Rettentően káros a testre a ketogén diéta: IR-t, szívbetegséget okoz a dietetikus szerint

Fejfájás, pattanásos bőr, fáradtság, alvászavar és hasi panaszok - csak pár a ketogén diéta során előforduló problémák közül. A most annyira divatos fogyókúrás módszernek nevezett étrendet eredetileg epilepsziásoknak állították össze rohamok csökkentésére, kivédésére.

Lényege az extra magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidrát-összetételű táplálkozás.  Horváth Kata , a Duna Medical Center dietetikusa figyelmeztet: bár a  ketogén diétával  beindulhat a fogyás, de hosszú távon inzulinrezisztenciához, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.

Miért káros a ketogén diéta hosszú távon?

A ketogén diéta rákényszeríti a szervezetet arra, hogy a zsírokból nyerjen energiát, így utánozza az éhezést. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű ketontest képződik, és így a szervezet úgynevezett ketotikus állapotba kerül. A ketózis akkor áll be, amikor az étel megvonása esetén a szervezet a zsírok bontása során keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből képez energiát - szénhidrát hiányában az agyszövet zsírokból is képes energiát nyerni. A ketogén diétát tartó személynek nem kell éhségérzetet megélnie. Az éhezést szervezet csak rövid ideig tolerálja, míg a ketogén diétát akár évekig is, de ez rengeteg negatív mellékhatással jár. A magas koleszterinszint miatt emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, és a trombózis, stroke, infarktus, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye is növekszik.

Mi történik, ha megvonják a szervezettől a szénhidrátokat?

Első körben fáradékonyság lép fel, észrevehetően csökken az szellemi frissesség. A szervezetben termelődő inzulin nem tud hasznosulni, ezzel inzulinrezisztens állapotba lehet kerülni. Akár vesebetegséget, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket idézhet elő. Az alacsony szénhidrátfogyasztás miatt hormonális zavarok is jelentkezhetnek. Köztudott, hogy bizonyos nőgyógyászati betegségeket - PCOS - policystás ovárium szindróma, GDM -terhességi cukorbetegség - és az inzulinrezisztenciát a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként meghatározott CH-tartalmú és összetételű étrenddel hatékonyan lehet kezelni.

Mit okozhat a megemelt zsírbevitel?

A fel nem használt zsírt elkezdi raktározni a szervezet, az érrendszeri megbetegedések kockázata pedig emelkedik a magas és tartós vérzsírszint miatt. Fáradtság, gyengeség, hasmenés vagy éppen székrekedés érzése - ezek is a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, illetve az alacsony rostbevitel  miatt jelentkezhetnek. Ilyenkor az epehólyag nem tud megfelelő mennyiségű epesavat termelni ahhoz, fokozatosan történjen meg a zsírok lebontása, ezért hasmenés lép fel. A megnövekedett vérzsírszint miatt a zsírcseppek lerakódnak az erek falaira, és a szervezet zsigeri szervei is elzsírosodnak. A hirtelen megjelent pattanások szintén a magas zsírtartalmú ételek, élelmiszerek fogyasztásának köszönhetők.

  Az alábbi táblázatban jól látható, milyen drasztikus változtatásokat kér tőlünk a ketogén diéta az ideális étrendhez képest:

1500 kcal étrendi minimum/ nap tápanyageloszlása
	Normál javasolt étrend                        ZS 30-F 15-CH 55 E% mellett	Ketogén diéta
		70 E%-os zsírbevitelnél, 30g CH mellett	90 E%-os zsírbevitelnél
Szénhidrát	200g	30g	20g
Fehérje	55g	80g	17g
Zsír	49g	116g	145g

Miért javasolják a ketogén diétát az epilepsziás betegeknek?

A ketontestek görcsgátló hatással bírnak, ellentétben a görcs- és rohamellenes gyógyszerekkel, amik csak elnyomják a görcsöket, de nem gyógyítják, nem védik ki, és nem előzik meg az idegsejtek rángatózásra való hajlamosságát. A diéta alkalmazkodási változásokat vált ki az agyi energia-anyagcserében, ami az idegeket védő hatás lényege.

A ketontestek kémiai szerkezete nagyon hasonló egy ingerületátvivő vegyülethez - GABA -, amiből az epilepsziásoknak kevés áll rendelkezésre. Ketogén diéta hatására az agyvízben azonban emelkedik ennek szintje. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően működik a ketogén diéta epilepsziás betegeknél, amelyet két évig javasolt tartani.

Az epilepsziások esetében a szakemberek állítják össze az étrendet, személyre szabva úgy, hogy az változatos és megfelelő összetételű legyen. Figyelve arra, hogy vitamin- és ásványianyag-hiányt ne okozzanak, és mellékhatásoktól mentesen tudja azt tartani a beteg.

Mi legyen ketogén helyett?

Horváth Kata a vegyes étrendet javasolja, valamint az optimális folyadékbevitelt, rendszeres mozgást is, amely az egészséges életmód elengedhetetlen tényezője. Egészséges felnőttnek, normál vegyes táplálkozásban, 200-300 g közötti szénhidrátbevitelt javasol, a fehérje, szénhidrát és zsír aránya pedig 30-55-15% legyen. Eredményesen, hosszú távon fogyni csak életmódváltással - helyes étkezés, mozgás, napi ritmus, alvás - lehet.

Általánosságban mindenkire igaz, hogy divatdiéták helyett érdemes szakemberrel megkeresni a fogyás igazi akadályát. Nagy túlsúly esetén első lépésként keress fel obezitológus szakorvost, aki diabetológus, endokrinológus, sebész, gasztroenterológus, belgyógyász, dietetikus bevonásával állítja össze a személyre szóló kezelési tervet.

Ha csak pár kilótól szeretnél hatékonyan megszabadulni, individuális terápia kidolgozására a megfelelő választás a dietetikus, aki életmódváltásod megtervezésével segít a fogyásban.

Jó szénhidrátok a diétában

Ha súlyt akarsz veszíteni, akkor egyáltalán nem tilos szénhidrátokat enni. Nagyon fontos azonban, hogy mértéktelennek még jó források esetében sem szabad lenni, azt pedig, hogy mit eszel, főleg nagyon meg kell válogatni.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• fogyókúra
• fogyás
• diéta
• ketogén étrend
• káros
• Életmód