Milyen hiányt jelez az agy, amikor falási rohamod van? A túlevés hormonális háttere

Időnként mindannyian bűnbe esünk, és kedvenc ételeinkből többet fogyasztunk, mint amennyit kellene. De vannak olyanok, akik nem csak alkalomadtán, hanem rendszeresen túleszik magukat, nem tudnak megállj parancsolni éhségérzetüknek, és miközben jóllaknak, teli hassal azon gondolkodnak, hogyan voltak képesek elveszteni önuralmukat.

A gyakori falási roham nem arról szól, hogy mennyire gyenge az ember önkontrollja, sokkal komplexebb dologról van szó. Amennyiben heti rendszerességgel ismétlődik több mint három hónapon át, súlyos étkezési zavarról beszélhetünk. 

A falási rohamokért a hormonok is felelősek

Kevéssé ismert táplálkozási zavar a binge eating, azaz a kényszeres evési zavar, ami a kontrollérzet nélkül történő, hatalmas mennyiségű étel elfogyasztását foglalja magában. Kialakulásában pszichés problémák, szociális és biológiai tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A falási rohamokkal küzdők akár a napi kalóriamennyiség dupláját is bevihetik, ami elhízáshoz vezet, és számos egészségügyi kockázattal jár. 

Normál esetben a ghrelin hormon felelős az éhségérzet kialakulásáért: elsősorban üres gyomor esetén üzenetet küld az agynak, ami kiváltja az éhségérzetet, másodsorban az energia glikogénként való raktározásában vesz részt a zsírszövetben. A jóllakottságért felelős hormon, a leptin pedig csökkenti az étvágyat, azaz jelez, ha tele vagyunk. 

Minél teltebb valaki, annál több leptint termel a szervezete, és ez fordítva is igaz: minél vékonyabb valaki, annál kevesebbet. Ebből logikusan az következhetne, hogy minél túlsúlyosabb az ember, annál több jóllakottságért felelős hormont állít elő, ebből kifolyólag hamarabb jelez az agy, hogy tele van. Ugyanakkor a szervezetük mégsem reagál megfelelően, mert rezisztenssé válnak. A hormon magas szintje miatt az agy mégis annyi táplálék fogyasztására ad ki utasítást, mint éhező üzemmódban, amikor a testnek minél több vésztartalék kell, így az éhségérzet és a falási roham fokozódik. Kutatások kimutatták, hogy a falási rohammal küzdők nehezen reagálnak e két hormon jelzéseire, nem tudják igazából, mikor éhesek, vagy mikor érzik telítve magukat.

Egy finom étel elfogyasztása során a szervezet dopamint is termel, ami a boldogságérzetért és a jutalmazásért felelős. Minél több ételt fogyaszt az ember, annál jobban függ tőle, ez pedig egy ördögi kört eredményez: egyre több dopaminra lesz szüksége ugyanannak a boldogságszintnek a fenntartásához, amihez egyre több ételt fogyaszt majd. 

A cukrokat jobban kívánja ilyenkor az ember

A falási roham során az emberek általában a finomított szénhidrátokhoz és cukrokhoz nyúlnak, amelyek ideig-óráig csökkentik az éhségérzetet, de a hirtelen leeső vércukorszint miatt - amit ezek az élelmiszerek okoznak - hamar újból rájuk tör a farkaséhség. A hasnyálmirigy extra inzulint termel ilyenkor, hogy megbirkózzon a vérben levő extra cukormennyiséggel. Nem véletlenül mondják azt, hogy a túlsúly és az elhízás megsokszorozza a cukorbetegség kialakulásának esélyét is.  

Mi lehet a megoldás?

A betegség diagnosztizálása után a kezelés pszichoterápiával történik, aminek két fő célja van, a falásrohamok megszüntetése és a testsúly csökkentése. Az egyén olyan technikákat tanul meg, amelyekkel visszaveheti az étkezések feletti irányítást, miközben a lelki oldalról is vizsgálják a falási rohamok meglétét. Már enyhe tüneteknél is érdemes szakember segítségét kérni.  

8 diétásnak hitt táplálék, ami valójában hizlal

Cikkünkben sorra vesszük a diétásnak hitt ételeket, amelyek valójában rengeteg kalóriát vagy cukrot tartalmaznak, egyesek pedig jobban hizlalnak, mint a csoki.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• fogyókúra
• fogyás
• falási roham
• hormonok
• ghrelin
• leptin
• Életmód