetnek a stroke következményei: maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, sőt gyakran rokkantság is kialakulhat. 

Mit lehet tenni stroke esetén?

A stroke hazánkban évente hozzávetőlegesen 40-50 ezer embert érint. A Stroke Szövetség Európáért előrejelzése alapján az Európai Unió területén várhatóan több mint 800.000 esettel kell majd számolni 2035-re. Ennek a magas számnak az egyik oka lehet, hogy az érintettek a tüneteket gyakran hajlamosak elbagatellizálni, mivel a stroke nem jár külön fájdalommal, így a betegek gyakran nem kérnek segítséget, nem hívnak mentőt és nem fordulnak orvoshoz.

A stroke tünetei közé tartoznak:

• Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedtség, ami az arcot is érintheti. 
• Hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar. 
• Hirtelen bekövetkező látászavar.
• Hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok.
• A térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar.

Ha az összes tünet egyszerre áll fent, elképzelhető, hogy TIA-ról van szó (átmeneti iszkémiás roham), ez az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti. Fennállása során a beteg a tudatát nem veszti el, azonban beszéd-, látászavara, vagy akár bénultság alakulhat ki. Az esemény nem tart sokáig, csupán néhány percig, mely után az összes tünet magától megszűnik. Nem szabad félvállról a jelenséget, a TIA a stroke egyik legfontosabb előjelének tekintendő, mentőt kell hívni.

A másodlagos stroke kialakulásának megelőzése

A stroke-on átesett betegeknek nagy hangsúlyt kell fektetni a másodlagos megelőzésre, ennek célja az újabb stroke-esemény elkerülése. A stroke-on már átesett betegeknél egy egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata. A betegek 5%-a az első néhány napon belül és mintegy 10%-uk az első három hónapon belül újabb stroke-ot kap. A betegség lefolyása a stroke altípusától függ. A nagyérbetegségben szenvedő betegek kockázata az ismétlődésre mintegy nyolcszor nagyobb a kisérbetegségben szenvedőkénél.

Megelőzendő a stroke újbóli előfordulását, azonosítani kell a kardiovaszkuláris okokat. A diagnózis felállítása után pedig nagyon fontos, hogy az orvos által javasolt terápiát pontosan követni. Érdemes tisztában lenni az egészségügyi állapottal, ismerni az esetleges rizikófaktorokat, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció, szintén nagymértékben növelhetik a stroke kialakulásának kockázatát. A szívritmuszavar következtében ugyanis fokozódik a rög kialakulásának veszélye, amely aztán az agyba jutva agyi érkatasztrófát okozhat. 

Elég néhány apró változást eszközölni a mindennapokban

Szerencsére napjainkban már elérhetők olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek kényelmetlenség nélkül, szájon át bevehetők. Emellett javasolt a rendszeres testmozgás, melynek segítségével megelőzhető a stroke-hoz vezető elhízás, magas vérnyomás vagy cukorbetegség is, de segít megelőzni a depressziót és javítja az általános közérzetet is. Mielőtt bármiféle testmozgásba kezd a beteg, konzultáljon orvosával!

Olyan apró életmódbeli változtatás, mint például esténként egy rövid sétának a beiktatása, vagy alkalmankénti úszás, esetleg egy-két emeletet lépcső megtétele, már sokat tesz az egészség javításáért. Az étrendbe sok szezonális zöldséget és gyümölcsöt érdemes beépíteni, valamint kerülni a túlzottan sós ételeket, és lehetőség szerint minél nagyobb mértékben csökkenteni az alkoholos italok fogyasztását. A dohányzásról való leszokás pedig alapvető fontosságú az újbóli stroke elkerülése érdekében!

Így csökkenthető a stroke kockázata

Összeszedtünk tíz rizikófaktort, melyek csökkentésével megelőzhető az agyvérzés kialakulása.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egészség
• stroke
• megelőzés
• agyvérzés
• agyműködés
• kockázatok
• Életmód