Rengeteg magyart érint az új betegség: a túlsúly miatt alakul ki a CKM-szindróma

Először az USA-ban határozták meg, Magyarországon is rengeteg ember betegszik meg így, az új kórkép neve CKM-szindróma. Minden nyolcadik felnőtt érintett lehet a CKM-szindróma előrehaladott stádiumában - hangzott el a sajtótájékoztatón, melyen egy friss kutatás eredményeit ismertették a sajtó munkatársaival. 

A CKM-szindróma kutatása

A hazai kutatás olyan eredményeket hozott, melyek a kutató orvosok szerint elsősorban a prevenció fontosságára és a multidiszciplináris megközelítésre hívják fel a figyelmet.  A most készült  átfogó, országos vizsgálat az első olyan kutatás, amelyben 11 év hazai betegadatainak elemzését végezték el. 

A kutatók remélik, hogy az eredmények közelebb hozzák a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggéseinek megértését és így az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás kezelését. 

A három betegségcsoportot korábban mindig csak önmagukban vizsgálták, elsősorban azok gyakoriságára koncentráltak. A betegségekkel kapcsolatban megfigyelték, hogy ezek gyakran együtt járnak és mindegyikben közös, hogy a kialakulásának egyik kiváltó oka a ma már szintén betegségként kezelt elhízás. 

Magyarországon az adatok szerint 5,5 millió ember él elhízottként, vagyis a lakosság igen jelentős hányadának életében valószínűsíthető, hogy meg fog jelenni a CKM-szindróma, ha nem vált életmódot. Az elhízás és a súlyosabb kórképek összefüggéseiről korábbi cikkünkben mi is írtunk már. 

Az elhízásra csak az elmúlt években kezdtek betegségként tekinteni. Jelenleg az orvosok sem diagnosztizálják kellő mértékben, vagyis az elhízottak nincsenek regisztrálva olyan mértékben a rendszerben, mint amennyire súlyos probléma ez a társadalomban. Ennek többek között az az oka, hogy jelenleg sokszor még az orvosok sem tekintenek betegségként az elhízásra. Ezzel együtt hangsúlyozni érdemes, hogy az elhízás nem csak, és nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem egészségügyi probléma. 

A nemrég befejezett, országos szintű, 11 éves utánkövetéses vizsgálat új megvilágításba helyezi a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a krónikus vesebetegségek előfordulásáról és összefüggéseiről alkotott képet. Az adatok megerősítik, hogy nem különálló, hanem egymással szorosan összefüggő kóros állapotokról van szó, amit a nemzetközi szakirodalom kardiovaszkuláris–vese–metabolikus szindrómaként (CKM-szindróma) definiál.

 - Kutatásunk elvi keretét az Amerikai Szívgyógyászati Társaság által a közelmúltban meghatározott CKM-szindróma jelentette. A szindróma leírása rávilágít arra, hogy az elhízás, magas vérnyomás, anyagcsere-betegségek, mint a hiperlipidémia, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, érelmeszesedés, koszorúér-betegség, perifériás érbetegség, szívinfarktus, stroke, nem alkoholos eredetű zsírmáj, krónikus vesebetegség ugyanannak a kórfolyamatnak a különböző állomásai és ezt a megállapítást a mi kutatásunk adatai is alátámasztják.

A kórfolyamat kiváltója pedig az egészségtelen életmód: dohányzás, mozgásszegénység, energia és szénhidrátokban dús táplálkozás, alváshiány, stressz – mondta a vizsgálat eredményeit bemutató sajtóeseményen Dr. Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója.

A Novo Nordisk Magyarország által támogatott, országos, retrospektív vizsgálat során a szakértők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisában elérhető, anonim adatok felhasználásával azon páciensek egészségi állapotát és betegségük progresszióját vizsgálták, akiknek 2013 január 1-én már fennálló diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegségük, valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük vagy vesebetegségük volt. A kutatás 11 éves utánkövetéssel elemezte a betegségek előfordulását, a társbetegségek kialakulását és az érintett páciensek hosszú távú túlélését.

