Gyakran ébredsz hajnalban?

Az alvásigény az életkorral változik, és egyénenként is eltérő lehet. Míg a csecsemőknek napi 16 óra alvásra van szükségük, addig a felnőttek számára elegendő hét-nyolc is, a kor előrehaladtával pedig még tovább csökkenhet ez az idő.

Fontos azonban, hogy az alacsony alvásigényt ne téveszd össze az alvászavarral. Ha mostanában jóval rosszabbul alszol a megszokotthoz képest, ráadásul rendszeresen felébredsz hajnalban, érdemes utánajárnod, hogy mi állhat a háttérben. Korábbi cikkünkből megtudhatod, pontosan milyen kritériumok mentén diagnosztizálható az alvászavar.

Hiperstimuláció - felületes alvás

Az alvás ciklusai normál esetben váltakoznak az éjszaka során. Alapvetően beszélhetünk felületes és mély alvásról. A felületes alvás elvileg csak átmeneti állomás, ahol mindössze negyedórát időzöl azt megelőzően, hogy elérnéd az mély alvás fázisát. Ez utóbbi során regenerálódik igazán szervezeted, és, ha elérted ezt a szinted, már nehezen ébredsz fel.

Nem jutsz tovább?

Amennyiben valami miatt nem jutsz el a mély alvásig, a felületes alvás fázisában maradsz. Ha ez sokáig elhúzódik, szervezeted nem tud kellőképpen regenerálódni, ráadásul könnyen előfordulhat, hogy többször felébredsz az éjszaka során. Ezt az állapotot hiperstimulációnak is hívják, hátterében pedig többféle ok is meghúzódhat. Gyakran okozzák például a napközben elfogyasztott koffeintartalmú italok, de a nikotin is stimulálhatja a szervezetedet annyira, hogy hatására nem lépsz túl a felületes alvás fázisán.

Amennyiben úgy gondolod, ez állhat a gyakori éjszakai-hajnali ébredés hátterében, érdemes elgondolkoznod az életmódváltáson. Délután már ne fogyassz kávét, és az esti utolsó néhány szál cigarettáról is érdemes lemondanod.

Depresszió - a leggyakoribb ok

A depresszió és az alvászavar sokszor kéz a kézben jár egymással: az egyikkel összefüggésben kialakulhat a másik, és fordítva. A pszichés probléma múló, enyhébb formáit szinte mindenki megtapasztalja élete során egyszer-kétszer. Baj akkor van, ha hónapok óta nem tudsz szabadulni a tünetektől.

A depresszió jelei

• Alvászavar.
• Túlzott pesszimizmus.
• Levertség, szomorúság.
• Állandó ingerlékenység.

Az alvászavar talán a depresszió legáltalánosabb tünete. Jellemző, hogy nem az elalvással adódnak gondjaid, hanem felébredsz az éjszaka közepén, és nem tudsz visszaaludni? Amennyiben a pszichés probléma fent említett más jeleit is tapasztalod magadon, érdemes cselekedned.

Statisztikai adatok szerint hazánkban egymillió depressziós beteg él, a legkevésbé sem kell tehát szégyellned a problémádat. Ha időben szakemberhez fordulsz, a megfelelő pszichoterápiás kezeléssel leküzdheted a betegséget.

Stressz - és a hormonok játéka

Számos alvási probléma átmeneti eseményekre vezethető vissza, mint például gyászeset, vizsga miatti stressz vagy egyéb családi gondok. Amennyiben azonban életed szerves részévé válik a stressz, állandóan feszült vagy, nem pihened ki magad éjszaka, és hajnalban gyakran felébredsz, ideje tenned valamit.
Fontos, hogy minél előbb próbáld megoldani azt a problémát, ami nyomaszt, akár kineziológus vagy pszichológus szakértő segítségével, ellenkező esetben az alvászavar önállósulhat, és krónikussá válhat.

Mi történik a testedben?

Éjszaka tested hormontermelése másként alakul, mint a nappali órákban. Az álmosságot okozó melatonin termelését a fény hiánya váltja ki a tobozmirigyből. Az éjszaka során ez a vegyület testedben túlsúlyba kerül a stresszhormonokkal szemben. Ha azonban az érzékeny egyensúly felborul, alvászavar alakulhat ki.

Stresszhormonok - például a kortizol - hatására felgyorsul a vérkeringés, fokozódik az izmok vérellátása. Amennyiben az éjszaka során is magas a stresszhormonszinted, nagy valószínűséggel ébredsz fel a hajnali órákban.

Cikkünk Peter Spork Életadó alvás című könyve alapján készült.

• lelki betegség
• stressz
• depresszió
• alvászavar
• tünetek és betegségek
• egészséges alvás
• Életmód