Kinek milyen fehérje való? Érthetően elmondjuk a különbségeket

A fehérjék elengedhetetlen makrotápanyagok, akárcsak a szénhidrát és a zsír. Noha a testben számos funkciót töltenek be a körmök, a bőr és a haj egészségének megőrzésétől az emésztési folyamatokig, a legnagyobb hangsúly az edzés kapcsán kerül rájuk, hiszen az izomépítés alapköveiként a fejlődéshez kellenek.

Természetes étrendi forrásaik a húsok, a halak, a hüvelyesek, a tojás és a magvak, melyek kiegyensúlyozott bevitelével a teljes szükséglet fedezhető. A napi proteinbevitel emelése az izomtömeg növelése során lehet szükséges. Ez egy idő után elérheti azt a szintet, ami már nem esik jól, vagy a mennyiségek nagysága miatt nehézkes csak ezekből a forrásokból fedezni. Ilyenkor jelentenek segítséget a táplálkozáskiegészítő proteinporok, melyek koncentráltan, pontosan azt tartalmazzák, amire szükséged van: fehérjét.

A természetes forrásokat ezzel helyettesíteni nem javasolt, ám kiegészíteni érdemes, hiszen nemcsak kényelmesek, de változatosan használhatók többféle étel készítéséhez. Az egyes fehérjeporok közt is vannak azonban különbségek, így nem mindegy, hogy ki és mikor, milyen terméket fogyaszt.

Fehérjeporok fajtái

A különböző proteinek válogatása során a legfontosabb különbséget az jelenti, hogy milyen forrásból származnak. Eszerint két nagy csoportra lehet osztani őket: állati és növényi fehérjékre, de léteznek kevert termékek is, melyek a két csoport tulajdonságait ötvözik.

Az állati fehérjék előnye, hogy szerkezetük jobban hasonlít az emberi szervezet fehérjéire - hiszen az ember is az állatok közé tartozik biológiailag. Ebből következik, hogy ezek a proteinek könnyebben szívódnak fel és hasznosulnak. Ezek a következők.

• Hidrolizátum: a legmagasabb minőségű, ám ennek megfelelően költséges fehérjék, melyek peptidjei gyorsan és magas hatásfokkal szívódnak fel. A savófehérjék esetenként előforduló puffasztó hatása itt nem tapasztalható. Főként edzés előtt és után javasolt fogyasztani őket.
• Tejsavófehérje-izolátum: nemcsak hatékonyan, de gyorsan hasznosulnak az emberi szervezetben. Tökéletesek szénhidrátszegény étrendek részeként, melyek során reggel, edzés előtt és után lehet őket fogyasztani. Valamivel olcsóbbak a hidrolizátumnál, ám hétköznapi - nem versenyszintű - használatban aligha van érzékelhető különbség.
• Tejsavó-koncentrátum: az izomépítésben elengedhetetlen BCAA fehérjék bőséges forrása, mely viszonylag gyorsan fel is szívódik. Nemcsak edzés előtt és után, de az étkezések fehérjével dúsítására is használható, vagy akkor, ha egy-egy étkezést későbbre kell csúsztatnod. Kezdők számára kifejezetten ajánlott, ráadásul aránylag olcsó, ám az érzékenyek esetében puffadást okozhat.
• Tojás-albumin: még a fehérjeporokat megelőző időszakban ez volt a komoly testépítők elsődleges étrend-kiegészítője, ám ma már főként csak a laktózérzékenyek fogyasztják. Nemcsak por, de konzerv formájában, tisztított tojásfehérjeként főzésre készen is kapható. Jó minőségű, ám lassabb felszívódású a savónál.
• Kazein: a tejből kinyert kazein lassan bomlik le, így akár öt-hét órán keresztül is fehérjepótlással látja el a szervezetet, így intenzív edzés mellett érdemes lefekvés előtt fogyasztani, vagy akkor, ha hosszabb idő telik el két étkezés között. A benne található glutamin felgyorsítja a regenerálódást. A kezdők számára azonban nem feltétlenül szükséges, az edzés utáni fehérje magasabb prioritást élvez.
• Marhaizolátum: az állati fehérjék között viszonylag gyengén és lassan hasznosul a marhahúsból kivont izolátum, ám ez is jobb minőségű a növényi proteineknél. Amennyiben a tojásra és a tejre is érzékeny vagy, akkor érdemes ezt általános használatra vásárolni, és azok helyett fogyasztani.

A növényi fehérjék ezzel szemben sokkal távolabb állnak az emberi test szükségleteitől, ezért fogyasztásuk kevésbé javasolt. Ha nem vagy allergiás a tojásra, vagy érzékeny a laktózra, tejfehérjére valamint nincsen elvi oka – vegetáriánus vagy vegán életmód – akkor érdemes állati fehérjéket választani. 

Ha mégis a növényi fehérjék mellett döntesz, akkor a következők közül lehet válogatni.

• Szójaprotein: a szója fehérjéi a legkönnyebben felszívódó és hasznosuló növényi proteinek, melyek izomregenerálódást segítő glutaminnal és értágító, az izmok táplálását megkönnyítő argininnel járulnak hozzá az eredményeidhez. A bennük található növényi hormonok azonban különösen a nők számára problémássá tehetik a szójatermékek fogyasztását, így ezeket érdemes napi maximum egy adagra limitálni.
• Rizsprotein: az egyik legnépszerűbb vegán fehérjepor. Ez azonban szénhidrátokban aránylag dús, noha mellé rostokat is tartalmaz. Nem teljes értékű fehérje, azaz egyes aminosavak hiányoznak belőle, B-vitamin-tartalma és könnyű emészthetősége azonban mellette szól.
• Kenderfehérje: a magvakból kivont fehérje, akárcsak a rizs, viszonylag gyengén hasznosul, ám jótékony zsírsavakat tartalmaz. Főként vegán opcióként érdemes számításba venni.

A további lehetőségek között szerepelnek a csicseriborsó- és borsófehérjék, melyek a többi növényi fehérjéhez hasonlóan viselkednek, és elsősorban elvi okok vagy allergia miatt ajánlott fogyasztani őket.

Növényi fehérjeforrások

A fehérjeporokon túl melyek a legjobb növényi fehérjeforrások? A következőkkel akkor is jó sok proteint ehetsz, ha éppen nincsen hús a tányérodon.

• fogyasztó praktikák
• fehérje
• táplálékkiegészítő
• étrend
• vegetáriánus
• vegán
• napi fehérjebevitel
• Életmód