Mi a különbség a finomliszt és a teljes kiőrlésű közt? Nem csak a kalóriában van eltérés

Ha valaki életmódváltáson gondolkodik, vagy egyszerűen csak fogyókúrába kezd, biztosan találkozott már azzal az állítással, hogy a teljes kiőrlésű termékek egészségesebbek, mint a finomlisztből készültek. De miért van, hogy az egyiket ajánlják fogyókúrához, a másikat pedig nem, holott a kalóriatartalmuk közel azonos?

Fogyókúra és egészség szempontjából nem a kalória az egyetlen tényező, amivel számolni kell, amikor azon gondolkodunk, mi kerüljön a tányérunkra. Ennél sokkal fontosabb a tápanyagtartalom és a minőség. Összehasonlítottuk a búzafinomlisztet és a teljes kiőrlésű lisztet, hogy utánajárjunk a tényleges különbségeknek.

Miért más a finomliszt, mint a teljes kiőrlésű?

A finomliszt neve onnan ered, hogy az a legfinomabbra, legkisebb szemcséjűre őrölt lisztfajta. Bár a nevéről néha lemarad a "búza" jelző, ha finomlisztről beszélünk, búzafinomlisztre gondolunk. A finomliszt készítésekor a búzafeldolgozás során a búzaszemek belsejét használják csak fel, a külső héjat, vagyis a korpát leválasztják róla. Ennek köszönheti világos, majdnem teljesen fehér színét. A búzaszem többi részének hiánya miatt viszont a finomliszt elveszíti vitamin- és ásványianyag-tartalmának javát, melyet a csíra tárol, és a rosttartalmának 90%-a is oda, amit a héj hordoz.

A teljes kiőrlésű liszt ezzel szemben a korpát és a csírát, illetve a magbelsőt is tartalmazza, emiatt sötétebb a színe. Többnyire sokkal szemcsésebbre őrlik, így az állaga is egészen más. Ráadásul mivel a búza minden lényeges részét tartalmazza, magasabb az ásványianyag- és vitamintartalma is, különösen káliumból, kalciumból és magnéziumból tartalmaz sokat, de van benne E-vitamin és többféle B-vitamin is.

A búzafinomliszt 100 grammonként nagyjából 337 kalóriát és 71 gramm szénhidrátot tartalmaz. Emellett találunk még benne 9,8 gramm fehérjét és 3,2 gramm rostot is. A csomagoláson található BL kezdetű rövidítés mutatja, mekkora a korpa és vele együtt a rost aránya az egész lisztben. A standard BL55-ös jelölés azt jelenti, hogy nem több mint 0,6 tömegszázalék, ami kifejezetten alacsony, és minél magasabb a szám, annál nagyobb az arány.

Sajnos a teljes kiőrlésű liszt kalóriatartalma is közel azonos a fehér lisztével, de szénhidráttartalma alacsonyabb, mindössze 50 gramm, rost- és fehérjetartalma viszont magasabb, előbbi 12,8, utóbbi 11,7 gramm. Rostból tehát közel 10 grammal több van benne, mint a finomlisztben, és ez teszi igazán fogyókúrabaráttá. A rostok ugyanis olyan összetett szénhidrátok, amelyek lassítják az egyszerű szénhidrátok felszívódását, így nem dobják meg annyira a vércukorszintet, tehát lassabban éhezik meg a fogyasztásuk után az ember. A több rost azt is jelenti, hogy a teljes kiőrlésű pékáruk gyorsabban telítenek el. A rostok ugyanis a gyomorban a víz hatására megduzzadnak, így hamarabb érkezik el a jóllakottság-állapot.

Fontos tudni, hogy a teljes kiőrlésű liszt, csakúgy, mint minden búzából készült termék, így a finomliszt is, tartalmaz glutént, ezért gluténérzékenyek egyáltalán nem fogyaszthatják. Ettől függetlenül a teljes kiőrlésű liszt, bár szigorúan véve nem tartalmaz kevesebb kalóriát, mégis egészségesebb, és a diétához is sokkal inkább ajánlott, hiszen eltelít és energiával tölt fel, ráadásul vitamin- és ásványianyag-tartalma is magasabb. Azonban nem készíthető belőle akármi, mert a teljes kiőrlésű pékáruk állaga keményebb lesz, az ízük pedig savanykás a korpa miatt, ezért sütikhez sajnos nem ajánlott.

Egészséges kenyerek

Nem csak a fehér kenyerek lehetnek finomak. A boltok polcain ma már rengeteg alternatívát lehet találni, ha valaki életmódváltáson gondolkodik, vagy egyszerűen csak egy kicsit egészségesebben szeretne étkezni. Mutatjuk a lehetőségeket.

A képek forrása: Getty Images

• fogyókúra
• fogyasztó praktikák
• fogyókúrás tippek
• egészséges étkezés
• Életmód