Naponta meghal egy magyar nő ebben a rákbetegségben: így lenne megelőzhető a szakember szerint

A méhnyakrák az egyik leggyakrabban előforduló daganatos betegség a nők között. Magyarországon évente körülbelül 1000-1200 új esetet diagnosztizálnak és 400-500 nő hal meg ebben a betegségben. Mit kellene tenni azért, hogy ne veszítsen el a társadalom naponta egy nőt? - A Femina exkluzív interjújában Tóth Icóval, a Mályvavirág Alapítvány vezetőjével többek között erről is beszélgettünk.

Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét

Minden évben január harmadik hete az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét. A program célja, hogy felhívja a figyelmet a rákkal kapcsolatos megelőzés fontosságára. A méhnyakrákot a humán papillomavírus magas kockázatú típusai okozzák, szűréssel és az oltás felvételével megelőzhető a betegség. A Mályvavirág Alapítvány célja az ismeretterjesztés mellett a rákos betegek segítése, melyről egy korábbi cikkünkben mi is írtunk már. 

A világon a negyedik legtöbb daganatos haláleset a nők körében a méhnyakrák miatt fordul elő. A WHO 2030-as célkitűzése, hogy a méhnyakrák szűrés részvételi aránya elérje a 70 százalékot. Ehhez képest Magyarországon ennél sokkal alacsonyabb ez az arány, 2024-ben csak a nők 36 százaléka vett részt ilyen szűrővizsgálaton. Ez azért szomorú adat, mert ha időben észreveszik, a méhnyakrák jól gyógyítható betegség. Tóth Icóval, a Mályvavirág Alapítvány vezetőjével az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét apropóján beszélgettünk.

Mely életkorban érdemes különösen odafigyelni a megelőzésre, hogy ne veszítsünk el naponta egy nőt teljesen értelmetlenül ebben a betegségben?

- A méhnyakrákot meg tudjuk előzni. Ráadásul nemcsak a kockázati tényezők csökkentésével, hanem konkrét lépésekkel. A megelőzésnek két alappillére van, a HPV elleni védőoltás és a rendszeres szűrés. Az első pont, ahol ezzel találkozhatunk az 7. osztály, mert a 12 éves lányok és fiúk ingyenesen megkaphatják a HPV elleni védőoltást, amennyiben a szülőkkel így döntenek.

A Mályvavirággal arra ösztönzünk, hogy legyen ez egy közös döntés. A védőoltás a későbbi életkorokban is beadatható, nőknek és férfiaknak is, akkor is, ha van fennálló HPV fertőzés. A méhnyakszűrésre a szexuális élet megkezdését követő 2 év után, vagy 25 éves kortól érdemes járni. Mindemellett nagyon fontos az is, hogyha bármilyen rendellenes tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz.

Milyen gyakran, milyen szűrővizsgálaton érdemes részt venni és miért kulcsfontosságú a rendszeresség?

- Magyarországon a szervezett népegészségügyi szűrés keretében a 25–65 év közötti nők számára háromévente elérhető a citológiai alapú méhnyakszűrés. Emellett lehetőség van úgynevezett opportunisztikus szűrésre is, amikor valaki saját döntése alapján, magánellátásban vesz részt vizsgálaton – akár évente –, ennek költségét azonban ilyenkor a páciens viseli.

A szűrésnek két fő típusa van. A citológiai vizsgálat azt mutatja meg, hogy a méhszájon jelen van-e kóros elváltozás, míg a HPV-teszt a humán papillomavírus jelenlétét vagy hiányát mutatja ki.

Mivel a méhnyakrák kialakulásáért ez a vírus felelős, különösen fontos a fokozott figyelem azoknál, akik a HPV valamely magas kockázatú (onkogén) típusával fertőzöttek.

A méhnyakráknak van egy rákmegelőző állapota, amit a szűrővizsgálattal időben detektálhatnak, ezért is fontosak a szűrések. Míg a citológiai alapú szűrésre érdemes gyakrabban, akár évente járni, addig egy negatív HPV-teszt után – megfelelő körülmények között – akár öt év is eltelhet a következő vizsgálatig.  