- A hazai felnőtt, húsz évesnél idősebb lakosság körében korábban nem volt olyan kutatás, mint ez, sem a résztvevők számát, sem a három betegség összefüggésinek vizsgálatát illetően. Az eredmények alátámasztják azt a koncepciót, amely szerint a kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségek jellemző módon nem önállóan, hanem különböző kombinációkban, de együtt fordulhatnak elő  – hangsúlyozta Prof. Dr. Jermendy György címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány doktora (MTA), a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet III. Belgyógyászati Osztály főorvosa.

- A CKM-szindróma betegségei önállóan is vezető haláloknak számítanak Magyarországon. A helyzet azonban nem visszafordíthatatlan, sőt, a megelőzéssel, a megfelelő életmódterápiával, gyógyszeres kezeléssel be lehet avatkozni a különböző stádiumoknál, hogy ne romoljon tovább az állapot, illetve meggyógyuljon a beteg - összegezte a professzor. 

A kutatásba bevont 1,05 millió fő 13,4 százalékát – megközelítően minden nyolcadik magyar felnőttet – érintette a vizsgált időszak kezdetén (2013. január 1.) a három vizsgált betegség valamelyike. 7,8 százalékukat 2-es típusú cukorbetegséggel, 7,7 százalékukat szív- és érrendszeri betegséggel diagnosztizálták, míg a krónikus vesebetegség mindössze 0,7 százalékuknál szerepelt a nyilvántartásban.

Ez utóbbi adat azért meglepő, mivel nemzetközi és hazai becslések szerint a krónikus vesebetegség valós előfordulása 10–15 százalék körül lehet. Az eltérés oka további vizsgálatot igényel, azonban arra utal, hogy Magyarországon a krónikus vesebetegség aluldiagnosztizált és/vagy az orvosi nyilvántartásokban ritkán használt (alulkódolt).

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a CKM-szindróma progresszív jellegű megbetegedés, mely elsősorban az elhízás következtében alakul ki. A betegségnek különböző stádiumai vannak, melyek valamelyike mindenkit érint, aki nem figyel kellőképpen az egészségére és nem előzi meg az elhízást. A túlsúly következtében ugyanis megjelennek a kockázati tényezők s végül megjelenik a betegség.

A kutatás kezdetén csak egy betegségben szenvedő páciensek jelentős részénél a vizsgálati időszak alatt megjelentek társbetegségek is.  Összességében a betegek több mint 60 százalékánál alakult ki újonnan valamely vizsgált krónikus betegség.

Az egyes megbetegedések 11 éves időszak alatt mért túlélési kilátásai kedvezőtlenek. A megfigyelési időszak elején a csak 2-es típusú cukorbetegséggel élőknél 54,2 százalék volt; a kizárólag szív- és érrendszeri betegséggel gondozottaknál 53,8 százalék; míg a csak krónikus vesebetegséggel diagnosztizáltaknál 44,3 százalék volt.

Azon pácienseknél viszont, akiknél már a megfigyelés kezdetekor együttesen állt fenn a 2-es típusú cukorbetegség, plusz valamilyen szív‑ és érrendszeri betegség és krónikus vesebetegség is, a medián túlélés mindössze 5 év, a vizsgált 11 éves időszak végére csupán 21% volt még életben. 

Az egyén egészségi állapotára gyakorolt hatásai mellett a CKM-szindróma gazdasági vonzata is jelentős lehet, ugyanis a vizsgált krónikus betegségek a munkaerőpiacon is aktív, 50–59 éves korosztályt is jelentős arányban érintik. 

- Annak érdekében, hogy még alaposabban megismerjük a CKM-szindrómát, és felmérjük, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a regionális egészségügyi stratégiák milyen hatással vannak a kimenetelére, további vizsgálatokra van szükség.

Azonban a most bemutatott eredmények is segíthetnek a kórkép felismerésének és kezelésének újragondolásában, a prevenciós programok, diagnosztikai és terápiás módszerek hatékonyságának növelésében – összegezte a kutatás jelentőségét Dr. Kiss Loretta Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• kutatás
• elhízás
• krónikus betegség
• szív- és érrendszeri betegség
• vesebetegség
• veseelégtelenség
• cukorbetegség
• életmódváltás
• orvos
• adatok
• betegség
• elhízás ellen
• prevenció
• lakosság
• Életmód