Így edzettek a nők a viktoriánus korban: igen veszélyes módon próbáltak fogyni

Az 1800-as években hódított a darázsderék, ám ennek sokszor nagyon fájdalmas ára volt.

viktoriánus-fogyókúra3
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A történelem során voltak olyan korszakok, amikor a dús idomú, teltebb női test számított az abszolút ideálnak. Az 1800-as évek közepén és végén, a viktoriánus korban viszont a vékony testalkatot tartották vonzónak, minél vékonyabb derékkal - ezt viszont nem mindig érték el egyszerűen.

Bár az iszonyú szoros és kényelmetlen fűzők sokat segítettek a kívánt alkat elérésében, a nők mozgással és különböző fogyókúrás módszerekkel is szerettek volna leadni kilókat. Ám a korabeli mozgásformákat nemcsak alakjuk, hanem egészségük megőrzése érdekében is alkalmazták.

A könnyűnek tűnő gyakorlatok sem mindig voltak egyszerűek

A korabeli ruhadivat szinte ellehetetlenítette a nők mozgását, ráadásul az arisztokrata kisasszonyoknak semmilyen más dolguk nem akadt azon kívül, hogy ücsörögtek a szobájukban, vagy néha sétálgattak a kertben. Emiatt az akkori nők élete kifejezetten mozgásszegénynek számított, ez pedig nemcsak hízáshoz, hanem az egészségük romlásához is vezetett.

A viktoriánus korban a legtöbbször fűzőben mozogtak a nők.
A viktoriánus korban a legtöbbször fűzőben mozogtak a nők.
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Egy 1827-ben A Treatise on Calisthenic Exercises címen megjelent könyv különböző hatékony, mégis egyszerű gyakorlatot mutat be, amik korlátozott mozgás esetén is alkalmazhatók. Abban az időben ugyanis még a torna idejére sem váltottak a nők komfortosabb ruhákra: gyakran a megszokott szoros fűzőkben edzettek, így a könnyed mozdulatsorok elengedhetetlenek voltak számukra. Ennek ellenére is megterhelő és veszélyes műfajnak számított a mozgás, hiszen a kényelmetlen ruhadarabokban alig kaptak levegőt, ráadásul minden mozdulattal plusz terhelés nehezedett a bordákra és a hasizmokra.

Kedvelt gyakorlat volt az ajtó ki-be nyitása.
Kedvelt gyakorlat volt az ajtó ki-be nyitása.
Fotó: ivan-96 / Getty Images Hungary

A gyakorlatok főként a karok és lábak emelgetéséből, hajlítgatásából álltak, de népszerű edzésformának számított a cikkcakkban sétálás, az ajtók ki-be nyitogatása is. Előfordult, hogy a cukornád is előkerült, ezzel minimális mértékű súlyemelő gyakorlatokat végeztek, és az egyensúlyt, valamint a helyes testtartást gyakorolták.

Egy nő, aki megváltoztatta a mozgáskultúrát

Harminc évvel a könnyű mozgásformákat tartalmazó könyv után egy amerikai tanítónő, Catharine Beecher publikálta a saját edzési útmutatóját. Ebben arra hívta fel az oktatók figyelmét, milyen fontos a mozgás fejlesztése, főként a gyerekek számára elengedhetetlen, hogy már fiatal koruktól kezdve megismerkedjenek a sporttal.

Catharine Beecher.
Catharine Beecher.
Fotó: Fotosearch / Getty Images Hungary

Bár az útmutató szerzője harcolt a fűzők ellen - hiszen jól ismerte annak káros hatásait -, a könyvben mégis hosszú szoknyában ábrázolták a nőket, és sok időnek kellett eltelnie, mire kényelmesebb, sportosabb ruhák is elérhetőek lettek számukra. Catharine Beecher munkássága mégis változást hozott, hiszen egyre több iskolában már a testnevelés is helyet kapott, a nők pedig a könnyedebb gyakorlatok mellett egyre több olyan tornát is beiktattak az életükbe, ami hatékonyan segítette a fogyásukat.

Bizarr módszerek a hatékonyabb fogyásért

A viktoriánus kori nők edzésformái nem tűnnek annyira drasztikusnak, de más módszereket is bevetettek a fogyás érdekében. Ilyen volt például, amikor szalagférgekkel kísérleteztek, hiszen akinek a bélrendszerébe került, annál látványos súlycsökkenés jelentkezett. A direkt elfogyasztott paraziták viszont nemcsak fogyást, hanem szédülést, hasmenést, hányást és különböző bélpanaszokat is okoztak. Szerencsére az idők során ez a bizarr módszer kikopott a köztudatból, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy sajnos néhány éve újra felfedezték, és akad, aki ma is élő szalagférgektől várná a megoldást súlyproblémáira.

A cikk az ajánló után folytatódik

A másik elterjedt diéta egy akkoriban futótűzként terjedő betegség, a tuberkulózis volt. Az 1800-as évek szépségideáljának tökéletesen megfeleltek a gyakran halálos kimenetelű kór tünetei: világos bőr, rózsás arc és ajkak, valamint drasztikus fogyás. Gyakran a nők direkt elkapták, hogy ezzel is növeljék vonzó kisugárzásukat. Az 1900-as évek beköszöntével szerencsére nemcsak a sportolási és öltözködési szokások, hanem a fogyókúrás módszerek is változtak. Sokan felismerték, mennyire káros ez az életmód, és a későbbiekben az ideális női testkép is sokkal egészségesebbé vált.

Arzén mint diétás csodaszer: meghalhattál tőle, de legalább lefogytál

A tökéletes álomalakra mindig vágytak a nők, ezért pedig képesek voltak a legbrutálisabb módszereket is bevállalni.

Arzén mint diétás csodaszer: meghalhattál tőle, de legalább lefogytál

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük