Kiderült, mitől alakul ki a fenyegetettség érzése: a Semmelweis Egyetem kutatói fedezték fel
A fenyegetettségre adott agyi válasz kulcsszereplőjét azonosították a Semmelweis Egyetem kutatói.

agy nyitó
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A fenyegetettségre adott reakciónál kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével.

A Nemzeti Agykutatási Program, röviden NAP részeként működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A-ben számoltak be.

Az agyműködés és az érzelmek

Az amigdala, azaz a mandulamag az agyféltekék halántéklebenyi részén található, és fontos szerepet tölt be az érzelmi reakciók feldolgozásában, raktározásában. Ezen a területen azonosítottak a kutatók egy olyan sejtcsoportot, amelyik kritikus szerepet játszik a fenyegetettségi helyzetre adott válaszreakció kialakításában - olvasható a kutatásról közölt beszámolóban a Semmelweis Egyetem honlapján.

GettyImages-136592007
Fotó: Photo_Concepts / Getty Images Hungary

A szakemberek azt vizsgálták, hogy egy veszélyt jelző ingerre milyen agyi szabályozási folyamatban alakul ki a magatartási válaszreakció, vagyis az adott viselkedés. A fenyegetettségre adott reakció egy nagyon ősi, ösztönös és egyszerű panelekből felépülő válasz, ami az evolúcióban a túlélés egyik alapvető feltétele.

- Precízen körülhatároltuk egy agyi terület azon idegsejtjeit, amelyek a félelemmel kapcsolatos választ a kezükben tartják, és kimutattuk azt a mechanizmust is, amely során ez a sejtcsoport engedi, hogy egy veszélyre adott válaszreakció kialakuljon, vagy sem -  idézik a cikkben dr. Alpár Alánt, a NAP támogatásával a Semmelweis Egyetemen működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport vezetőjét, az egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatóját, a most megjelent publikáció levelező szerzőjét.

A kutató beszélt arról is, hogy a most azonosított sejtcsoportnak kritikusan fontos, egyfajta "kapuőr" szerepe van ebben a folyamatban egy bonyolult szabályozó kör, összetett láncolat részeként, a környező idegsejtek működését befolyásolva. Éppen ezért pontosan definiálták az elhelyezkedését és az idegélettani sajátosságait is.

A cikk az ajánló után folytatódik

A szóban forgó sejtpopulációt, valamint annak funkcióját állatmodelleken azonosították a kutatók. Ugyanakkor a szintén a NAP által támogatott és a Semmelweis Egyetemen dr. Palkovits Miklós professzor által vezetett Humán Agyszövet Bank mintái segítségével azonosították, hogy az emberi agy mandulamagjában ugyanezen a területen ugyanilyen neurokémiai tulajdonságú sejtek találhatóak.

A felfedezés haszna

- Funkcionális vizsgálatokat emberben még nem végeztünk, ugyanakkor, mivel egy kritikus molekuláris mozzanatot azonosítottunk, hosszú távon akár gyógyszercélpontként is szolgálhat ez a sejtcsoport - vélekedett dr. Alpár Alán, aki ez utóbbival összefüggésben az új molekuláris szereplők mellett kiemelte az új, sejtszintű mechanizmus leírását.

- A részletes, többek között neurogenetikai kísérletekben azonosították egy fehérjemolekula szerepét abban, hogy a sejt ki tudja helyezni a sejtek közötti kapcsolattartásért felelős receptorait a sejtmembránra, vagyis a sejt külső felszínére, lehetővé téve, hogy az ingerületátvivő anyag kötődhessen rajta. Ha egy adott agyterületen sejtspecifikusan megakadályozható a receptorok kihelyezése, az az emberi test működésének összessége tekintetében egy nagyon kis beavatkozás, de az adott viselkedési válaszreakció kialakításának szempontjából mégis óriási szerepe lehet - érzékeltette dr. Alpár Alán, hogy hosszú távon miért jelenthet akár terápiás célpontot is az általuk leírt, a specifikus receptoralegységek mozgatását tisztázó mechanizmus.

GettyImages-sb10063846ai-001
Fotó: Chad Baker / Getty Images Hungary

A beszámoló szerint az egyetemi csapat együttműködik a Bécsi Orvostudományi Egyetem Molekuláris Idegtudományok Tanszékének vezetőjével, Harkány Tibor professzorral, valamint a Karolinska Intézet professzorával, Tomas Hökfelttel, aki 2015-ben Semmelweis Budapest Awardban is részesült. A munkát az ugyancsak a NAP által támogatott Schlett Katalin vezette ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék kutatócsoportjának, a Neurobiológiai Tanszék és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa, Zelena Dóra is segítette. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent publikáció első szerzője Hevesi Zsófia.

8 kvízkérdés az agyról, amire nem is olyan egyszerű válaszolni

Nagyon sok érdekességet kiderítettek az emberi agy működéséről a kutatók, de még mindig a sötétben tapogatózunk.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük