Ez az egyetlen dolog, ami még megmenthet minket, mégis kevesen csinálják: bárkinek elérhető

A krónikus megbetegedések száma világszerte nő. Közhellyé kezd válni, hogy a betegségek jelentős hányada megelőzhető lenne tudatos életmódváltással. Akkor miért nem váltunk életmódot? Az életmód-medicina vajon át tudja majd formálni az egészségügyi közgondolkodást?

A nemrég tartott betegek világnapja kapcsán ismét előtérbe került az egészségünk kérdése. Sajnos azonban a hangsúly továbbra is a betegségeken és azok kezelésén van, nem pedig az egészségen és annak fenntartásán.

Életmód-medicina forradalma

A WHO legfrissebb, 2024-es nemzetközi statisztikái szerint drasztikus változás következett be a vezető betegségek tekintetében. Míg 2000-ben a top 10 halálos megbetegedés között négy fertőző betegség volt és négy nem fertőző, krónikus betegség, addig 2021-re már hét nem fertőző, krónikus betegség szerepel a listán. A szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség és különböző daganatos megbetegedések vezetik a statisztikákat. Világszerte 20 millió új rákos megbetegedést diagnosztizáltak, és 9,7 millió ember vesztette életét daganatos betegségek következtében 2022-ben.

A szakemberek szerint azonban ezek a számok nem törvényszerűek. A modern orvostudomány egyre inkább felismeri, hogy a betegségek jelentős része életmódváltással megelőzhető lenne, és a betegségek kezelése helyett az egészség megőrzésére kell helyezni a hangsúlyt.

Környezeti kényszerek és rossz szokások

Az emberek többsége táplálkozással és elhízással, mozgás- és alváshiánnyal összefüggő problémákkal küszködik. A modern életmód külső kényszerei a helytelen táplálkozás, az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a mozgásszegény életmód, az alvászavarok és a krónikus stressz. Ezeknek nehéz „ellenállni”. Az emberiség nagy része folyamatosan kényelmesebbé válik, és ezt az ösztönt számos iparág remekül kiszolgálja. Jó hír: ha képezzük magunkat és a gyermekeinket, és tudatosan változtatunk az életmódunkon, akkor a betegségek jelentős része megelőzhető vagy visszafordítható.

Az életmód-medicina

Az életmód-medicina egy olyan evidenciákon alapuló orvosi irányzat, amely hidat képez a hagyományos orvoslás és a preventív medicina között. Nem helyettesíti, hanem kiegészíti a konvencionális orvosi kezeléseket, középpontjában pedig az egészséges életmód kialakítása áll. Hazánkban is egyre több egészségügyi szolgáltató ismeri fel ennek jelentőségét.

Dr. Várnai Péter, az A-Lab Medical orvos-szakértője szerint egyre többen építenek be életmódmedicina-megoldásokat a protokolljukba, az A-Lab Medical pedig az elsők között tette tevékenységének központi elemévé ezt a szemléletet. Az életmód-medicina hat alappillére, a megfelelő táplálkozás, rendszeres testmozgás, pihentető alvás, stresszkezelés, káros szokások és környezeti hatások kerülése, valamint a pozitív társas kapcsolatok fenntartása olyan univerzális alapelvek, amelyek követésével jelentősen javíthatjuk egészségi állapotunkat.

Néhány példa

Kutatások igazolják, hogy már napi 3 perc intenzív testmozgás 12%-kal növeli az inzulinérzékenységet, a megfelelő izomtömeg fenntartása látványosan javítja a metabolizmust, az inzulinérzékenységet, és a hosszabb életre is kiemelkedő hatással bír, az izomerősítő tevékenységek segítenek fenntartani a mindennapi feladatok elvégzésének képességét, és lassítják az öregedéssel járó csont- és izomvesztés ütemét is. Napi 10 000 lépés akár 46%-kal csökkentheti a szívroham kockázatát, de bármennyit mozgunk, az már az előnyünkre válik, ha nem is lehet számszerűsíteni mindent. 

Fontos tudni, hogy immunrendszerünk működését 70%-ban a bélflóra befolyásolja, táplálkozási szempontból a magas rosttartalmú étrend, de a stressz csökkentése is jelentősen csökkentheti a vastagbélrák esélyét. A zöldségfogyasztás csökkentheti a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját. Alvás tekintetében bizonyított, hogy napi 7 óránál kevesebb pihenés 30%-kal növeli az elhízás veszélyét. Ha pedig valaki úgy érezné, hogy nem tudja beilleszteni az életébe a változásokat, akkor egészségcoach-csapat segítheti az implementációban.

Az USA-ban már 150-200 ezer egészségügyi coach tevékenykedik a National Library of Medicine szerint, míg Magyarországon csak néhány száz. Bár az életmódmedicina-alapú megközelítés kezdeti költségei nem feltétlenül alacsonyabbak a hagyományos kezeléseknél vagy a gyógyszereknél, de hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhetnek a krónikus betegségek megelőzésében. Ha a biztosítótársaságok nem csak Németországban és máshol lesznek fogékonyak arra, hogy a prevenció elveit beültessék a biztosítási konstrukcióikba, az újabb jelentős előrelépést jelent majd ennek a megközelítésnek.

A változás kulcsa tehát a tudatosság növelése, a rossz szokások megváltoztatása, új rutinok kialakítása. Megfelelő módszerekkel a berögzült szokások is sikeresen alakíthatóak. A szakértők előrejelzése szerint a következő években paradigmaváltás várható. A gyógyszeres kezelések helyett az életmód-medicina és az egészségügyi coaching kerül előtérbe. Ahogy Karvalics Attila, az A-Lab Medical alapítója fogalmaz: „az egészség nem szerencse kérdése, hanem elhatározás, felkészültség, kitartás, napi rutinok és tudatos döntések sorozatának az eredménye”.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• életmódváltás
• életmód
• egészséges étkezés
• egészséges életmód
• cukorbetegség
• Életmód