Csökkenti a rák kiújulásának valószínűségét a kezelés: új lehetőség a hormontermelő daganatok terápiájában

Hazánkban elsőként egy nyolcvanéves férfi részesült a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján abban az izotópos infúziós kezelésben, amellyel a hormontermelő, vagyis a neuroendokrin daganatok terápiás lehetősége bővült.

A kezelés hazai bevezetése azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig a magyar betegeket NEAK-támogatással ugyan, de külföldön, Svájcban vagy Németországban látták el.

Hormontermelő daganatok új kezelési lehetősége itthon

A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján, illetve közel egy időben a Debreceni Egyetemen is, 2022. május 12-én megtörtént az első izotópkezelés egy nyolcvanéves neuroendokrin tumorban szenvedő férfinál. A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később otthonába távozott, a terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen három-négy alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5%-át teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis hazánkban több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van.

A neuroendokrin (hormontermelő) daganatok képesek az egészséges emberben is megtalálható hormonok nagy mennyiségű termelésére, majd ezt a véráramba ürítve okoznak rosszullétet. Ilyen daganatok csaknem minden szervben képződhetnek, leggyakrabban azonban a gyomorban, bélben, hasnyálmirigyben alakulnak ki.

Teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető - mondja dr. Lakatos Péter. A Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanára hozzáteszi: a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A neuroendokrin tumoroknak van egy receptoruk, amit úgy lehetne jellemezni, mint egy zárat az ajtón - szemlélteti a professzor.

- A sejtek felszínén lévő zárba bele kell illesztenünk a kulcsot, ami jelen esetben egy hormon (szomatosztatin), majd a kulcsot megjelöljük egy címkével, ez pedig a Lutécium 177. A szer a sejtfelszíni receptorhoz kötődve bejut a daganatsejtbe, ahol a sugárzó izotóp kifejti hatását, és elpusztítja a daganatsejteket. Ezt hívjuk peptid receptor radioterápiának (PRRT) - magyarázza dr. Lakatos Péter.

Az európai gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben Lutathera néven elfogadta a Lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére. Ezzel egy időben kezdtük meg a hazai bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen, amely erőfeszítésünket most siker koronázta - teszi hozzá a szakember.

Eddig csak külföldön vehették igénybe

A szomatosztatin-PRRT-kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005. óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi kettő-öt, az utóbbi években évi harminc-negyven kérelem érkezett az NEAK-hoz, amely betegenként átlagosan négy kezeléssel számolva évi 120-160 alkalmat jelentett.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján látják el, így dr. Lakatos Péter szerint az itthoni PRRT-kezelés megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrin onkológia történetében.

A 2017-ben a New England Journal of Medicine-ben publikált vizsgálat igazolta, hogy ez a kezelési mód nemcsak a daganat kiújulásának kockázatát csökkenti, hanem a betegek túlélését is jelentősen megnöveli.

8 tünet, ami a hormonháztartás problémáját jelzi

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik. Nőknél a fő hormontermelő szervek közé tartozik az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a petefészek és a hasnyálmirigy. Rendellenes működésük a legkülönfélébb tünetekkel jár, az is jellemző, hogy egy tünet több betegség kísérője is lehet.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• semmelweis egyetem
• daganat
• orvostudomány
• kezelés
• Életmód