Az lenne ideális, ha 30 éves kor alatt a citológia állna a fókuszban, míg 30 év felett a HPV-teszt válna elsődlegessé, amely magát a kiváltó vírust követi nyomon. 

Melyek a leggyakoribb tévhitek a HPV felnőtt oltással és a szűréssel kapcsolatban?

- Rengeteg tévhit kering ebben a témában, a teljesség igénye nélkül olvasható pár:

„Felnőttként már nincs értelme a HPV elleni oltásnak.”

Ez az egyik leggyakoribb tévhit. A HPV elleni védőoltás felnőttkorban is hatékony lehet, nők és férfiak számára egyaránt. Akkor is érdemes megfontolni, ha valaki már élt nemi életet, vagy akár volt korábban HPV-fertőzése.

„Ha már HPV-fertőzésem van, az oltás felesleges.”

Fontos tudni, hogy az oltás profilaktikus, tehát megelőző, így nem gyógyítja a meglévő fertőzést, de segíthet megelőzni az újabb, más típusú HPV-fertőzéseket. Ez különösen lényeges lehet a későbbi kockázat csökkentése szempontjából.

„A HPV csak fiatalokat érint.”

A HPV-fertőzés bármely életkorban előfordulhat.

Új párkapcsolat, élethelyzet-változás vagy akár hosszabb együttélés után is monogám kapcsolatban megjelenhet a fertőzés, ezért a megelőzés és a szűrés nem csak fiatal korban fontos.

“A férfiakat nem érint ez a virus.”

A HPV különböző elváltozásokat és daganatokat okoz. Elsősorban a méhnyakrák kapcsán említjük, de okozhat ritka daganatokat, szeméremtestrákot, hüvelyrákot, végbél körüli rákot, szájgarati rákot, mely utóbbi incidenciája a férfiak körében sajnos emelkedik.

„Ha rendszeresen járok szűrésre, nincs szükség oltásra.”

A szűrés és az oltás nem egymást helyettesítő, hanem egymást kiegészítő eszközök.

A szűrés az esetleges elváltozásokat mutatja ki, az oltás pedig a fertőzés kialakulását segít megelőzni. A leghatékonyabb védelem a kettő együttese.

„Ha a citológia rendben van, biztosan nincs HPV.”

A citológiai vizsgálat a sejtek állapotát vizsgálja, nem magát a vírust. Előfordulhat, hogy a HPV jelen van a szervezetben, de még nem okozott elváltozást. Erre ad választ a HPV-teszt.

„A szűrés elég ritkán is, hiszen úgyis lassan alakul ki a betegség.”

Valóban, a méhnyakrák kialakulása hosszú folyamat, de éppen ezért van jelentősége a rendszerességnek. A rákmegelőző állapotok időben felismerve jól kezelhetők – ehhez azonban nem elég egyszer elmenni szűrésre.

„Ha nincs panaszom, nincs baj.”

A HPV-fertőzés és a korai elváltozások sokszor teljesen tünetmentesek. A szűrés nem a panaszok megjelenésekor, hanem azok megelőzése érdekében fontos.

Milyen gyakorlati tanácsokat adnál a nőknek a szűrés megszervezésére és rendszerességének betartására?

1. Írd be a naptáradba – mintha fontos találkozó lenne.

A méhnyakszűrés a saját egészségeddel való találkozás. Amikor időpontot kapsz, azonnal jegyezd fel a telefonodba, és állíts be emlékeztetőt a következő esedékességhez is – akár évekre előre.

2. Kösd egy már meglévő rutinodhoz.

Sokan könnyebben tartják be a rendszerességet, ha a szűrést egy ismert eseményhez kapcsolják: születésnaphoz, évfordulóhoz, vagy például minden második év elejéhez. Így nem „plusz feladat”, hanem visszatérő ritmus lesz.

3. Találd meg a számodra biztonságos helyet és szakembert.

A rendszerességet nagyban segíti, ha olyan nőgyógyászt vagy rendelőt választasz, ahol kérdezhetsz, ahol meghallgatnak, és ahol nem érzed magad kellemetlenül.

A jó élmény visszahív.

