Amit eddig tudunk a delta variánsról: mik a tünetei, és melyik oltás a leghatékonyabb ellene?

A koronavírus indiai, más néven a delta variánsát 2020 őszén azonosították először, fertőzése idén tavaszra vált világszintű problémává, a mutáns már Magyarországon is jelen van, és várhatóan a közeljövőben már ez lesz a domináns törzs, mely a megbetegedések nagy részét okozza.

Az eddigi adatok alapján a delta variáns jóval fertőzőképesebb az eddig tapasztaltaknál, ami azt jelenti, az esetszámok nagy valószínűséggel nőni fognak. Ahogy a Koronavírus Kisokos magyar biológusai magyarázzák: a fertőzőképesség növekedése abból fakad, hogy a variáns a vírus tüskefehérjéjében és a fehérje RBD-nek nevezett részében több mutációt is tartalmaz, mely a sejtjeiken lévő ACE2 receptorhoz kapcsolódhat. Ez okozza azt is, hogy a betegségen átesettek immunválasza kevésbé véd a variáns ellen.

A delta variáns tünetei

A delta variáns lappangási ideje néhány nappal rövidebb az eredeti vírusénál, az eddigi megfigyelések szerint átlagosan négy nappal lehet számolni, ám ezalatt magasabb vírusürítés jellemző, így nagyon gyorsan terjed. Az eredeti és a brit variáns kapcsán tapasztaltaktól eltérő tünetekkel is számolni kell.

Míg a szaglás- és ízérzékelés-vesztés kevésbé gyakori a fertőzés során, a náthás, légzőszervrendszeri tünetek rendre előkerülnek. Gyakran árulkodik a vírus jelenlétéről orrfolyás, tüsszögés, továbbá szemirritáció, de továbbra sem ritka a torokfájás, a fejfájás, a fáradékonyság, a hőemelkedés vagy láz betegség esetén. Fertőzés esetén az előző variánsoknál gyakrabban felmerülhet hányinger, hasmenés, de akár fülcsengés, szédülés, valamint a szemet érintő panaszok, érzékenység, pirosság, váladékozás is. A tünetek miatt mind a rhinovírusok okozta náthás megbetegedésekkel, mind az allergiával összetéveszthető. A fertőzés okozta súlyos szövődmények elsősorban az alapbetegséggel élőket, illetve az immunitással nem rendelkezőket fenyegetik.

Oltások és a delta variáns

A természetes úton szerzett immunitás a vizsgálatok szerint az első három hónapban 79%-os hatékonysággal véd a variánstól, egy év múlva a védelem mintegy 47%-os volt átlagosan. Ha később oltást is kapott a betegségen átesett személy, a védelem teljesnek volt mondható.

Több kutatást is végeztek a közelmúltban, amelyben azt vizsgálták, az egyes vakcinák mennyire hatékonyan védenek az indiai mutációtól. A kétadagos oltások mindkét adagját követően a Pfizernél 88, az AstraZenecánál 67%-os védettséget mutattak ki - az alfa variánssal szemben ez 93 és 75% volt. 

Várhatóan eredményes lesz a delta vírus ellen a Moderna, valamint a Szputnyik V és a Janssen vírusvektor-alapú vakcina is, melyek esetében szintén úgy tűnik, hogy csak enyhén csökken a vírusvariánssal szemben a semlegesítőképesség a szérummintákban. A hatékonyság elégséges bizonyításához további vizsgálatok szükségesek.

Az inaktivált vírust tartalmazó vakcinákat, mint a hazánkban is széles körben alkalmazott Sinopharmot egy közelmúltban publikált tanulmány ugyancsak hatékonynak ítélte meg a 18 és 59 év közötti korosztály esetében. Dupla adag esetében ez átlagosan 59%-os védettséget jelentett. Itt azonban csak szűkebb kör vizsgálata történt meg, így az eredmény az idősebbeknél ettől jelentősen is eltérhet.

A kétadagos oltás első adagja azonban az eddigi kutatások ellen nem jelent elégséges védelmet a delta variáns ellen, míg például ez a szám a Pfizer egy adagja után 30%, a Sinopharm esetében 13% körüli volt. Az eddigi eredmények alapján tehát az oltások felvétele fontos, megfelelő védelmet nyújthat a mutáció ellen, és segíthet enyhíteni a variánshoz kötődő negyedik hullám következményeit.

Gyakran felmerülő kérdések az oltásokról

A gyakorlatban nem csupán a védettségi igazolvány, de az oltás és a védettség kapcsán is felmerülnek kérdések az emberben.

(Képek: Getty Images.)

• koronavírus
• delta variáns
• vírus
• fertőzés
• oltás
• vakcina
• tünetek és betegségek
• pandémia
• covid-19
• Életmód