Hány órát alszol naponta? Ekkora az esélyed az elhízásra

Az étvágyat és a jóllakottságot nemcsak az elfogyasztott étel mennyisége befolyásolja, hanem számos egyéb tényező is.

A testsúly, illetve a fogyókúra szempontjából így nem mindegy többek között, hogy mennyi időt fordítasz alvásra.

Mitől függ, mennyit eszel?

A legerősebb befolyásoló tényezők az éhségérzet, illetve az étvágy, amelyek szabályozása igen bonyolult. Számos idegi és hormonális tényező mellett befolyásol az életkor, a fizikai aktivitás, az időjárás, és nem utolsósorban a különböző környezeti, társadalmi hatások.

Amennyiben a szabályozás megfelelően működik, a táplálékkal elfogyasztott és munkához, mozgáshoz felhasznált energia egyensúlyban van. Felnőtteknél ilyenkor a testtömeg állandó marad.

Étvágyszabályozó tényezők

A táplálékfelvételt az éhségérzet és az étvágy határozza meg. Ezek szabályozását egy rendkívül összetett rendszer végzi, melyben a központi idegrendszer mellett hormonok és egyéb jelátvivő anyagok - neurotranszmitterek, citokinek - vesznek részt.

A szervezet táplálékellátottságának fokáról a központi idegrendszert elsősorban egyes hormonok - például leptin, inzulin - informálják. Ezen felül az agyban kialakuló éhségérzet vagy jóllakottságérzet, az ízérzékelésről eljutott információk is hatással vannak a táplálékfelvételre. A szabályozásban szinte minden szerv részt vesz.

A leptin és a ghrelin hormon szerepe

A fehér zsírszövetben termelődő leptin vérben mért mennyisége arányos az energiaraktár nagyságával, ez a hormon felel a jóllakottság-érzés kialakításáért. A gyomorban termelődő éhséghormonnak nevezett ghrelin szintje a vérben étkezés után csökken, így szabályozza az étvágyat és alakítja ki a szervezet táplálkozási órarendjét.

Amennyiben a táplálékkal felvett és az életműködésekhez, hőtermeléshez, fizikai aktivitáshoz felhasznált energia egyensúlyban van, a testtömeg állandó marad. Azonban a testtömeg állandóságát biztosító szabályozó mechanizmusok sérülhetnek, újabb hatások érvényesülhetnek, ami könnyen súlygyarapodást idézhet elő.

40%-kal nő az elhízás esélye

A táplálékfelvétel szabályozásában jelentős szerephez jut a biológiai óra is. Több kutató összefüggést talált a napi alvással töltött idő és a túlsúly kialakulásának esélye között.

Nagy esetszámú vizsgálatokból levont megállapítások szerint az öt óránál kevesebbet alvóknál 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki az évek során elhízás, mint azoknál, aki napi hét-nyolc órát töltenek rendszeresen alvással. Ennek hátterében az áll, hogy az elégtelen alvás eredményeképpen több étvágynövelő hatású ghrelin, illetve kevesebb, a jóllakottság-érzés kialakulásáért felelős leptin termelődik.

Ezt a kapcsolatot gyermek- és fiatalkorban találták a legerősebbnek, így felvetődik, hogy az alvásra fordított egyre kevesebb idő is kiváltó tényezője lehet a gyermekkori elhízásnak.

Hormonális problémák a túlsúly mögött

Kattints az alábbi videóra, és hallgasd meg, mit mond a szakértő a túlsúly mögött meghúzódó hormonális eltérésekről!

Hat óránál kevesebbet alszol?

Felnőttek esetében megfigyelték, hogy a naponta hat óránál kevesebbet alvók átlagos energiabevitele mintegy 178 kalóriával nagyobb volt a napi kilenc órát vagy annál többet alvókénál. Árnyalta a képet, hogy a kevesebbet alvók energiafelhasználása átlagosan 113 kalóriával több volt a sokat alvó társaikénál. Ezek a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az alváshiány is egyik oka lehet annak, hogy többet eszünk, mint amit felhasználunk.

• alvás
• kutatások
• kalória
• alvászavar
• elhízás okai
• Életmód