3 félreértelmezhető tünet, ami jelzi, hogy gyulladás van a szervezetedben

A gyulladásos reakció a szervezet normális válasza bizonyos kóros állapotokra, például egy fertőzésre. A láz, köhögés vagy torokfájás formájában jelentkező gyulladás ilyenkor a gyógyulási folyamat része, és a tünetek a szervezet regenerálódása után megszűnnek.

A krónikus gyulladás azonban más lapra tartozik. Ez a fajta gyulladás jóval hosszabb idő alatt alakul ki, folyamatosan fennáll, többnyire látványos tünet nélkül. Ám hiába nincsenek egyértelmű jelei, az immunrendszert így is sérülékennyé teszi, és ezáltal különféle betegségek is kialakulhatnak. A rejtett okokra, mint a lehangoltság, súlygyarapodás, pattanások megjelenése, sokan csak legyintenek, pedig komolyan kellene venni őket, mert akár krónikus gyulladásra is utalhatnak.

Lehangoltság, depresszió

Bár ez a terület még rengeteg kutatást igényel, a Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging szaklapban megjelent tanulmány szerint a hangulati zavarok és a depresszió hátterében krónikus gyulladás is állhat.

A kísérlet során Mona Moieni munkatársaival elsősorban az anhedónia, vagyis a depresszió fő tünete és a krónikus gyulladás közötti összefüggéseket vizsgálták. Az anhedóniában szenvedő betegek fokozatosan elvesztik életkedvüket, és idővel képtelenek örömüket lelni olyan tevékenységekben, melyeket előtte kifejezetten élveztek. Az érdeklődés elvesztése életük szinte minden területét érintheti, így sok esetben az emberi kapcsolatokra is rányomja a bélyegét.

A nem reprezentatív jellegű kísérletben az alanyokat két részre osztották, majd az első csoport tagjaiba úgynevezett endotoxinokat fecskendeztek. Az endotoxin élősködő baktériumokban található, gyakori előidézője a krónikus gyulladásnak. A másik csoport placebo anyagot kapott. 

Két órával később a résztvevők pénzjutalmas játékot játszottak, közben a kutatók végig figyelemmel kísérték az agyi folyamatokat. Pontosabban azt, hogy aktiválódik-e a dopamin felszabadításáért felelős terület.

A kísérlet végére ez a terület csak a placebós alanyoknál aktiválódott, a többieknél jelentősen csökkent az agyi aktivitás. Naomi Eisenberger, a Kaliforniai Egyetem munkatársa hozzátette, az eredmények a nemek szempontjából is különbséget mutattak, mivel azok csak a nőknél jelentkeztek. 

Elhízás

Dr. Frank Lipman, az Eleven Eleven Wellness Center orvosa szerint sokan inaktívnak gondolják a zsírsejteket, pedig azok aktív közreműködői lehetnek a gyulladás kialakulásának. Minél több zsírt raktároz a szervezet, annál nagyobb a rizikófaktor a gyulladás kialakulására. A betegség orvoslására a doktor alacsony cukortartalmú étrendet és célzott fogyókúrát javasol.

Ízérzékelés romlása

Erre a következtetésre a Cornell Egyetem dolgozói jutottak, akik laboratóriumban egérkísérleteket végeztek: Robin Dano élelmiszer-kutató kollégáival az ízlelőbimbókat, valamint a nyelven található, az ízek érzékeléséért felelős sejtcsoportokat vizsgálta.

A kutatók előbb magas kalóriatartalmú ételekkel etették a rágcsálókat, majd az állatok nyelvének egy olyan részén, ahol sok az ízlelőbimbó, megszámlálták azokat. A meghízott egereknél 25%-kal kevesebb ízlelőbimbót találtak, mint a normális étrenden tartott egereknél - ismertették eredményeiket a PLOS Biology tudományos szaklapban.

Dano szerint az ízlelőbimbók sejtjei folyamatosan újratermelődnek, átlagos élettartamuk pedig körülbelül tíz nap. Míg a teljes sejtállomány kicserélődése nagyjából négyhetes folyamat. Az elhízott egereknél azonban a ciklus mindkét része sérült, vagyis a sejtpusztulás felgyorsult, az utánpótlás lassult.

Miután a kutatók kizárták, hogy az eredményt hizlaló ételek okozták volna, egy másik lehetséges ok, a krónikus gyulladás eshetősége felé fordultak: úgynevezett TNF-alfa gyulladásmolekulákat injekcióztak a sovány egerek nyelvébe, és kiderült, hogy ettől gyorsabban elhalnak az ízlelőbimbók sejtjei.

John Morton, a Stanford Egyetem sebésze ugyan nem vett részt a tanulmány elkészítésében, ám szerinte az rávilágít az ízérzékelés, a testsúly és a krónikus gyulladás közötti kapcsolatra, amit mindenképp komolyan kell venni, a jövőben pedig tovább vizsgálni.

Gyulladáscsökkentő D-vitamin

Az elégséges D-vitamin-bevitel a gyulladásszintre is hatással van, de számos egyéb hasznos tulajdonsága is van a szervezetre nézve. A napfény mellett pedig pótolható a táplálkozásból is.

Képek forrása: Getty Images Hungary.

• tünetek és betegségek
• gyulladás
• krónikus betegség
• elhízás
• depresszió
• kutatások
• Életmód