4. Tudd, milyen vizsgálatra mész – a bizonytalanság sokakat visszatart.

Érdemes előre rákérdezni: citológia, HPV-teszt vagy kombinált vizsgálat történik-e. Ha érted, mi miért történik, kevésbé lesz félelmetes, és nagyobb eséllyel térsz vissza.

5. Ne várj tünetekre.

A méhnyakrákot megelőző állapotok gyakran teljesen tünetmentesek. A szűrés nem akkor fontos, amikor már baj van, hanem éppen azért, hogy ne legyen.

6. Ha kimaradt, ne hibáztasd magad – csak kezdd újra.

Sok nőnek volt már olyan időszaka, amikor évekre háttérbe szorult a saját egészsége. Ez nem kudarc. A legfontosabb lépés mindig a következő időpont lefoglalása.

7. Beszélj róla másokkal.

Barátnők, nővérek, anyák és lányok gyakran egymást emlékeztetik.

Egy közös időpont, egy „te voltál már idén?” kérdés sokszor életet menthet.

8. Gondolj a szűrésre úgy, mint gondoskodásra, nem kötelezettségre.

Nem egy kipipálandó feladat, hanem egy csendes igen önmagadra. Arra, hogy fontos vagy.

Vannak-e friss tapasztalatok vagy hazai példák, amelyek jól mutatják a szűrés és az oltás hatékonyságát?

- Vannak konkrét, nemzetközi és hazai tapasztalatok is arról, hogy a HPV elleni oltás és a rendszeres szűrés hogyan csökkenti a HPV-fertőzést, a rákmegelőző elváltozásokat és a méhnyakrák előfordulását.

Ausztrália az elsők között vezette be a HPV oltást 12–13 éves lányok számára, majd később fiúkra is kiterjesztette a programot. Ennek hatására a HPV-vel összefüggő betegségek, köztük a nemi szervi szemölcsök, a méhnyakrák gyakorisága nagyon jelentősen csökkent, és a modellek szerint a méhnyakrák teljes eltűnése is várható bizonyos korcsoportokban, ha a magas oltási és szűrési arányokat fenn tudják tartani.

Jó példa még Dánia, Svédország, Finnország is. Bár hosszú távú hazai eredmények egyelőre korlátozottabbak a nemzetközi adatokhoz képest (mivel a program fiatalabb generációt érint), vannak fontos információk.

A HPV oltási arányok Magyarországon: a lányok körében az iskolai oltási program keretében az oltást kérők aránya több mint 80 % /A WHO célkitűzése a 90 százalékos átoltottság - a szerk./, a fiúknál pedig körülbelül 65–70 % között mozog különböző területeken. Ez már önmagában is fontos védőhatást jelent a közösség szintjén. 

Ha egy felnőtt nő most hall először a HPV-ről és a méhnyakrák megelőzéséről, mely három legfontosabb lépést tanácsolnád neki azonnal?

Jelentkezzen be méhnyakszűrésre – ez a legelső, legfontosabb lépés.

A szűrés az a pont, ahol a jelenlegi helyzet tisztázható. Akkor is fontos, ha nincs panasza, ha már régóta egy párkapcsolatban él, vagy ha korábban „minden rendben volt”.

A méhnyakrák és az azt megelőző állapotok gyakran tünetmentesek, a szűrés viszont időben jelzi, ha figyelni kell.

Tájékozódjon a HPV-tesztről és a HPV elleni védőoltásról.

Érdemes megkérdezni a nőgyógyásztól, hogy citológia, HPV-teszt vagy kombinált vizsgálat javasolt-e. Ugyanilyen fontos tudni: a HPV elleni védőoltás felnőttkorban is adható, akkor is, ha valaki már élt nemi életet vagy volt korábban HPV-fertőzése. Az oltás nem múltbeli döntésekre reagál, hanem a jövőt védi.

Döntsön a rendszeresség mellett – és írja be a naptárába.

A megelőzés nem egyszeri alkalom, hanem folyamat. Ha megszületik az első lépés, a következő az, hogy legyen folytatása is: mikor esedékes a következő szűrés, milyen időközönként, mire kell figyelni. Egy bejegyzés a naptárban sokszor többet ér, mint a legjobb szándék.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• méhnyakrák
• hpv
• hpv szűrés
• oltás
• megelőzés
• exkluzív
• interjú
• Életmód