A családtól kapod, és fontosabb, mint a genetika: ezért híznak el a túlsúlyos szülők gyerekei

Gyakran megfigyelhető, hogy az elhízott szülők gyerekei életük valamelyik szakaszában előbb-utóbb túlsúlyt szednek magukra. A legtöbben ezt a hízásért felelős gének munkájával azonosítják, pedig nemcsak erről van szó.

A Michigani Egyetem statisztikái szerint 80% a valószínűsége, hogy a plusz kilókkal küszködő anya és apa olyan gyereket nevel, aki elhízik. A genetika azonban ezeknek alig 5-10%-áért felelős. A fő bűnös maga a családi környezet és az ott eltanult szokások.

Hízást elősegítő szokások

A család ételhez és mozgáshoz fűződő viszonya sokkal fontosabb tényező a testsúly alakulásában, mint a gének. Amennyiben az öröklött tulajdonságok miatt valaki hízásra lenne hajlamos - kivételesen ritka genetikai rendellenességeket leszámítva -, akkor is le tudna fogyni, és képes lenne egészséges testsúlyt tartani, ha megfelelően táplálkozik, és aktív életet él.

A családi környezetben tanultak nagyon sok táplálkozással, mozgással kapcsolatos mintát rögzítenek már gyerekkorban. A megkövesedett rutinná alakult rossz szokások pedig megnehezítik az életmódváltást, ami a tartós fogyás feltétele lenne. 

Egyáltalán nem mindegy, hogy, ha egy gyerek csemegét keres a hűtőben, akkor sütemény, cukros édesség vagy felkockázott és megmosott gyümölcsök, zöldségek várják-e. Nagyrészt ugyanis megszokás kérdése, hogy mennyire fogyaszt valaki szívesen kalóriaszegény, tápanyagokban gazdag, de a cukros ételeknél kevésbé édes táplálékokat. 

Ugyanígy a zsírban gazdag, előre elkészített, ízfokozókkal, sóval teli ételek és a szénsavas, cukros üdítők szeretete is nagyban függ attól, milyen volt a család hozzáállása ezekhez. Akik helyettük magvakat, teljes kiőrlésű, házi készítésű finomságokat fogyasztanak, mert ezt szokták meg, nagy előnyben vannak. 

Kiemelkedő jelentőségű szokás egy családban a főzés. Az adatok szerint az étterembe, menzára járó családoknál jelentősen karcsúbbak, akik rendszeresen, egy ebédlőasztalnál ülve, otthoni ételt esznek. A házi készítésű ételek nemcsak kalóriában szegényebbek, de vitamint, ásványi anyagot - kalciumot, vasat, folsavat - is többet tartalmaznak, ami hozzájárul az egészséghez. 

Nagy a különbség az aktív, rendszeresen mozgó családok, illetve azok között, akik főként passzívan - tévézéssel, olvasással vagy a számítógép előtt - töltik a szabadidejüket. A legjobb, ha csak heti 10-15 órát ül a család képernyő előtt - számítógép vagy tévé -, ami körülbelül napi két órának felel meg. A többi szabadidő telhet a szabadban kutyasétáltatással, sporttal, játékkal vagy akár a lakáson belül valamilyen aktivitással. Akárcsak a gyümölcsfogyasztás esetében, itt is valószínűbb, hogy, ha a gyerekek azt látják, hogy a szülőjük szívesen sportol, akkor nagyobb eséllyel fogják maguk is élvezni a mozgást felnőttként.

Természetesen az ilyen régen berögződött szokások megváltoztatása egyáltalán nem egyszerű. Az emberi természet fontos jellemzője a változás elutasítása és az ismeretlentől való félelem. Különösen megnehezítheti a változások bevezetését, ha a család nem minden tagja ért velük egyet. A helyzet megoldásában nagyon fontos a kommunikáció, valamint szükség esetén érdemes lehet lépésenként átalakítani a közös rutint. Nagyobb ellenállás esetén jó módszer lehet, ha nem próbálsz semmit senkire ráerőltetni, csak saját szokásaid megváltoztatásával mutatsz pozitív példát.

Szokások a tartós fogyásért

Ha nemcsak jojózni szeretnél, akkor ezeket az egyszerűen beiktatható szokásokat tedd a mindennapjaid részévé a rossz minták helyett.

• végleges fogyás
• család
• genetika
• hízás
• elhízás okai
• kutatások
• szokás
• Életmód