Életmódváltással a betegségek ellen

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt, gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a legfontosabb összefüggéseket vette számba.

Az életmódtényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos betegség esetében.

2-es típusú cukorbetegség

Az American Diabetes Association idén adta közre azt az állásfoglalást, mely szerint a cukorbetegség terápiájának két életmódbeli pillére kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozásterápia, amely csökkenti a vércukorszintet.

A másik pillér a fizikai aktivitás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken a vércukorszintérték a 2. típusú diabétesz esetében.

Magasvérnyomás-betegség

Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a vérnyomásértékekre, mint a gyógyszeres kezelésnek, tette közzé a European Society of Hypertension - European Society of Cardiology 2013-ban. A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként.

A hosszú távon követett DASH-étrend, amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül, 8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású. 

Az életmódváltás első lépcsőfoka az egészségesebb étkezés. Ehhez hozzátartozik a rákellenes hatóanyagokkal rendelkező ételek fogyasztása. Nézd meg, melyek ezek, és iktasd be az étrendedbe!

Szív- és érrendszeri betegségek

A koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet, tehát alapvető jelentőségű a szint csökkentése. Az így kialakított életmód nemcsak az LDL szintjét csökkenti, de a jó koleszterin, a HDL szintjét is növeli.

Az American College of Endocrinology a fitneszterápiát legalább 30 perces, közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján. 2010-ben hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését.

Zsíranyagcsere-zavarok

Azoknál az elhízott személyeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már kialakulnak másodlagos zsíranyagcsere-zavarok. Ezen kívül fennáll a megzavart cukoranyagcsere, ami a 2. típusú cukorbetegség előszobája. A hasra és mellkasra terjedő, alma típusú elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre és magas vérzsírszintre hajlamosít.

A combokra terjedő, körte típusú elhízás pedig inkább visszérbetegségekhez vezethet. A Cambridge-i Egyetem tavalyi kutatása szerint azoknál a betegeknél, akiknél a BMI-je meghaladta a normál szintet, és túlsúlyosnak minősültek, 11%-kal nőtt a korai halál bekövetkezésének rizikója. A 30-35 közötti BMI-értékű emberek az elhízottság első kategóriájába tartoznak, és az ő esetükben az idő előtti halál bekövetkezésének valószínűsége 45%-kal nőtt.

Megelőzhetőek bizonyos daganatok

Az elhízott páciensek közt nagy számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú papilláris pajzsmirigyrákban (PTC) szenvedő betegek. A túlsúlyos és az elhízott nők jóval nagyobb eséllyel számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak, derül ki a New York-i Albert Einstein College of Medicine's Montefiore Medical Center kutatásából.

A szakértők úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje növeli a prosztatarákosok halálozási esélyét is.

A nyugati étrend alatt a vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étkezést értették. A vastagbélrák megelőzése érdekében is érdemes az étrendet átgondolni. A vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50%-kal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét.