Mi történik, ha 1 órával kevesebbet alszol? Aggasztó választ adtak a kutatók

A minimális alvásigény ugyan nehezen meghatározható általánosságban, hiszen egyéni tényezők is befolyásolják, a kutatók mégis felhívták a figyelmet arra, hogy a határok feszegetése nagyon káros hatással lehet az ember egészségére.

Ha az alvásidő ugyanis csak napi egy órával rövidebb, a hatást eleinte talán alig érzi meg a rosszul alvó, de hosszútávon szembesülhet a hátrányokkal. Akár szándékosan szorítja kevesebbre a mennyiséget, akár alvászavar okozza a problémát, az eredmény komoly hatással van a testre.

Az egy órával kevesebb alvás hatása

Már néhány álmatlan éjszaka is felborítja a vércukorszintet, túlfogyasztásra készteti a szervezetet, és még a DNS működésére is negatív hatással lehet. A kutatásról a BBC Bízz bennem, orvos vagyok című televíziós dokumentumműsora is beszámolt.

Előbbi során a Surrey Egyetem önkénteseinek két csoportját vizsgálták meg: az egyikben egy héten át hat és fél, a másikban hét és fél órát aludtak. Dr. Simon Archer, a kísérlet egyik vezetője elmondta, ez a különbség a szervezetben körülbelül ötszáz gént érint, melyek zavarai többek között a gyulladásokkal és a cukorbetegséggel is összefüggnek.

Eredményeiket követően az Oxfordi Egyetem alváskutatói is kísérletet végeztek négy önkéntessel, akik a vizsgálat első három napján nyolc, a második három napon négy órát aludhattak, közben pedig mindvégig figyelték a szervezetük működését.

A mentális egészségre is hat

Az önkéntesek minden egyes nap egy pszichológiai tesztet is kitöltöttek, mellyel az érzelmi változásokat is felmérték, továbbá videós felvételeket készítettek. Sarah Reeve, az egyik kutató doktorandusz elmondta, őket is meglepte, milyen gyorsan változott a résztvevők hangulata, a szorongás, a stressz és a bizalmatlanság érzése már három nap alatt fokozódott.

Egy másik, sokkal szélesebb körben végzett kutatás során 3700 brit egyetemi hallgatót vizsgáltak meg, akik alvászavarral küzdöttek. Véletlenszerű csoportokra osztották az alanyokat, az egyik csoport alvásminőségét kognitív viselkedésterápiával próbálták javítani, a másik csapat általános tanácsokat kapott.

Tíz hét elteltével az első csoport tagjai körében felére csökkent az álmatlanság problémája, a szorongásuk csökkenni kezdett, ahogy a paranoia és a depresszió tünetei is sokkal kevésbé érintették a közösséget. Az eredmények egyértelműen rámutattak az álmatlanság pszichés egészségügyi következményeire.

Daniel Freeman, az Oxfordi Egyetem klinikai pszichológiai professzora azt is elmondta, hogy az alváshiány folyamatosan negatív gondolkozásra ösztönzi az agyat. Egy-egy rossz éjszaka még nem von maga után mentális betegséget, de az állandósuló probléma jelentősen növeli a kockázatot.

Természetesen mindez fordítva is igaz. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a fizikai és pszichés betegségek megelőzésében is hasznos, a közérzetet javító hatással van az emberre. Norbert Schwarz, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzora frappánsan így összegezte az eredményeket: úgy tűnik, még 60 ezer dollár éves jövedelem sem hatna annyira a mindennapi boldogságra, mint a kielégítő éjszakai alvás.

• alvászavar
• egészségtelen
• mentális zavar
• pszichológia
• dns
• alvás
• stressz
• Életmód