8 szuperétel, aminél sokkal jobb a hazai: több bennük a vitamin, és olcsóbbak is

Szinte minden nap felfedezünk egy új szuperélelmiszert, ami sokszor messziről érkezik. Pedig a közelben is van hasonló.

Magyar szuperélelmiszerek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nagyon trendinek számítanak a főleg egzotikus helyekről származó gyümölcsök és zöldségek, melyeknek piaca folyamatosan nő.

Szuperételnek azt nevezzük, bár hivatalosan nincs ilyen fogalom, amelyikben rengeteg vitamin, ásványi anyag és olyan tápanyag található, mely bizonyítottan különböző betegségek megelőzésében is szerepet játszhat. Sokszor valamelyik, számunkra egzotikus növényt ruháznak fel ezzel a névvel, ami irdatlan messziről érkeznek az országba. Miért van szükség több ezer kilométerről szállítani az ételeket?

Egészséges ételek, amik tönkreteszik a szegényeket

A Guardian cikke szerint az ilyen jellegű kereslet igen komoly szereppel bírnak az üvegházhatás felgyorsításában. Minden évben több mint 800 millió tonna élelmiszert szállítanak a világ különböző pontjaira, amire négyszer annyi előállítási energiára van szükség, mintha helyi forrásokból szereznék be az emberek.

Persze, sokan úgy hiszik, hogy ezáltal a származási ország lakóinak is egyfajta szívességet tesznek, hiszen különböző munkahelyeket teremtenek az egyébként is szegény régiókban. De ez sajnos nem így van. Azon kívül, hogy ezek a trendi élelmiszerek kiszorítják a helyi termelőket, drágítják is az adott növényt. Peruban a quinoa már méregdrága, holott az őslakosok mindennapi, olcsó tápláléka volt. 

Peru híres spárgaexportőr, viszont annyira megnőtt a kereslet, hogy ez az igen vízigényes növény jelentősen megcsapolta azt a kevés vízforrást, amire a helyi lakosok támaszkodtak eddig. Ráadásul más lassan meg sem éri nekik a termesztése, mert a profit nagy részét a viszonteladók nyelik be. Mivel Magyarország is spárgatermesztő nagyhatalom lehetne, érdemesebb inkább szezon idején, hazai portékából vásárolni. Szerencsére a többi, előszeretettel exportált élelmiszert is könnyedén lehet helyettesíteni olyannal, amit itthon is termesztenek.

A Kínából és Tibetből származó goji bogyó igen kedvelt gyümölcsnek számít magas antioxidánstartalma miatt. Meglepő vagy sem, de a Magyarországon is termő szeder még több antioxidánst tartalmaz.
A dél-amerikai Maca gyökér és a gyömbér kitűnő kávéhelyettesítő serkentő hatásuk miatt. A Macával csak annyi a baj, hogy a növény mesterséges farmokon található. Ott pedig gyerekmunkásokkal is dolgoztatnak, nem beszélve arról, mennyi értékes területet vesznek el az esőerdőkből.
Ugyanannyi fehérje és rosttartalma van a lenmagnak mint a Dél-Amerikában honos Chia-mag, vagy aztékzsályamagnak. Sőt, előbbinek még egy kicsivel magasabb az omega-3 tartalma is.
A quinoa tápanyag-gazdag, gluténmentes gabona a bolíviai Andokból, ami gyorsan elterjedt. A helyiek azonban már nem tudják megvenni a gabonát, mert megháromszorozódott az ára. Limában a quinoa többe kerül, mint a csirke. Érdemes inkább árpával helyettesíteni.
Igen elterjedt most már a kókusznak szinte mindennemű felhasználása, holott a kókuszt is lehet helyettesíteni hazai élelmiszerrel. Kókuszliszt helyett érdemes inkább mandulalisztet vásárolni, szinte ugyanannyi tápanyag van mind a kettőben.
A híres mexikói agave nektárról már kiderült, hogy közel sem olyan egészséges, főleg a finomított változat. Érdemes inkább mézre áttérni, ami közelebbről érkezik, és ugyan magas az energiatartalma, de sok értékes tápanyag is van benne.
A chlorella alga Japánból robbant be a köztudatba, azonban sokat elfelejtik hogy a "csodaszerhez" rendkívüli módon hasonlít a spenót, így érdemes arra átváltani.

Képek forrása: Getty Images Hungary

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük