Hol hal meg a legtöbb ember légszennyezés miatt? Nézd meg a NASA térképén!
Mennyivel több a légszennyezés okozta haláleset, mint 1850-ben?

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A belélegzett levegő minősége döntő fontosságú az egészség szempontjából. Az Észak-Karolinai Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint a levegő szállópor-koncentrációja világszerte 2,1 millió halálesetet okoz minden egyes évben.

A belélegzett apró részecskék olyan betegségek kialakulásért felelősek, mint a keringési rendszert érintő problémák vagy a tüdőrák. Nézd meg a NASA térképén, hogy a világ mely részein halnak meg legtöbben légszennyezés következtében!

A szálló por egészségkárosító hatása

A szálló por - particulate matter, rövidítve PM - kifejezés a levegőben lévő szilárd, illetve folyékony részecskék elegye.

Méretük alapján a szemcsék két csoportra oszthatóak: a 10 mikrométer átmérőjűeket - PM10 - tekintik durva részecskéknek, míg a 2,5 mikrométernél kisebbeket - PM2,5 - finom részecskéknek. Előbbiek lejutnak az alsó légutakba, utóbbiak pedig a tüdő léghólyagocskákba is.

Minek köszönhetjük a szálló port?

A PM10 elsősorban ipari tevékenységből, a talajerózióból, az utak kopásából származó részecskékből tevődik össze. A PM2,5 pedig égési termékekből, aeroszolokból származó, valamint folyékony vagy szilárd halmazállapotú szerves, illetve fémrészecskékből áll.

Rövid és hosszú távú hatások

A szálló por magas koncentrációja rövid távon irritálja a nyálkahártyákat, nehézlégzést, köhögést okoz. Felszívódva a tüdőben gyulladásos folyamatokat indít el, növeli a vér alvadékonyságát, vérrögösödést válthat ki. Fokozza az asztma és a krónikus légcsőhurut kialakulásának esélyét. Hosszabb távon pedig szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket - többek között tüdőrákot - okoz. Végeredményben a szálló por magas koncentrációja az élettartam jelentős csökkenéséhez vezet.

Hol halnak bele legtöbben a légszennyezésbe?

A NASA kutatói a közelmúltban nyilvánosságra hoztak egy olyan térképet, amely szemlélteti, hogy az ember okozta légszennyezés miként változott a világ egyes területien 1850 és 2000 között. A térkép különböző színei azt mutatják, hogy a kutatók becslése szerint 1000 négyzetkilométeren - 386 négyzet mérföldön - hány halálestért felel évente a légszennyezés.

A legfontosabb illemszabályok: a mindennapi és hivatalos protokoll alapjai

A Femina Klub novemberi vendége Görög Ibolya protokoll-tanácsadó lesz, akivel az est során többek között az alapvető illemszabályokról, valamint a mindennapi és az üzleti viselkedés helyes formáiról beszélget Szily Nóra, az estek háziasszonya.

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2021. november 15. 18 óra
Helyszín: József Attila Színház

Promóció

A kék területeken javult a levegő minősége 1850-hez képest, míg a sötétbarna területeken sokat romlott a helyzet az elmúlt 150 évben. A légszennyezés hatása látható a Föld minden olyan területén, ahol a városiasodás jelentős méreteket öltött az ipari forradalom kezdete óta .

Kínában legrosszabb a helyzet

A térképen egyértelműen látszik, hogy a levegő magas szállópor-koncentrációja okozta halálesetek száma Kínában a legmagasabb. Az országban a környezetszennyezés miatt egész falvak betegszenek meg rákban - Kínában évente 2, 7 millió embert öl meg a kór. Az úgynevezett rákos falvak létezését az ország vezetése is elismerte: ezek a települések jellemzően ipari központok, nagyobb gyárak mellett terülnek el, és lakóik a fokozott károsanyag-kibocsátás következtében betegszenek meg. Kína mellett Észak-Indiában és Európa azon pontjain legrosszabb a helyzet, ahol az ipari forradalom óta jelentős méreteket öltött a városiasodás.

Ahol javult a helyzet

A Föld néhány - kékkel jelölt - területén javult csak a helyzet az 1850-es évek óta, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok délkeleti része. Ez a pozitív változás vélhetően a helyi biomassza-égetésnek köszönhető.

Kép forrása: nasa.gov.

Ezt is szeretjük